Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám
1877-06-21 / 49. szám
Melléklet a „Bm. Közlöny" 49-i k számához. s számítva, bárha ez is kissé szemsértő „áoríesvgyesség" volt: nem csacsogott-e bele állandóan a főorvos ur, egyik Endrőd javára szólt bizottsági tag előadásába, s nem vitte-e erőszakoskodó eljárását egészen azon határig, hogy szóló leülni volt kénytelenf Ez volt már az a botrány, a melyre Garzó bizottsági tag ur oly választ adott, mely a főorvos urat aira az egyre bizonyosan megtanította, hogy egyáltalában nem jó dolog ott provokálni, a hol az achillesi sarkpontot nagyon jól ismerik . . . Érdekes különben még azon kérdést is megszellőztetni: képezhetne-e botrányt azon kö'-ülmény, hogy Endrőd barátai „az igazakat íel akarták mindenáron (?) áldozni a jogoknak? Nem, nem ós nem harmadszor is ! Mert „a jogi kár fogalma alá nem számithatók azon károsulások, melyek más jogos cselekvényeiböl erednekEzt nem mi mondjuk, hanem egy a főorvos ur által is kétségkívül tekintélynek ismert egyetemi tanár és jogtudor. Csak az a baj tehát, hogy a főorvos ur még mindig nem képes emanczipálni magát azon fixa idea lidércznyomása alól, hogy Endrőd a gyomai gyógyszertár „járulékát" képezi. Méltóztassék ugyan kimutatni — nagyon kérjük erre — mikor kötelezte arra Endrőd magát és hol? hogy ő járuléka lesz a gyomai patikának? Soha és sehol! Mint szabadszárnyra kelt Dóvaványa, — mely a főorvos ur logikája szerint szintén a gyomai gyógyszertárnak volt járuléka — épen ugy van joga szárnyrakelni Endrődnek is, mert lakosainak száma 9000, s e mellett még egy kis vidéke is van. És e jogot megadja az idevonatkozó törvény is. Tartsa különös szerencséjének a gyomai patika, hogy Öyoma, Dóvaványa, Endrőd, igy tehát — ideszámítva még a pusztákat — legalább is 30,000 lélekszám után sepergette be a jövedelmet évtizedeken keresztül, mig nem egy gyógyszertár hazánk területén sokkal csekélyebb jövedelem mellett is tiszteletreméltó becsülettel tartá fen magát. Sőt minek is volna Endrődnek egy gyomai anyáskodás alatt levő fiókpatika, mikor magának a gyomai anyának is atyáskodásra van szüksége f Nincs-e kézjgyógyssjertára mostan is tisztiorvosának ? Mit nyerne hát Endrőd, hacsak azt nem, hogy a fiókpatika ajtaja már az utczára nyilnék f „De az igazak! — mondja nemde a főorvos ur? Nahát nézzünk szembe már ezekkel is. 1-ször. Több évtizeddel ezelőtt, midőn t. i. a gyomai patika felállíttatott, Gyoma népessége még a mostanihoz mérve csekély volt, s igy — bárha Dóvaványa és Endrőd is innen látta el magát gyógyszerekkel: indokoltnak látszott mégis, hogy oly alapra helyeztessék, mely megélhetést biztosítson számára az emiitett két község nélkül is. Ekkor nyerte már örökös használati élvezetül a kényelmes helyiségül szolgáló házat, és a jóminöségü 40 hold földet, melyek megvannak ma is. 2-szor. Gyomát ma már 10,000 lélek lakja, s itt van helyben a Wodiáner nagy uradalma is, mely hasonlóul gyönyörű bevételt biztosit állandóan a gyomai gyógyszertárnak. 3-szor. Van tehát Gyomán 10,000 lélek, a nagy uradalom, kényelmes ház és 40 hold jóminőségű föld. És íme ez mégis mind kevés ! mert midőn Endrőd, a filia, magyarul mondva: leányzó, a ki bizony több mint 30 év óta viseli a pártát, s igy egykissé tán már vénecske is — férjhez akar menni, azt mondják neki: „Csitt ! nem mehetsz férjhez, mert anyádnak még szüksége jvan reád !" Mi tiszteljük ezt a nagy szükséget, illetőleg az ennek megfelelő igazakat, mert csakugyan méltányos igazságnak látszik, midőn megfogyatkozik egy óriás jövedelem, a régi igények pedig még mind megvannak, sőt talán szaporodtak is. — De mert „a jogi kár fogalma alá nem számithatók károsidások, melyek más jogos (itt Endrőd) cselekvényeiből erednek:" nagyon szívesen kérjük a gyomai patikát meg a főorvos urat is, hogy a mult idő szerencséjéből ne erőlködjenek jogot formálni a jövőre nézve; mert csak ugy lesznek igazán megvédve a jogok, s maradnak épségben az igazak, ha a gyomai patika összhangzásba hozza a törvénynyel igényeit és lejebb szállítja azokat a „lében und leben lassen"-féle elv szerint. A mi a közegészségügyi törvény §-ira történt hivatkozást illeti: kijelentjük, hogy nemcsak átolvastuk, de értjük is ezeket. Fő azonban itt a 134. mely igy szól többek között: „Ha az aj pont ese„ BÉKÉSMEGYEI KÖZL ÖNY" IS*/?. 