Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-05-10 / 37. szám

„BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" 1877. 36. sZÁM. kiküldetik, mert az eddigi munkálatokban már is több hiba fedeztetett fel, s az uj bizottságnak lesz feladata pontos számítás után és minden eshetőség figyelembevételével alapos javaslatot előterjeszteni s ha az uj bizottság működésének eredménye csak az leend, hogy a számba nem vett vizraeny­nyiségnek kellő hullámtere kijelöltetik, a vizek kellő széles medre kipuhatoltatik, már nagy szolgálatot teend az ügynek. „Kötelességünk" igy mondá főis­pán ur „mindenekelőtt önmagunkon segíteni, mert a kormány segit ugyan, de hibás informáczió folytán a közi. miniszter ur ő méltóságának legjobb atyai akarata is sokszor dugába dől." Ez ügyben jelen volt nem rég a miniszteri értekezleten, s nem csi­nál belőle titkot, sőt kötelességének tartja nyíltan és nyilvánosan kimondani, hogy megbotrákozott a miniszteri szakértő lelkiismeretlen, fölületesés k önnyelm ü tanácsa d ásán, ki a mindnyájunk által ismert való tényekkel ellenke­zőleg, azt állitá ez alkalommal, hogy az élő víz­csatorna-féle zsilip ügyének rendbehozatala az or­szágnak 87,000 forintba kerülne, hogy az ez által megkárosulandó malomtulajdonosnak 250,000 frt kártérítést kellene fizetni (!) végre, hogy azon a tá­jon vadvizek nincsenek! Ha hazánk árvízügye ily ember kezében van, kinek hazánk hydrografiai viszonyairól fogalma sincsen, ki annyi fáradságot sem vesz magának, hogy annak tudomására jusson, mit mindenkinek egy jó ebbeli térkép megtekintése által látnia kell: akkor hiába hangzanak el jajki­áltásaink, hanem hogy el ne vesszen az ország, az illető vidék, legjobb ha önmagán segit, mert a mi­niszter, akármily jóakarattal van is eltelve, az ily könnyelmű szakértők tanácsa által félrevezetve, nem teheti meg a kellő intézkedéseket s midőn azt gon­dolja, hogy legjobban cselekszik, akkor követteti el vele az ily lelkiismeretlen, felületes szakértő a leg­nagyobb hibát. *) — Hozzájárul tehát a szakbi­zottság kiküldéséhez, de azt a törvényhatóság által véli választandónak. Az utakra nézve ő is a leg­rosszabb helyeket, hol a közlekedés teljesen meg­akad, azonnal javítandónak véli. A Határozat ily értelemben mondatik ki. Főispán ur előadásának a. miniszteri szakér­tőre vonatkozó része pedig a jelen volt közig, bizott­sági tagokra mély benyomást gyakorolt. Egyrészt sajnálattal kellett érezniök e szegény ország sorsa sokszor mily kezekben van, másrészt örömmel ta­pasztalniok, hogy a megye szeretett főispánjában oly férfit bir, ki nem keresett magas tisztét elvállalni kötelességének ismerte ugyan, de a ki azért egyéni függetlenségét, e legszebb polgári erényt felteié is megőrizni tudja; a ki az ország mostani helyze­tében a magasabb politika terén lehetetlene­ket nem kíván ugyan ós nem rajong jelenleg utó­piák után: de ott hol a lehetségest oly vótke­*) Mí csak azt szeretnők tudni, honnan merité az illető mi­niszteri referens abbeli tudomását, hogy a pili malomtu­lajdonos részére 250,000 frt kártérítést kellene fizetni ? Azt tudja, hogy van ott egy malomtulajdonos, ki 250,000 frtot igényel, de az ott levő vadvizekről nincs tudomása! Per­sze, a vadvizek nem informálhatnak! Szerk. sen elmulasztva látja, hol tapasztalja, hogy egyes emberek javára, az igazsággal homlokegyenest el­lentétben, egész vidékek javát lételót, teszik koczkára tudatlanság vagy roszakaratbói: ott habár a kor­mány embere, vagy épen mivel :iz, elég erkölcsi bátorsággal bir felemelni erélyes kárhoztató szavát, gyakorolni éles, kíméletlen kritikáját! Tapasztaltatván, hogy egyik másik helyen bizonyos körösparti házak a védmunkálatokat aka­dályozzák : határoztatott, hogy a megye előforduló esetekben ily házak, vagy egyéb ily magánosok