Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-05-20 / 40. szám

„BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" 1877. 36. szÁM. vannak nyújtva, és a nevezett czég is üzletbeni szi­lárd eljárása ós számos nyeremények kifizetése ál­tal mindenütt ismeretes. * Megyei közgyűlés. A folyó hó 17-én és következő napjain tartott közgyűlésen az eddig megemlítetteken kiviil, még a következő nevezete­sebb tárgyak kerültek tanácskozás alá: 1) Az al­kalmazandó segédszolgabirák ügyében egy szervező bizottság küldetett ki, mely a lapunkban is közzé­tett és a gyűlés folyamán is felmerült abbeli indít­vány, hogy egy uj járás alkottassák, figyelembe­vételével megbízatott javaslatának előterjesztésére. A tisztújításig tetiát segédszolgabirák alkalmaztatni nem fognak. — 2) Körös Kálmán mint alpónztár­nok, Kis Gyula mint árvaszéki jegyző megerősíttet­tek ideiglenes hivatalában. — 3) A községi nyug­dijalapra vonatkozó javaslat némi módosításokkal elfogadtatott. — 4) ilj. Fábry Károly tiszteletbeli aliigyésznek, ifj. Trucker Józsefet tiszt, aljegyzőnek nevezte ki főispán ur őméltósága. A közgyűlés csak pénteken ért véget. — Megígértük, hogy Pestmegye feliratáról és az endrődi gyógyszertár sorsáról bővebben fogunk szólani. Ez utóbbira la­punk mai számának második czikke tartalmazza avatott tollból a valót. Ezen ügyre nézve még csak azt jegyezzük meg, hogy ámbár őszinte ipar­kodásunk odaterjed már rég, hogy minden sze­mélyeskedést lehetőleg kerüljünk, ilyen és hasonló hivatalos jellegű ügyekben kötelességünknek fogjuk mindig ismerni az ügy érdedében erélyesen felszó­lalni, mert a jó, igazságos ügyet többre kell be­csülnünk egy személy megkimélósénél. Arról nem mi tehetünk, hogy sokszor az ügy a személytől el nem választható s utóvégre is nem mi keressük az alkalmat, hanem azok adják nekünk, kiket minden hivatalos, nyilvános tettükben épen a szennyes sze­mélyes érdek vezet. Azok ne panaszkodjanak az­után, hogy személyeskedünk. Hadd is­merje meg a jó madarakat a megye közönsége ; hadd tudja meg a j ö v ő miatt, kiket ajándékozott meg bizalmával, kik sem a politikában, sem a tár­sadalomban nem akarnak „martyromok" lenni, ha­nem mindenben amit tesznek, saját vagy rokonaik hasznát keresik, a közjó, a közóhaj mellőzésével! * Az igazságnak tartozunk annak kijelenté­sével, hogy tévedésen alapul lapunk legutóbbi szá­mában foglalt állítás, mintha Hajóssy Ottó me­gyei főjegyző ur, mint deákpárti képviselőjelölt az önálló bankot ós vámterületet ellenezte, illetve e két intézmény kivihetlenségéfc hangsúlyozta volna. Sőt ellenkezőleg, mint deákpárti képviselőjelölt programmjában fejtegette azt, hogy hive az önálló bank és vámterületnek. De azóta több óv mult és utóbbi időkben ugy nyilvános magatartása, mint több izbeni határozott nyilatkozatai, jogosan arra engedtek következtetést vonni, hogy nagyon is be­látta egyelőre e szép dolgok kivihetetlenségét. Most legújabban ismét eióbbeni álláspontjához téit vissza. Tiszteljük meggyőződését, de furcsa dolog, ha épen most, egy nagy háború előestéjén, midőn a nemzet létele is szőnyegen forog, alkalmasnak látja az időt ismét régi álláspontjához visszatérni, s ha épen a jelen körülmények közt ezen mégis csak 2-od rendű kérdésekben a kormány­nak való oppozicziót opportunus dolognak tartja. * Pestmegye felirata a bank