Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-05-03 / 35. szám

„BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" 1877. 36. szÁM. mely hatását csökkenthetné. E szerint a tu­domány ugy viszonylik a felolvasáshoz, mint a tudományos társaság az iskolához : az ku­tat, ez tanit; az készíti az igazságokat, ez adja a kész igazságokat; az kitűzi a hala­dás czélját, ez utmutatóul, biztatóul szolgál. Szóval a felolvasások önkéntes iskola és igy a felolvasás sikere azon arányban várható, a mely arányban a hallgatók ismeretkészlete, fogékonysága, hajlama a felolvasást irányozza. Tápszerről van itt szó, nem orvosságról ; ámde táplálni csak az képes, ami egyúttal ízlik is. Az eddig mondottak jogosulttá tehetik a kérdést, hogy mire való volt felolvasni a felolvasásról ? (Vége köv.) Az uj uzsoratörvény. Az uj uzsoratörvény, mely oly sok, legkivált hirlapi vitán ment át, végre ő felsége a király ál­tal is szentesítve az országgyűlés mindkét házában kihirdettetett. A törvény kihirdetése után fontosnak tartjuk ezt olvasóinkkal teljes szövegében megis­mertetni. A törvény §-ai igy hangzanak : 1. §. Közjegyző nem vehet föl közokiratot és nem ruházhat föl közjegyzői okirat minőségével ma­gánokiratot, melyben nyolcz százaléknál magasabb kamat köttetett ki. Az ezzel ellenkező közokirat, il­letőleg közjegyzői okirat erejével üem bir. 2. §. Kamat alatt nemcsak . a pénzben fize­tendő minden mellóktartozás értetik, hanem bár­mely dolog vagy haszon, melynek adására vagy teljesítésére az adós a hitelező részére a tőke visz­szafizetésén, illetőleg viszatóritésón kivül kötelezett­séget vállal. Mindazon esetben, melyben a jelen törvény az adóstól követelhető kamat legmagasabb összegét megállapítja, abba a kötbér, üzleti dij, meg­térítési összeg ós mindennemű melléktartozás is be­számítandó. 3. §. Nyolcz százaléknál magasabb kamatot biztosító zálogjog előjegyzése vagy Lebelezése nem rendelhető el. A felek által határozott összegben kikötött, de százalékban ki nem fejezett melléktar­tozások bekebelezését vagy előjegyzését a biró csak azon a telekjegyzőkönyvben kitüntetendő záradékkal rendelheti el, hogy az összes melléktartozás a tőke nyolcz százalékát meg nem haladja. 4. §. Nyolcz százaléknál magasabb kamat a biró által nem állapitható meg. Ezen szabály áll akkor is, ha a magasabb kamat birói egyességben köttetett ki. 5. §. Az ezen törvényben megszabott mérté­ken fölül kitöltött ós megfizetett kamatok visszafize­tése nem követelhető. Jövőre azonban azon kölcsön­nél, mely félévnél hosszabb időre köttetett, a fél­évet meghaladó időre, vagy a jelen törvényben meg­határozott mértéken felül bármily időtartamra előre levont kamatok a tőkéből lerovott összegnek tekin­tetnek. 6. §. Ha a kölcsön-szerződésről kiállított ok­irat szövegében a fölvettnél nagyobb összegnek visz­szafizetése köteleztetett: a biró csak az okiratban fölvettnek elismert tőkeösszeget állapítja meg. Az ekként megállapított tőke utáni kamatösszeget ille­tőleg, jelen törvénynek a kamatokra vonatkozó in­tézkedéssel alkalmazandók. A bekebelezés vagy elő­jegyzés is csak a fölvettnek elismert tőkére és an­nak e törvény szerint megengedett kamataira ren­delhető el. 7. §. Az 1868. XXXI. t. cz. 2. §-ának következő intézkedése : „Ha a kölcsönről írásbeli szerződés nem létezik, vagy létezik ugyan, de abban a kamat csak általánosan az összegnek vagy a kamatlábnak számszerinti meghatározása nélkül van kikötve, va­lamint azon esetben is, ha a kamat szerződésileg nincs kikötve, hanem az a törvény határozatánál fogva jár: az egy évi kamat a fizetendő tőke hat százalékát teszi," — valamint az 1868. XXX. t. cz.