Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-06-21 / 49. szám

,,BÉKÉSME&YEI KÖZLÖY" 1877

. 49. SZ. ügyész Cziffra Imre ur édes atyját, 83 éves korában. A temetést az „Entreprise des pompes funébres" eszközölte. Arad város intelligencziája nagy részvétet tanúsított a szép kort elért férfiú iránti tiszteletadásban. Béke hamvaira! (?) A bérszolga (értsd hetes) ügyessége. — Gyulán egy szálloda bérszolgája, a vidéki szálló vendégeknek rendes számlát szokott kiállítani, melyben elősorolja, hogy egy csizma-tisztítás 20 kr, ruhatisztítás 25 kr, öszszesen 45 kr. — A vendégek egy kissé megütődtek rajta, de jó ízűt nevetve a szolga raffinéríáján kifizették azt. A szolga fel is vette az összeget, de egyszersmind gazdája szidását is zsebre kellett raknia, ki a szolga ekkénti zsarolásairól előzőleg mitsem tudott. * Yaíódi csodabogár. Minap következő levél érkezett egy Csabin dolgozó kőműveshez : „Am dem Maurer-Gezel Balog Andrasz in Kafehausz B Ozapa tolgozi a Kavehasz, Kedvesz szogor Andrisz Tistelem es ihrok ehlmetbar short mievel a ziesmam a schogoromnál vany fehgyelnie es mar 3 háté es negem a zieszmamy kell leyen ih enyo Ketves schogor es geressen feli a pajam es girtesen meg hot agarja zinalni vat nem s há nayob s há nem kisebb mint vann es a barma ostal zapam a Ropert ahrrnal hatara a maga ruhaya etgisz zaskoba a mie a fehles hagit elgilt maganok es girek magat szogor a senim inget shogorné el vonat vesető fielsak uhr 152 vonat hosba." Irodalom és művészet. * Megjelent és hozzánk beküldetett! „Csok jasa ! A török küldöttség látogatásának emlékkönyve." Irta Dr. Erődy Béla. — A számos képpel és a két nemzet jelvényeit török-magyar színekben feltüntető diszes borítékkal ellátott album kilencz ivre terjed s részletes leírását tartalmazza a Korvinák visszaajándékozásának és a török küldöttség látogatásának. A könyv a következő képekkel van diszitve: Abdul Hamid arezképe és névjegye (thurája). — Alusztafa Tahir bej. — Emléklap a korvina-kod xekből. — Korvina-ezimlap. — A küldöttség bevonulása Budapestre. — Seikh Szulejman Efendi. — Hüszni Bej. — Hodsa Mehemmed Efendi. — A küldöttség csoportképe. — Gül Baba sirkápolnájában. — Fáklyásmenet a küldöttség tiszteletére. — Abdul Kerim diszkardjának átadása. — Valamennyi kép a magyar mellett egyszersmind török aláírással is el van látva. Az emlékkönyv ára fűzve 1 frt 25 kr., diszkötésben 2 írt 50 kr. Kapható Mehner Vilmosnál, Kalap-utcza 4. sz. * A „Petőfi Társaság'

1 lapja 25-ik számának tartalma. Fohász és sóhaj (költemény) Tóth Endrétől. — Egy csepp viz (beszélyfüzér) Éjszaki Károlytól. — Ebb' a bolond melegbe! (heti szemle) Balázs Sándortól. — Népies észjárás a tudományban (tárcza) Mikszáth Kálmántól. — Jeruzsálem régiségei r.