és vámügy­ben Bókésmegye f. hó 14-én ós folytatva tartott közgyűlésen. Az eredményt röviden már közöltük. Az apróbb érdekes „részletek" között mindenesetre első helyen áll az, hogy Atticus, ki a „B. Köz­lönyt" 1876. évi politikai programmja miatt, mely­ben már akkor bátran kimondotta lapunk, hogy egy teljesen független bank felállítását lehetetlennek tartja, honárulónak és Bókésmegye nyilvános olvasó­egyleteiből kiküszöbölendőnek mondotta, mondjuk, hogy ö a dicső, most a felirat tudomásulvételé­nek egyik legbuzgóbb szószólója volt ós ugyancsak Lónyai könyvéből betanult néhány frázissal — melyből akkorában bennünket agyon akart súj­tani, most az ellenkezőjét sütötte ki, t. i. azt, hogy Ausztriától független bankunk nem le­het, az önálló vámterületet pedig károsnak mon­dotta gabnakereskedésiink miatt, mert a szomszéd nemzetek represszáliákat találnának űzni rajtunk és gabonánk hozzájuk leendő kivitelére vetnének vámot, mi tönkretenne bennünket. — Atticus állhatatos elvhüsége mindenkit bámulatra ragadott; minket, kik vele ez ügyben e szavazáskor véletle­nül egy táborban voltunk, ep agy mint azokat, kik az ez ügyben ellenünk szórt mennykövek után, tőle egy hatalmas dikeziót vártak a felirat m e 1­e t. Őszintén beismerjük, ily elvhii (?) szövetsé­gesre nem vagyunk büszkék, mert ily kirívó „szür­forgatás" (mint egyik józaneszü paraszt megjegy­zé) nem mutat valami antik atticusi jellemre, és a tiszta meggyőződésből ugyanazon elvet vallónak óp ugy utálnia kell az ilyet, mint az ellenfélnek ! — A feliratot pártolók főszószólója Haviár Dani szar­vasi ügyvéd volt, ki technikailag helyes ós rokon­szenves beszédével azonban senkit sem tudott meg­győzni. Előadásának gyúpontja az volt, hogy ha máskép nem lehet, tegyenek össze az egyes pol­gárok, a hazai intézetek pénzt egy önálló bank­alap megteremtésére (!) mi eszményileg igen jó­akaratú, de annyiban nem praktikus terv, mert begyülne a „sovány esztendők" után, melyek e ha­zát sújtották, vagy 200,000 frt, egy bankhoz pedig sok, de sok millió kell. Azt is kiemelte szóló, hogy hazánk ujabb történetének egy szomorú jelensége, hogy legkitűnőbb embereink, kik évekig harczolnak bizonyos elvekért, mihelyt a polgári dicsőség ne­továbbját, a miniszteri fotelt foglalják el, mintha niegbűvöltettek volna, mert akkor nem tudják vagy nem akarják érvényesíteni azon elveket, melyeknek eddig ők voltak leghívebb harezosai. Ezen meg­jegyzést részünkről némi váriáczióval elfogadjuk, ugy hogy: akarják, de nem tudják, mert nem lehet, a miről előbbi állásukban nem volt alkalmuk gyökeresen meggyőződhetni, de mihelyt miniszterek lesznek, alkalmuk nyílik előbbeni vér­mes reményeik kivihetetlenségéről sajnos meg­győződóst szerezni maguknak. * Szent-tornyán Bolek J. volt csabai tanitó választatott meg községi jegyzőnek. * Egy kis megjegyzésünk van t. kollegánk a „Békési Lapok" mult vasárnapi számában Pest­megye feliratára vonatkozólag lapunk egyik vezór­czikkére nézve mondottakra; szemére veti laptársunk a czikkirónak, hogy inkább ő bujkál mint az ál­landó választmány határozata, mert nein mondja meg, és nem lehet kivenni, hogy hát ő mit pártol: a feliratot, vagy a tudomásvételt! Erre röviden csak azt mondjuk, hogy nem arról volt szó, hogy —o— j gyü, ismetetlen nevű czikkiró erre néve, mely álláspontot foglalja el, mert őt annak