62. SZÁM. tében a gyógyszertár feláilithatása kimondatott, az iránt, hogy a községben azon gyógyszertár felállításának joga kinek engedélyeztessék, a törvényhatóság első tisztviselője által közzéteendő előleges pályázat után és az érdekelt község meghallgatásával a közigazgatási bizottság határoz s ezt a belügyminiszternek feljelenti." Mi a fősúlyt e szavakra fektettük: az érdekelt község meghallgatásával! S midőn a nyilt titkot papírra vetettük, igen jól tudtuk, hogy a megyei preczedens esetek jelölik az irányt a jövőre nézve. A ki pedig figyelemre méltatja az elágazó országutakon álló jelzőtáblákat, nem igen szokott eltévedni. Mi szívesen megengedjük, hogy (eleinte) az önálló patika állt a főorvos urnák érdekében, mert hiszen erről fasz tanúbizonyságot első felterjesztése is; de már aztán azt semmiesetre meg nem engedhetjük, hogy a községi nem épen kedvező hangulat észrevétele után ne azon arczváltás (a mi a főorvos ur óletfolyamában különben sem ritka jelenség) volna az igazi, melyről az elsővel ellentétes második felterjesztés szól. De hisz igaz biz a — „Kovács Kálmán ur sorompóba sem lépett." Kérdés: mit értünk e kifejezés alatt ? A főorvos ur ugy látszik megszokott értelemben veszi e szavakat. És hogy tehette ezt, midőn még nemcsak pályázat nem nyittatott, de az önállóság kérdése is vita alatt áll f Más itt az értelem, nem a megszokott. A tulajdonképeni sorompóba lépésnek van egy előjátéka is, mit köznyelven „élelmességnek" nevezünk. Ily ólelmetség már p. 0. ha a sorompóba lépni kívánó, mindenekelőtt egy nagyon bizalmas levelet ir a főpatrónusnak, majd meglátogatja a községet is. Kérdezzük tehát ez alapon : ha nem lóptek-e már a sorompoba, mindazok, kikről ezt méltóztatik irni: „a mozgalom megindulta óta kitűnő képzettségre mutató okmányokkal ellátott egyének fordxdtak hozzám pártfogásomat kérni f" Hogy a főorvos ur testvére többek előtt nyilvánosan kijelenté sorompóbalépési szándékát, erre fültanuink vannak, és pedig jellemes emberek. De mit akarunk ezzel ? Egyáltalában nem czélunk, kárhoztatni a testvér jogosult aspiraczióját, ettől távol vagyunk; sőt az élelmesség ós bizalom, megjelenése és levelei felett sem törünk pálczát, tudván, hogy korunkban ez már alig nélkülözhető dolog, mert hevessé vált a létérti küzdelem. Csak igazolni kívántuk, hogy biz ott „Kálmán ur is" sorompóba lépett annak módja szerint. Ezen ünnepélyes kijelentésre tehát: „sem én, sem testvérem, sem közvetlenül, sem közvetve, sem a közigazgatási bizottság tagjai, sem Endrőd polgárai közül, de csak egyetlenegyet is fel nem szóllitottunk aziránt, hogy Endrődi önálló gyógytár felállítása esetén Kálmán ur érdekében szavazatát vagy befolyását érvényesítse," ma csak annyit mondunk: a haditaktika mélységes tudomány, melynek tervei az őrjárat nyilatkozatai szerint szüntelen vál-l toznak. És igen erős két tanú is támogatja ebbeli szerény nézetünket, t. i. az endrődi ügyben beterjesztett első és második vélemény, mely bár különböző időben, de mindkettő a főorvos ur tollából származott. De hát „ily botrányt (persze még ide értendő a lándzsatörés is) jövőben is bármikor szívesen inscenirozok s ily botrányra mindig büszke leszek," mondja főorvos ur. Mi pedig arra kérjük, ovakodjék az ilyen munkától, mert ha nem is mi1 niszterkrizis; valami aprólékosabb kellemetlenség származhat belőle. A kórtani tanulmányok végett felajánlott külföldremenetelre nézte: ezért kár volna oly nagy költséget csinálni, és oly messze útra törődni, külöaösen ebben a nagy melegben. Nem egy patika van hazánk területén is olyan, a mely a hivatolt viszonyok között tartja fenn magát, a nélkül, hogy kedvéért a lakosok krónikus vagy akút bajokban sorrend szerint szenvednének. Méltóztassék tehát a tanulmányokat ezen községekben megkezdeni, s hisszük, hogy eddigi téves nézetei módosulni fognak. Mindenekfelett pedig arra hivjuk fel barátságos jó indulattal, hogy óvakodjék jövőre oly dolgokat felhozni nézetei támogatására, melyeknek elhivéséhez első kellék volna, (de.nem igy