-től. — „Fái és Virginia" (dalmii). — A Petőfi-társaság. — Vegyes. * A „Magyarország és a Nagyvilág" 2i-ik száma következő érdekes tartalommal jelent meg : Szöveg Garnbet'a Léón. — A bérezek között. Költ. (Palóczy Lipót.) — Eltévesztett utak. Regény. (Vértessi Arnold. (XXIII. folyt.) Egy boldogtalan története. Jaek. Regény, (üaudet Alfonz) (XXIII. folyt.) Szenvedtem én. Költ. (Jakab Ödön,) Mikor a világok nyilnak. (Szépfaludy.) Fővárosi tárczalevél: Pusztán. (Porzó) Színházak. (Schütz Miksa.) „Szeret—nem szeret —szeret!" Keleti képek, különfélék. Sakkfeladvány. Képrejtvény. Szerk. üzenetek Rajzok: Gambetta Léon. Keleti képek: Török nök. Az oláhh óra-táncz. Braila. „Szeret — nem szeret — szeret: * A „Vasárnapi Újság" junius 17-iki száma a következő tartalommal jelent meg: Kmety Györgá [arezképpel]. Déryné naplójából. Stambulban [képpel]. Kmety díszkardja és rendjelei a nemzeti múzeumban [3 képpel.] — Az ázsiai csatatérről: Bajazid vára Török-Örményországban [képpel], Magyarok szibériai fogságban és Petőfi. „Servadac Hectur kalandos vándorlása a naprendszeren át." Verne regénye [két képpel]. Négy költemény Tóth Ede müveiből Adriai képek: Rag'iza; Boche diGattaor [képpel] Ilermann Ottótól. „Samil" Karczolat Junius Brutustól. Irodalom és művészet, stb. rendes hetirovatok. A „Vasárnapi Újság" előfizetési ára negyedévre 2 frt, a „Politikai Újdonságokkal együtt 3 frt. Ugyancsak a Franklin-társulat kiadóhivatalában megrendelhető : a „Képe-i Méplap" legolcsóbb újság a magyar nép számára; évnegyedre 50 kr. Az emiitett hetilapok melléklapja: a „Háború Krónika" cziuiü uj képes heti közlöny évnegyedenként 50 kr. * A közelgő évnegyed alkalmából ajánljuk olvasóink figyelmébe. A „Magyar Jogász" [és Curiai értesítő] jogszaki és közigazgatási napilap mindenekelőtt a magyarországi ügyvédi kar veszélyeztetett érdekeinek buzgó védője, a helytelen kodificatio erélyes ellenese. Érzett hiányt pótol a jogszaki irodalomban, és főleg az ügyvédi osztályra s bírákra nézve mutatkozik valóban nélkülözhetlennek, a mennyiben mindennap teljes kivonatát adja a „Bjdapesti Közlönyének, közli a kir. táblán, a legfőb itélőszéken, és a semmitőszéken előadandó ügyeknek jegyzékét kifüggesztések előtt, ugy a már elintézettek lajstromát az előadást követő napon, a miként történt eldöntés megjelölésével. Tájékoztató ezikkek, tartalmas hírrovat, a külföldi jogélet nevezetesebb mozzanatsinak ismertetése, curiai döntvények, törvényszéki csarnok stb. képezik a „Magyar Jogász" [és Curiai Értesítő] többi tartalmát. A lap előfizetési ára negyedévre 4 frt, félévre 7 frt 58 kr., egész évré 15 frt. Az előfizetési pénzek Budapast, Erzsébetfér 14. szám alá küldendők. — A vidéki felek bárminemű megbízásában a fölebbviteli, valamint az első folyumodásu fővárosi biróságok, s bármely hatóságnál mérsékelt dijazás mellett pontosan s gyorsan eljár a szerkesztőség Gazdászat, ipar és kereskedelem. A szőlő megmunkálása tavaszszal s nyáron. A tavaszi kapálás czélja a talajt előkósziteni a légköri befolyásoknak. Minél tökéletesebben törtéténik a kapálás, annál jobb eredménye is lesz. — Általában cseresznye-virágzásakor szoktuk a tavaszi kapálást végezni, s igen szükséges e végből szép időjárást választanunk, hogy a forgatás kellően kiszáradhassák. E munkát meg kell előznie a karózás és gyomlálásnak — noha ez sem történik mindig és mindenütt. Igen korai kapálás károsan hathat, mivel a tavaszszal hideg időjárás alkalmával beállható esőzés a szőlőtő gyökeréig hatol s azt