kinyilvánítására senki fel nem szólította és arra senki kíváncsi nem is volt, sőt a czikkiró nevetségessé tette volna magát, ha ő az állandóválasztmány véleményének indokait taglal­gatván, azzal áll elő, hogy ő mit pártol! (i.) A békési helv. hitv. reáliskolának f. hó 9-ére tervezett majálisa a kedvezőtlen idő miatt ugyancsak e hó 26-ik napján fog megtartatni. A meghívók újra fognak szótküldetni. Jobb lett volna ezt tenni, midőn az első határidejét határozták meg. (i.) Mostoha időjárásunk csak egyetlen egy napot engedett nyugodtan átélni. Ez pedig volt e f. hó 13-ik napja, a mely valóban, kellemes és meleg — legalább Békésen volt olyannyira, hogy némelyek a hőség ellen kezdettek zúgolódni. Meg is tette hatását a jó idő! csak ugy járt kelt a kö­zönség az utczákon; most már ismét komor lett és bus s vele együtt a közönség is epedve várja jobbra fordult ít, melyet már megérdemlenénk. (i.) Békés városa nem hajlandó semmiféle kiípeu katonaságot befogadni, s e végből kérelem­mel is járult a mostan tartott megyegyűlóshez. (Már e megyegyűlésen kimondatott, hogy nem lesz ott katonaság elhelyezve. Szerk.) * Orosházán mult kedden nagy jégeső volt. * Holnap lesz Csabán a megyei gazd. egy­let által rendezett lóverseny. * Halálozás. A következő gyászlap küldetett be hozzánk : „Dobay János saját, és testvérei: Teréz férj. Michels Eerencné, ugy sándor; vala­mint sógorai: Winkle Gábor és Batik Elek nevé­ben báuatos szívvel tudatja szeretett atyjának: Dobay Józsefnek folyó hó 17-én délután fel 6 órakor 75 éves korában Gyulán történt el­hunytát. Béke hamvaira! (t.) Mult héten a csabai postakocsi a délu­táni vonatokhoz kimenve, a leveleket tartalmazó zsá­kot elveszítette, szerencsére azonban néhány ember e veszteségre figyelmeztette a kocsist, különben észre sem vette volna. — Nem ritkán történik, hogy a postaküldemények talvigán vagy közönséges szeméthordó kocsin szállíttatnak a vasúthoz, igy persze nem csoda, ha a kocsiról valami lecsúszik. Valóban szégyeljük ha meggondoljuk, hogy Oros­háza falu, a 35 ezer lakossal biró Csaba párosát e tekintetben túlszárnyalta! Orosházának egy ren­des postahivatala, — nem olyan mint a mienk, — és rendes szabályszerű postakocsija is van. Ha az oros­házi postahivataltól kitelik minden kellékelt megsze­rezni, bizonyos hogy a mienk is birná, ha akárná. Irodalom ós művészet. * A „Petőfi-társaság Lapja" 20. száminak tartal­ma. A „Zárdában" (költemény) Várady Antaltól. — Solfe­rinónál. Jókai Mórtól. — Feltámadás után (elbeszélés) Mar­gitay Dezsőtől. — A hét történetéből (heti szemle) Balázs Sándortól. — Tóth Ede önéletiratából (tárcza.) — A zsidó költészetről Kálnay Gyulától. — Irodalom. — Vegyes. — Schlacher csztatérképe. Az eddig megjelent orosz-török csatatér-térképek közül Sohlacher hadnagy a bécsi mütani katonai akadémia tanára által kiállított, leg­több figyelmet érdemel. A térkép 5 nagy lapból áll, (négy köztük 1: 1.200,000 méitékben, az ötödik déli Oroszország, a Fekete-tenger és Ázsia 1: 3.500,000 mért.) s részletek tér és színezetre kitűnően van kiállítva ; ára az öt lapnak ösz­szesen csak 1 frt 25 kr. (ajánlott posta-küldéssel 1 frt 40 kr.) Vászonra húzva (minden lap külön) a térkép ára 3 frt 50 kr. (ajánl, postaküldéssel 3 frt 7 kr.) A térkép tekin­tettel van minden a jelen háborúban kérdőibe jövő orszá­gokra