-nek jelen törvény által nem érintett egyéb intéz­kedései továbbra is érvényben maradnak. 8. §. A jelen törvény hatályba lépte előtt lejárt kamatok a fentebbi §§. rendelkezései alá nem esnek. Az ezen időn tul lejárandó kamatokra azonban csak azon esetre nem terjed ki a jelen törvény hatálya, ha a nyolcz százalóknál magasabb kamat a jelen törvény hátályba lépte előtt keletkezett jog­érvényes ítéletben vagy pör-egyességben állapítta­tott meg. Azou körülmény, hogy a magasabb ka­mat a jelen törvény hatályba lépte előtt fölvett köz­jegyzői okiratban van kötelezve, annak nyolcz szá­zalékra való leszállítását nem akadályozza. Az ok­irat azonban közokirati erejét megtartja. 9. §. Jelen törvény határozinányai nem alkal­mazhatok : a) váltó-követelésekre, b) bejegyzett ke­reskedőknek kölcsönös kereskedelmi ügyleteikből eredő követeléseire. 10. §. Jelen törvény 1877-ik évi julius l-jén lép életbe s végrehajtásával az igazságügyminiszter bizatik meg. HÁBORUHIREK. * Budapesi, apr.'30. Románia a portának há­borút üzent * Az oroszok Kalafatnál hidat akarván verni, nagy veszteséggel visszaveretttek. * Belgrád, apr. 30. Milán fejedelem tudatta a magas portával,, hogy Szerbia semlegességót szi­gorúan meg fogja őrizni. * Bécs, apr. 30. A román katonaság újra megszállotta Kalafatot, Widdin városa az ázsiai di­adalok hírére tegnap este fényesen ki volt világítva. * London, apr. 30. Office Eeuter jelenti Erze­rumból 28-ról: Egy orosz hadcsapat Ardahan ellen nyomul; az oroszok lovasságban igen erősek s ha­talmas ostromágyu-parkot visznek magukkal. * Orsova, apr. 30. (Eredeti távirat.) Az ismét kiürített Kalafatot román katonaság szállta meg. A hajó özlekedés Turn-Severin felé be van szün­tetve. * Konstantinápoly, apr. 30. A szultán a du­namelléki csata után azonnal a harcztérre megy. „Ila seregemet megverik — igy szólt — ugy a csatamezőn akarok meghalni." * Bécs, apr. 30. A „Levant Herald" írja, hogy 700 lovat melyeket a. török kormány Magyarorszá­gon vásárolt s ki fizáéett, a határon visszatartottak. LEVELEZÉS. Szeged, május 1. Tekintetes szerkesztő ur! Utifüvet kötök talpamra s megyek innen haza, mert Szegeden nem jó világ van. A haragos öreg Tisza nem érti a tréfát és azzal fenyegeti a jó sze­gedieket, hogy egy kicsit inegfiiröszti őket. A tegnap esti kapitányi nyomtatott fölhivás hirdeti, hogy a Tisza 24' 8" és igy csak 3" a különbség a mult évi vizárhoz. Lázas tevékenység uralkodik mindenütt; erősitik a védműveket és reménykednek a vész köny­nyü szerreli átvonulásáról, pedig a mint alkalmam volt a tiszamenti gátakat látni s szakértők nyilatko­zatát hallani, meggyőződtem, hogy Uj-Szeged nagy veszélyben van, ós az idén nehezebben lesz meg­menthető, mint a mult évben. A rémülést okozó vész közt is alkalmuk nyilt a kedélyes szegedieknek, a magyar vendégszeretet­ről lényes tanúságot tenni s az ország közérzületé­nek igaz kifejezést adni. A „szofták" april 28-kán éjjel érkeztek Szegedre s 29-én egész nap élvezték a szegediek vendégszeretetét. A fogadtatás nagy­szerű volt, olyan, miuöt Szeged még aligha rende­zett valaki tiszteletére. Egy ulema, egy török ezre­des és tizenkét szoíti képezte a török küldöttséget. Mind szép, szellemes arcz, a szofták pedig kiváló­lag szép fiatal emberek, kiknek megpillantásánál sok szép hölgy szivecskéje dobogott a szokottnál hevesebben. Volt is virágözön; a török ifjak alig győzték a virágbokrétákat és a bájos női szemek pillantásait felfogni. — A törökök udvariasságának illusztrálásául feljegyzem : hogy a nyert virágbok­rétákat szépen szétszedték és az egyes virágszála­kat ugy osztották szét Szeged város lelkes és min­denek