megdermeszti. Vagy pedig kedvező időjárás esetében a korán megnyitott talajba benyomuló melegség könnyjn korai hajtást idézhet elő, miben a bekövetkezhető hideg ismét tetemes kárt okozhat. Hogy porhanyitásnál mily mélységet válaszszunk, az a talaj neme és természetétől függ; mindenesetre jobb mélyebben mint sekélyen. Igen alkalmas e czélra kétágú kapát használni. Forgatás. Forgatásra jó és száraz meleg időjárást válaszszunk, e végből azt junius vagy julius hónapokban, legkésőbb augusztus elején eszközöljük. — Forgatás által egyszersmind a gyomokat is eltávolítjuk. Ez utóbbira nézve nem hagyhatom érintés nélkül, miszerint a schweiczi gazda a már virágzó vagy magba ment gyomokat — mielőtt kapílna — kézzel szedi föl s távolítja el; s igy nem kímélve a fáradságot, alapos munka, kedvezőbb eredménye is leend. Már csak azért is előnyös ez, mivel mint tudjuk. a gyomokat nagyon nehéz kiirtani, annál kevésbbé ínaglmllás után. Ősz elején a talaj felporhanyitása sem háládatlan, bár ezt vajmi kevesen hajtják végre nálunk. Schweiczban a kapálást különböző időben különféle eszközökkel végzik. Igy Neuenburgban — Schweicz egyik különösen előhalad jtt borászati vidékén — aprilban először 7—8 hüvelyknyire kapálnak ; május végén vagy junius elején másodszor az előbbi mélység felére, s végül augusztus közepe táján. Mindannyiszor más akku eszközökkel. A trágya. Itt ismét a praktikus schweicziakra utalunk. Többnyire istálló és pedig marhatrágyát használnak, főszabályul tartván : a szőlőtalajt minden három évben megtrágyázni. Némelyütt minden két évben sőt egyes helyeken évenkint trágyáznak. A trágyázás szükségét és fontosságát alig kell kiemelnünk. Hogy a bor minősége trágyázatlan talajban jobb volna — egyáltalán el nem fogadható elv. Az istáló-trágya a talajnak meleget, a szőlötenyészetének erőt és gyorsabb fejlődést szerez, miáltal korábbi és e mellett tökéletes érésre várhatunk. Chaptal ellentmond ezeknek, állítván : hol csak a bor minőségére fektetünk súlyt, nem szükség szőlőnket trágyázni; továbbá irja — hogy Francziaország különböző vidékein az i«tálló-trágya használata el is tiltatott. E helyett természetesen gazdagon használ nak ásványi anyagokat. Mivel azonban a szarvasmarhatrágya az annyira megkívánt kalitartalomban gaz dag, előnyösen alkalmazhatjuk ; hasonlóan a hamut is. Továbbá a lomb, haraszt szintén jó szolgálatot tehetnek ; vakolat, tégla és cserépzsindelydarabokat kár volna vizbe vagy gödrökbe dobni, avagy legfel jebb utszélek kiigazítására használni: hanem hordassak mindezen értékes anyagokat szőlőtalajunkra. A különféle kődarabok folytonos elmállásnak levén kitéve, a szőlő tápanyagait szaporítják, fokozzák a talaj melegségét és — a mi nem kevésbbó fontos — a szükségelt talajnedvességet kellő mértékben megtartják. Ne mulaszszuk el azért, ha bármily kőtömeg áll rendelkezésünkre, azt ily módon értékesíteni. Rajnavidékén a szőlőket sok helyütt egy hüvelyknyire teregetik be kőhulladékokkal, melyek télen át elmállva gazdagon kipótolják a legutóbbi termés által föl használt tápszereket. — Zürich vidékén a kőszénmárgát is jó sikerrel használják trágyázásra. *A B -Csabán junius 20-án tartott hetivásár alkalmával hivatalosan jegyzett árak: 1. Buza m, mázsa elsőrendű 12 frt 50 kr. másodrendű 11 frt 80 kr. 2. Árpa elsőrendű 5 frt 80 kr. másodrendű 5 frt. 50 kr. 3. Zab elsőrendű 7 frt — kr. 4. Kukoricza 6 frt 50 kr. másodrendű 6 frt 10 kr. 5. Szalonna m. mázsája 54 írtől 62 frtig. Glacz Ferencz, városi esküdt. Vasúti menetrend. Nagyvárad—Eszék. Nagyváradról indulás 5.5 d. u. 9.11 d. e. Szalontárói indul 6.34 este, 11.17 d. e. Sarkadról indul 7.13 este, 12.7 d. e. Gyuláról indul 7.47 este, 1.8 d. u. Csabára érk. 1.40 16. este d. u. indul 8. 40 este, 2.45 reg. Orosházára indul 9.22 este 3.39 reg. H.-M.-Vásárhely 11.9 éjjel 6.32 d. u. Szabadkáról indul 4.33 reg. Gombos-Bogojevára érk. 8.3 reg. 8.49 indul este 9.15 éjjel, 10 este. Eszékre érk. 10.23 d. e. 11.20 éjjel. Eszék —Szeged—Nagyvárad. Eszékről indul 5 d. u. 3 reg. Szegedre érk. 12.13 éjjel, 12.5 d. u. indul 2.30 éjjel 8.45 délelőtt. H.-M.-Vásárhelyre érk. 3.32 éjjel, 10.23 d. e. * Orosháza 4.36 reg. 12.4 dél. Csabára érk. 5.45 reg. 1.31 d. u. Ezenkívül Vásárhelyről Szegedre minden szerdán és szombaton indul reggeli 4.30 s Szegedről ugyan azon napon vissza 4.30. Csaba —Szeged—Szabadka—Eszék. Csabáról indul 8.40 este, 2.45 d. u. H.-M.-Vásárhelyről indul 11.9 éjjel, 6.32 d. u. minden szerdán és szombaton 4.30 reg. Ssegedre érk. 12.3 éjjel, 7.35 este, minden szerdán és szombaton 5.34 reg. Szegedről indul 2.43 éjjel, 2.5 d. u. Szabadkáról indul 4.33 reg. 4.30 d. u. Zomborból indul 6.59 reg. 7.29 este. Eszékre érk. 10.23 d. e. 11.20 éjjel. Eszék—Szabadka —Szeged—Csaba. Eszékről indul 5.— d. u. és 3.— reg. Zomborból indul 2.41 este, 7.19 reg. Szabadkáról indul 10.48 este, 10.22 reg. Szegedre érk. 12.13 éjjel. 12.5 délben. Szegedről indul 2.30 éjjel, 8.45 reggel, és minden szerdán és szombaton 4.30 d. u. H.-M.-M.-Vásárhelyről indul 3.32 reggel, 10.23 délután. Csabára érkezik 5.45 reg. 1.34 délben. Csaba—Arad—Temesvár. Csabáról indul 6.3 reggel, 2.25 d. u. Aradra érk. 3.4.35 d. u. 6.4 reg. Aradról indul 42 d. u. 6.23 reg. Temesvárra érk. 7.1 este, 8.19 reggel. Hiegu.iat>"b posta. * Bécs, jun. 19. Tisza miniszterelnök ma hosszas kihallgatáson volt a királynál, azután több osztrák miniszterrel értekezett. Az osztrák részről tett azon inditványt, hogy a deputácziók tárgyalásai napoltassanak el, magyar részről elvetik. * Azon jelentés, hogy a törökök a Duga defiléeiben nagy veszteséget szenvedtek volna, valótlan. * Zára, junius 19. A törökök három hadosztálylyal Montenegróba nyomultak. Az egyik Ordiniken át Dersnoba, a másik a Zetavölgyben Dopolyevicsbe, a harmadik Povlán át Bogeticsbe, a hol a montenegróiak élelmi és löszerkészletőket felhalmozták volt, s a hol tegnap óta harczolnak. Nikita fejedelem főhadiszállása Ormidol. * A franczla képviselőházban utóbbi napokban zajos jelenetek folytak le. Alkalmasint feloszlatják a kamarát, devan remény, hogy az uj választásoknál a köztársaság győzend * l'áris, junius 19. Hírlik, hogy Mac-Mahon marchall a kamara föloszlatása után a nemzethez egy manifesztumot szándékozik intézni. Felelős szerkesztő: Dr. BÁTTASZÉKI LAJOS.