tu­lajdonát képező akadályozó dolgok kisajátítása jogá­nak megadása iránt esetről-esetre a miniszterhez fog folyamodni. Varga J. orosházi, Moldován Mihály gyulai, Bán József orosházi, Szeben Antal szarvasi, Csiz­madia Péter orosházi, Toldy Gergely gyomai és Se­bestyén István gyulai lakosok hadköteleseknek a kért házassági engedély megadatik. Csaba városnak a cselédtörvény némely sza­kaszainak mikénti nlkalmazása iránti kérvénye ille­tékességi szempontból a megyei törvényhatóság­hoz áttétetni rendeltetik. A halásztelki gáttársulat a munkák mikénti folyamatáról szóló előterjesztésének határidejét meg­hosszabbíttatni kérvén, — az május végóig meghosz­szabbittatik. A szarvasi járási szolgabiró a 100 frton aluli adónak behajtása alól magát feloldatni kéri. Folya­modó fel világosi ttatik, nogy az illető erre nézve ke­letkezett közigazgatási bizottsági határozat azt mond­ván csak, hogy az ily végrehajtásokat ,eszközölje' : e kötelességet nem az ő személyére róvja, hanem ha a község bizonyos idő alatt ezen 100 frton alóli adókat be nem szedi, az ő felügyeleleti jogánál fogva, ő tegye azt szükség szerint kiküldendő egyé­nek által a község költségén. II. Következik a kir. ügyész, Janó Sándor ur aprilhavi jelentése. A gyulai központi börtönben az összes foglyok aprilhavi létszáma 108 férfi ós 15 nő volt. Ezek közt 84 elitélt. Fegyelmileg sötét börtönnel büntettetett 4 fegyencz. A betegek lét­száma 6—18 közt váltakozott. Az elkészített munka értéke 1137 frt volt; jelentékenyebb betegség elő nem fordult. E jelentés megjegyzés nélkül tudomá­sul vétetik. Előterjesztetik egy miniszteri rendelet, mely a járási fogházaknak évenként egyszeri megvizsgá­lását rendeli el. Tudomásul vétetik ós vizsgáló bi­zottságul a királyi ügyész, az alispán és járási orvos jelöltettek ki. III. Tanfelügyelő Bánhegyi István ur bejelenti, hogy Homolyai István a gyulai polg. iskolához ta­nítónak választatott és bemutatja megerősítés végett dijleveleit. Helybenhagyatik, a dijlevelek másolatban a közigazgatási bizottság irattárába letétetni ren­deltetnek. A gyulai polgári iskolán k bemutatott száma­dásai elintézés előtt a megyei számvevőséghez uta­síttatnak megvizsgálás végett. Egy miniszteri leirat ajánlja Görög István tan­szerkereskedését, mely Budapesten a hatvani-utczán van. A szolgabirák utján a községeknek ajánltatik esetleg igénybevételre. Következik Hecht György gyulai izr. taeitó ügye, melynek elintézésére, mint lapunkban annak idején referáltuk, a közigazgatási bizottság magát illetéktelennek mondá. Felebbezés folytán a közokt. miniszter tudatja, hogy mielőtt a közigazgatási bi­zottság határozatát „helybenhagyná" — átadta az izr. kongresszus országos központi irodájának tár­gyalás és elintézés végett. Minthogy a miniszter ur határozata 14 nap után jött, a törvény értelmében jogérvényessé vált a bizottság határozata, miért is alispán ur indítványára ez értelemben hozatik ha­tározat és mindkét határozat a feleknek kiadatni rendeltetik. (Vége köv.) Alispáni jelentés. — Felolvastatott Békésmegye közigazgatási bizottságinak máj. 7-én tartott ülésében. — „Méltóságos főispán ur 1 Tekintetes közigazgatási bizottság ! Hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ág álla­potáról a következő havi jelentésemet terjesztem elő. I. Közegészség. A közegészségi viszonyok, a mennyiben jár­ványos betegség sem az emberek, sem a hasznos iiázi állatok közt nem mutatkozott, a mult bóbaa kedvezők és megnyugtatók voltak. II. Közbátorság. A személy és vagyoni közbátorság, Kétegyhá­zán elkövetett egy rablási, ós Gy.