Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-06-03 / 44. szám

IV. évfolyam. 1877. 44. szám. íí.-Csaba, junius 3-án. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmi! lap. IVIegJ©lenik hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. Előfizetési díj a „Szépirodalmi Lapok"-kal együtt : egy évre 8 frt; félévre 4 frt; évnegyedre 2 frt. A „Szépirodalmi Lapok"-ra külön is előfizethetni, egész évre 2 frt, félévre 1 írtjával. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken minden postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. Békésmegye árvízveszélye. Méltóságos báró Wenckheim László Körös-berettyószabályozási közp. igazgató választmányi elnök úrhoz. (Folytatás.) És hogy a szabályozás által ezen czél, ha nem is mindenütt, mert hiszen a szabályozási müveletek sem mindenütt készek és a fejlődés sem emelkedett még mindenütt egyforma magas fokra, részben már is elérkezett; igazolja a fehér, fekete és sebesKörös felső vidéke, hol a kezdet idejében épült védtöltések most már egészen feleslegessé váltak, a folyó ezen töltések segélyével medrét kitisztotta és tisztán fenn is tartja olyannyira, hogy a töltésekre ott már szükség nincs, a legnagyobb viz sem képes a meder partját meghágni. Az eddig mondottak az átmetszésekre vonatkoztiak, melyek hatását a ki bővebben tanulmányozni kivánja, ajánlom a felső folyókat, -vizsgálja meg a Sebes-Körös óe Bo rettyó sárrétjét, szerezzen magának tudomást az ottani szabályozás előtti állapotokról, hasonlítsa ezt össze a jelen statussal és biztosítom: eme fáradozását a tapasztaltak által bőven jutilmazottnak fogja találni; valamint biztositom, hogy ha eddig egyes helyi esetekre vonatkozó szük látkörből bármily setét fogalomban élt is a szabályozás sikere iránt, azt ezen tanulmányosa után egészen más színben fogja látni. A most követett szabályozási rendszer második alapelve, töltéseket emelni ott, hol a folyó alacsony partokkal bir s ezen töltések által egyfelől meggátolni magára a folyóra is káros viz-szétterülést, másfelől pedig az elmocsárositott ós hasznavehetetlenné vált nagy földterületet a modern gazdászatnak megnyerni. Arad, Bihar és Békésmegyék azon része, melyet a három Körös és Berettyó folyó befut, egy oly sík lapály, hol nemcsak a folyó magas partokkal nem bir, de maga az árterület sem körittetik határozott magaslatokkal ; kisebb viz kisebb területet öntött el, a nagyobb viz szabadon terült addig, mig a vizből telt. Ezen körülmény követelte az alább felsorolt 100 mórtföldnek hosszabb gátrendszer-épitésót, melyből: 1. Az aradin. társ. épített 67 443 f.öl h. vonalat 2. Az alsó fehórkörösi 44.646 „ 3. A nagyszalontai 4. A Berettyó szab. 5. A hosszufoki szab. 6. Az endrőd-túri 7. Halásztelki 8. Kákafoki összesen: 354.473f.öl véd töltést, melyben a magánosok vagy egyes községek által épített és fenntartott töltések, mint társulati és hatósági felügyeleten kivül állók beszámítva nincsenek; pedig még ezek is tekintélyes számot képviselnek, csak maga a békés-tarcsai 20.000 f. ölnél hosszabb. Ha ezen roppant munkálatokat tekintjük, s keleti heves kedélyünkön uralkodva a tényeket hidegen mérlegeljük: lehetetlen be nem látnunk, hogy mindez egyszerre vagy valami nagyon rövid idő alatt végrehajtható nem volt. Ellenben természetesnek fogjuk találni, hogy a munka közben jött árvizeknek kárt kellett tenni, nem azért mert lehetetlenség ezen károsodásoktól menekülni, nem is azért, hogy a szabályozási elv rosz — bár hibák történhettek — a miről később fogok szólani; hanem egyesegyedül és kizárólag azért, mert a véd müvek nem voltak s nein lehettek egyszerre Készen. (Folyt, köv.) Felhívás a hazai közönse'ghez. (Vége.) Kiválóan földmivelő nép vagyunk s nemzetgazdasági jövedelmeink alapját legnagyobb részben az ország gazdasági termékei képezik. A fejlődöttebb ipara folytán sok anyagot felhasznált nyugat is hozzánk fordul nj ers terménye kért; azon világkereskedelmi piaczok száma, a melyeken ezeket értékesíthetjük, örvendetes mérvben szaporodik, és