nézve (orosz-, török- és szomszéd országok) kiállítá­sával magasabb igényeknek megfelel és azért rendkívüli olcsó ára mellett, feltétlenül az eddig megjelent térképek közül a legajánlatosabb. Kapható Faesy és Frick cs. k. ud­vari könyvkereskedésükben. Bécs, Graben 27 »x. a. Törvénykezési terem. * A gyulai törvényszék telekkönyvi osztályánál rövid idő óta azon szokás divik, hogy oly beadványok is, melyek ügyvédi ellenjegyzés és kellő meghatalma­zás mellett adatnik be, elintézésük után nem az ügyvéd­nek, hanem a feleknek kézbesitik. Az ügyvéd csak véletle­nül hónapok után értesül e dologról, mert fele, ki csak a bekeblezés után tartozik dijait kifizetni, persze bir annyi „tapintattal," hogy meg nem jelenik nála. Bosszabb ennél még az, hogy oly ügyekben, hol a p e r folyamában a zá­logjogot az ügyvád tábláztatta be, a felet hívják meg az árfelosztásra, ki azon véleményben, hogy képviselője van, meg nem jelenik és igy jogait kellőleg meg nem óvhatja. Legrosszabb pedig az, hogy az árverési végzéseknek nem nem I-ső példányait, hanem a Il-dikat kézbesittetik egy idő óta a fele érdekében árverést kérő ügyvédeknek, minek az a következménye, hogy az ügyvéd az eredeti, az első példány mellé csatolt Ítélet, költség megállapító végzések sat. hiányában, nem tud az adóssal tisztába jönni, ha az adós véletlenül árverés előtt akarna fizetni, mely véletlen­ség sokszor fordul elő, mert nem mindenki várja be az ár­verés napját. — Jegyzéke a b.-gyulai e. f. kir. tszéknél 1877. m.ijus 22-én és következő napjain előadandó bün- és polg. ügyeknek. Előadó : M á r k y. M á j u s 22. 1457-77. Hő­gye János és társa súlyos testi séütés. 1886.77. üán Mojsza hivatalos hatalommali visszaélés. 1585.77. Czoldán János birói zártörés által elkövetett sikkasztás. Máj us 23. 2069.77. Czikora Marton birói zártörés által elkövetett sik­kasztás. 1919.77. Nagy József é« társai ugyanazon bünség. 1937.77 Bene Aleert adóvégrehajtó tettleges bántalmazása. 2065.77. Klein Ignácz birói zártörés által elkövetett sik­kasztás. Gazdászat, ipar és kereskedelem. *A B-Csabán május 19-ón tartott hetivásár alkalmával hivatalosan jegyzett árak: 1. Buza m. mázsa elsőrendű 15 frt — kr. másodrendű 14 frt 30 kr. 2. Árpa elsőrendű 6 frt — kr. másodrendű 5 frt. 80 kr. 3. Zab elsőrendű, 7 frt — kr. 4. Kukoricza 7 frt 10 kr. másodrendű 6 frt 80 kr. 5. Szalonna m. mázsája 52 frtél 62 frtig. Glacz Ferencz, vá­rosi esküdt. Leguiabb posta. Szt.-Pétervár, május 1S. Ahalkalikiból e hó 17-ikéről ezeket távirják. Az orosz csapatok Ardahan erődnek két elő ­vármiivét bevették, elfoglaltak kilencz ágyút; egy őrnagy, 3 tiszt és 14 katona megsebesíttetett, 14 ember holtan maradt a csatatéren; a törökök, a csatatéren maradt holtak száma után igen jelentékeny veszteséget szenvedtek. * Konstantinápoly, május 18. A Magyarországon járt török küldöttség tegnap érkezett meg a Lloyd-gőzöstel. Velők egy hajón jöttek az osztrák-magyar nagykövet Zichy Ferencz gr. és a német nagykövet Reuss herceg. A küldöttséget óriás néptömeg várta; hajókkal mentek eléjök. Leírhatatlan lelkese­déssel, ölelés és könyek közt fogadták. * Versaillet, május 18. Mac-Mahon elnöknek a ka­marában fölolvasott üzenete kifejti, hogy ö lelkiismeretesen alkalmazkodott az alkotmányhoz. Felelős szerkesztő: Dr. BÁTTASZÉKI LAJOS.

Next

/
Thumbnails
Contents