van ám) az olvasóközönség tudatlansága. A mi végszavaink ezek: ha Endrőd önállóságra van a törvény által képesítve, vivja ki jogát a nm. minisztériumnál; és ne szoríttassanak le a térről a sorompóba lépni jogosultak sem, holmi igazak miatt, melyek csakis az érdek és telhetetlenség követelései. * * * MEGYEI KÖZÜGYEK. Adófelügyelői jelentés (Vége.) III. Vegyes intézkedések. Az 1876. évi XV. t. cz. 29. és 30. §-aira való tekintettel van szerencsém jelenteni, hogy Bókésmegyében, illetőleg a békésmegyei kir. adófelügyelő székhelyén a kereset-adó III. és IV. osztálya, továbbá a bánya-adó, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, végre a tőke kamat és járadék-adó kivetése ellen beérkezett felebbezések elintézésére ez idén működendő adófelszólamlási bizottság f. évi junius hóban fog alakulni. Továbbá nem mulaszthatom el jelentést tenni a felől, hogy május havi körutazásom alkalmával megütközéssel tapasztalnom kellett, hogy Orosháza község elöljárói az 1876. évi XV. t. cz., 56. 57. §-ai értelmében az eljáró közegeket megillető intési illetékeket a törvény világos szelleme ellenében, nem különben e tekintetben a nagyméltóságú m. k. pénzügyminisztérium által m. évi Dber 28-án 36751 (lásd p. ü. közlöny 1.) sz. alatt valamennyi közigazgatási bizottsághoz, kir. adófelügyelőhöz ós adóhivatalhoz kibocsájtott magas körrendeletnek daczára, az illető adóhátralakosoktól be nem szedik, és az e tekintetbea elrendelt illeték-kezelést, elszámolást és nyilvántartást egyátalában nem gyakorolják, miről Orosháza birája és adószedő perczeptora általam igazolásra vonatott, de igazolásai következtében az illetőket ezen törvényellenes eljárás ós a magas kormány rendeletének teljesítetlen abbahagyása miatt vád nem terheli, mert Orosháza községi képviselő testülete az 1876.óvben oktober 30-án tartott rendkívüli közgyűlés tanácskozmányábau felvett 86. számú jegyzőkönyv tanúsága szerint az adó megintésekórt illetékes 10 krok beszedését mellőztetni rendelte. Egyébiránt ez ügyben külön előadó-ivemmel törvényes előterjesztésemet a tekintetes közigazgatási bizottsághoz terjeszteni bátor leszek. Végre van szerencsém az 1876. évi XV. t. cz. 4. §-ának 9-ik pontja értelmében az 1877. évi május hóban általam engedélyezett adófizetési haladékok ós megállapított adómentességről, szóló jegyzéket szíves tudomásvétel végett mellékelni; megjegyezvén, hogy ugyanazon t. cz. 62. §-a értelmébe a községek, szbírák, ós Gyula város polgármesterének f. május havi adóbehajtási menetről szóló jelentéseik külön és egyes előadó iveim által a tekintetes közigazgatási bizottság elébe fognak terjesztetni. Kelt Gyulán 1877. junius 3-án. Miiller Gusztáv, m. kir. adófelügyelő. LEVELEZÉS. Szarvas, jun. 18. T. szerkesztő úr! Ma azaz f. hó 18-án délután 6-8-ig tartatott meg a fögymnaziumi tanulóság disztorn ászainak vizsgája. — Nemcsak városunk intelligencziája, hanem számos vidéki vendég is részt vett az ünnepélyen. Ugy a szabad, mint a szer gyakorlatok mutatványai arról tanúskodtak, hogy t. Oláh Miklós tornatanár ur nemcsak ő maga ügyes tornász, hanem hogy egyszersmind jó tanító, jó mester is. — A szabad gyakorlatokban csodáltuk az összhangzatot, mely a mintegy 70—80 disztornász mozdulatait egy óriásnak mozdulataivá folyasztá össze, a szabad gyakorlatoknál pedig örömmel szemléltük a czélszeiü, fokozatos testgyakorlatot, mely nemcsak a karok, hanem a láb s mellizmainak összhangzó fejlesztését is czélozta. — Nemcsak a tornatanár ur, ki esész odaadással és hivatottsággal buzgólkodott az ifjúság testi ügyességének s rugékonyságának fejlesztésén, hanem magok a tanulók is méltó elismerést arattak. — A szabad és szergyakorlatokon kivül volt még a futásban s távugrásban is verseny. A futásban bizonyos Spannagel Károly nevü III. oszt. növendék, a távugrásban pedig bizonyos Pokorny Béla VIII. oszt. tanuló, ki is 3 ölnyi távolságot ugrott át, nyerte el a pályadijat. Ezeken kivül még öt?n, nevezetesen Braun Adolf VII. Lapu Bertalan ós Áchim Zsigmond VI, A belesz Adolf V, és Petrovics Sabbas IV. osztálybeli tanulók nyertek jutalmakat, mint a kik a legszorgalmasabb s legügyesebb tornászoknak bizonyultak be. A közönség