csupán rajtunk áll, hogy gazdaságunk értékét a külföldi összeköttetések megteremtése ós felhasználása által rövid idő alatt megkétszerezzük. Ez összeköttetés és értékesítés megteremtésére legbiztosabb mód a nemzetközi kiállítások által nyilik; s önmagunk, saját létünk ellen elkövetett hiba volna e módot, e kínálkozó alkalmat felhasználatlanul hagyni. Mindezeknél fogva hazánk anyagi jólétének érdekében teljes bizalommal reméljük, hogy Magyarország közönsége élénk részt veend a jövő évi párisi közkiállitáson is. De kifejezvén e reményünket, nem mulaszthatjuk el egyúttal a siker érdekében már most egy nagyfontosságú kéréssel fordulni a kiállitani szándékozó közönséghez. A kiállítás sikerének érdekében, az abból az országra hároinlandó anyagi előnyök érdekében kérjük a kiállításban részt venni szándékozókat, hogy a gyakorlati működést tartsák szem előtt, hogy arra igyekezzenek, miszerint iparunknak s gazdaságunknak életrevalóságát, gyakorlati értékét és használhatóságát ismertessék meg a nagyvilággal, s ne kívánják egyes szokatlan, rendkívüli, talán magában véve igen érdekes, de a gyakorlati életben kevésbé elterjedt tárgyaknak kiállittatását. Nem a rendkivüliségek, a sajátságosságok megismertetése fog hasznára válni az országnak, hanem az, ha bo tudjuk bizonyítani, hogy állandó, használható munkákat tudunk előállítani, hogy gondosan ápolt, egészséges és messze távolba is elszállítható gazdasági terményeinkkel kiállják a versenyt más nemzetbeli nagy versenytársainkkal. S kivált az áll az ország érdekében, miszerint ezen czikkeket mutassuk be a legelőnyösebben a világnak, a melyek már is kivitelünk tárgyát képezik, vagy melyek már annyira fejlődtek, hogy rövid idő alatt kivitel tárgyát képezhetik ; hogy ez által nemcsak továbbra is biztosítsuk e kivitelt, hanem fokozzuk és növeljük azt, s megmutassuk, miszerint már is jelentékeny tért foglalunk el a nemzetek elismerésében, már is nagy mérvben ismerik értékünket, s hasznos tagjai vagyunk a népek nagy családjának. Ha ezt bebizonyítanunk sikerül: eddigi kivitelünk hatványozott emelkedése, nemzetgazdasági jövedelmeink jelentékeny növekvése lesz reánk nézve az 1878. évi párisi közkiállitás eredménye. Ez irányban kérjük a kiállító közönség figyelmét különösen ; részünkről előre is ígérvén, hogy a hitelünknek és nemzetgazdaságunknak emelésére hivatott ily kiálltási tárgyakra kiváló gondot és figyelmet forditandunk. Tudatjuk végül a tisztelt közönséggel, hogy a franczia kormánynak a kiállításra vonatkozó mindazon eddigi intézkedéseit és rendszabályait, valamint a kiállítás magyarországi szervezésére vonatkozó mindazon szabályokat, a melyeknek ismerete a kiállitani szándékozóknak kívánatos, a lehető legrövidebb idő alatt közzóteendjük. Addig is azonban már eleve figyelmeztetjük a kiállitani szándékozó közönséget, hogy a kiállítandó tárgyal? bejelentésére végső határidőül f. évi junius 15-ike tűzetett ki. Netalán kívánt felvilágosítások és értesítések egyébiránt már most is szerezhetők az orsz. központi bizottság irodájában (Harminczad-utcza 3. sz. a.) továbbá a Budapesten, Aradon, Beszterczebányán, Brassóban, Debreczenben, Eszéken, Fiúméban, Kassán, Kolozsvárott, Pécsett, Pozsonyban, Sopronyban, Temesvárt, Szegeden, Zágrábban és Zenggen alakult vidéki bizottságoknál, valamint a kiállítási ügyekben közreműködésre hivatott Budapesten szókelő következő országos egyletekés társulatoknál, úgymint: Az országos képzőművészeti társulatnál; a magyarhoni földtani-társulatnál, a mérnök- ós építész-egyletnél, az országos gazdasági, az erdészeti és az iparegyesületnél. Kelt Budapesten, 1877. máj. 2-án tartott ülésünkből. Az 1878. évi párisi közkiállitás magyar országos központi bizottsága : Itakovszky Istváu, Gr. Szápáry Gyula, biz. titkár. biz. elnök. íiflég egyszer az endrodi gyógytár ügye. Tisztelt szerkesztő ur lapjának folyó évi 40-ik számában jelzett cziküére észrevételemet midőn megteszem, előre is kijelentem, bogy a névtelen 80.493 60.973 80.180 5.930 9.987 4.780