-Váriban történt gyujtogatási bűneseten kivül, meg nem zavartatott. Megjegyzem, hogy fenti merényletek elkövetői kézre Kerülvén, a törvényszéknek átszolgáltattak. — Oros­házán Sranko János 5 éves fogadott fia egy szá­razmalomban a kerék által összetöretett, mely eset alkalmából a járási hatóság a malmok körül szigo­rúbb óletbiztonsági rendszabályt léptetett életbe. III. Gazdasági viszonyok. A mult hó 21. és 22-én történt havazás és hideg időjárás a korábban érő gyümölcsfákat kivéve, vetésekben, szőlőben és kertekben érzékeny káro­kat nem okozott. Az őszi vetések a legszebb ré­inénynyel kecsegtetnek, ámbár a tul-nedves ós hi­deg időjárás inkább ártalmokra szolgál; — sőt a megfeneklett és fakadó vizek miatt nagy terjedelmű földterület, kivált a szeghalmi járásban alig lesz fel­szántható és bevethető. IV. Közutak és folyók. A gyakori esőzés következtében a közutak ta­tarozása meghiúsulván, a közlekedés szerfelett meg­akasztatott. A Körös folyók mult hó 23. és 24-ke közti éjjel oly hirtelen megáradtak és az ár oly magasra emelkedett, hogy a védtőltóseket az eddig észlelt legmagasabb fokot túlhaladott árviz ellen csak a legnagyobb erőmegfeszitéssel, áldozatokkal és köz­véderő igénybevételével sikerült a kiszakadásoktól megmenteni. Az árvíznek ezen rohamos, ós az ed­napfény esővel váltogatják egymást, a fák levelein mutatkozik, s mely a légmérsék hirtelen változása folytán a növények fenakadt kipárolgásából szár­mazik, vagyis minthogy a kipárolgást az emii­tett körülmény gátolja, a levelek likacsai felreped­nek s azon mintegy kényszerülve izzadják ki ned­vüket. A méz fajsúlya 1.41—1.44 közt inog, ha az vizzel nem hamisittatott, a tojás rajta fen­marad. Csalási szándókból hamisittatik a méz kemé­nyítő, liszt és enyvvel. Egyébiránt a méz-kultura nálunk még nem áll oly magas fokon, hogy hamisításra kerüljön a sor. Sokkal inkább nyomasztólag hat hírnevére azon rendszer, melyet méhészeink a méz-nyerés kőiül követnek. Ugyanis a kasban levő sejtek, tar­talmazzanak azok mézet, virágport, vagy még ki­nem fejlett fiasitást, kivágatnak, s a holt méhek, gyakran pedig a kasok tapaszával együtt összecsö­möszöltetnek. Természetes tehát, hogy az ily uton nyert un­dorító kinézésű ós szagú keveréket nyers fogyasztás czéljábólnem is keresi senki, —ilyet legfölebb csak a bábosok használhatnak, s ebben leli magyaráza­tát az is, hogy nyersen élvezhető méz nálunk alig ismeretes. A méznek üditő és gyógyhatása, már az ős­korban ismeretes volt; — kiviláglik ez a bibliából is, hol számtalanszor történik utalás a méz eme tulaj­donaira. Megénekelték ezenkívül a méznek felséges tu­lajdonait Homer, Ovid, Virgil, kik a mézet nem­csak kitűnő tápszernek tekintették, de azt is tartot­ták róla, hogy a vele való táplálkozás, az élet hosz­szuságára befolyással van. Hogy pedig ezen állítás nem puszta feltevésen alapult, okadatolva van, ha meggondoljuk, hogy a méhek oly növények virágairól is gyűjtenek mézet, melyeket a természet gyógyhatással áldott meg. Iga­zolja különben a gyakorlat is, hogy a mézzel való táplálkozás a szervezetet mintegy felüdíti, — erőt, kitartást kölcsönöz s az életkedvet fokozza. Az általános felüdités mellett kitűnő szolgála­tokat tesz a méz: a vérszegénység, lélegzési bán­talmak, az en.észeti szervek rendellenes működése a haemeorodalis bajoknál. Természetes azonban, hogy ily hatást csakis tisztán kezelt, hamisítatlan minőségű méztől vár­hatunk. A méz a nyers élvezet s a bábosok készűl­ményein kivül még a külgyógyászatnál, továbbá az üveg és porczelán-festókek keverésénél, az északi vi­dékeken móhser, eczet stb. gyártása körül is talál alkalmazást. A méh egyszeri kirepülése alkalmával legfel­jebb egy deczigramm mézet vihet haza, miután egy kilogramm 10000 deczigrammot tartalmaz, egy ki­logramm méz behordásáért a méhnek okvetlen any­nyi utat kell tenni. Mindebből méltóztatnak látni, hogy a méhek a szorgalomnak és takarokosságnak példányai, melye­ket ha követendünk, hivatásunknak megfelelünk!

Next

/
Thumbnails
Contents