felett szép hölgyei között, kik ezen udvarias­ság által el voltak ragadtatva. — Volt bankét, mu­latság, toas/.t sok, gazdag és fényes. A felköszönté­sekben a törökök sem fukarkodtak és az ifjak min­denike mint kitűnő szónok tünt fel. A törökök iránti országszerte érezhető, általános, lelkesült rokonszenv az ország minden zugában fényes fogadtatást biz­tosit a kedves vendégeknek, és ezt fokozza bizony­nyal a vendégifjak kedves jelensége, de nagysze­rűbbet, fényesebbet, lelkesültebbet a szegedi fogad­tatásnál aligha fogunk bírni felmutatni. Éljenek a szofták I Ha t. szerkesztő ur megengedi, említést te­szek egy itteni üzletről is, mely szolidságánál és nagyszerűségén él fogva megérdemli azt. Szerencsés voltam Tóth Péter ur füszerkereskedését, különösen pedig nagyszerű ásványviz-raktárát megtekinthetni, s mondhatom, hogy meglepett egyrészt a roppant nagy, másrészt az alaposan kezelt készlet. Tóth Pé­ter ur az ásványvizeket közvetlen a fürdőkutaktól nyeri s mind fris töltés. Arai a legjutányosabbak, ugy hogy a budapesti ásványvíz-kereskedésekkel szemben előnyösen állja ki a versenyt, ós a nagy­szerű forgalom, melyet évente e czikkel csinál, biz­tosit arról, hogy a fogyasztó-közönséget n.indig fris vizzel láthatja el. Tóth ur üzletét és kiválólag ás­vány fizeit melegen ajánlom a közönség pártfogásába, mert megérdemli azt; Alsó-Magyarország, melyet kizárólag ez üzlet lát el ásványvizekkel, tanúságot tehet állitásom valódiságáról. Őszinte tisztelettel : Körösparti. Szarvas, april 30. Tekintetes szerkesztő ur ! Ugyau hogy is van­nak Csabán, van-e mit inniok ? Nekünk van bősé­gesen, ugy hogy a szó szoros értelmében ma-hol­nap, nem tudjuk, mit csinálunk vele. A Körös vi­zének állása a tavali maximumot csaknem két hü­velykkel haladta meg, a intnnyiben tavai a legma­gasabban akkor állott, midőn a 19 láb s 10 hü­velyket érte el. E pillanatban pedig már 20 láb egy félhüvelyk hiján, és még folytonosan s roha­mosan árad : 8—10 óra alatt egy hüvelyket, da­czára anuak, hogy ide meg oda is kicsap. Ez éj­jel a Szarvas felöl levő szent-andrási földet borí­totta el egészen. — Endrődön pedig mondják, hogy a házak tetejét bontják s a nádat a védmüveknél alkalmazzák, egyébként már Szent-Andráson is több ház a vizben áll egészen. Halottuk, hogy a mult éjjel a kákái gát csősze két viztolvajt kergetett a kiknek csak azon tisztességes szándékuk volt, hogy a gáton egy kis rést csináljanak, a többit már a vízre bizták volna. Állítólag a csősz rájok is lött volna. Elég vizünk van s tegnap még hozzá való­ságos felhőszakadás volt itt nálunk. E bizony nem apasztja a vizet. — Társadalmi életünk a két elem, t. i. a tűz vagyis háború és a viz körül forog. Amar­ról a híreket várjuk és lessük, emezt pedig saját szemünkkel látjuk s rettegünk. Egyebekről jövőre ! r. M.-Berény, april 27-én. Megyei lapnak egyik főczélja : a községi fon­tosabb ügyek s események felvétele, közrebocsátása s ismertetése. E nézettől vezéreltetve jónak látom községi életünk két nevezetesebb mozzanatát — e kedvelt lapban — a t. szerkesztőség engedelmével (Legszí­vesebben. Szerk.) — a következőkben megismertetni. Nevezetesen : A személy- és vagyonbiztonsági ügy közsé­günkben eddigelé, több éveken át, nagyobb rész­ben az úgynevezett „felelös-örség" kezébe volt le­téve. — Minthogy azonban ezen intézmény csak magánjellegű vállalkozás volt : a közelebbi időben azt a megyei hatóság beszüntette, s a községi kép­viselőtestületet — egy a községi törvény alapjan szervezendő rendőrség felállítására utasította el, melynek folytán a pár héttel ez előtt A J. jszbiró elnöklete alatt tartott községi képviseleti gyű­lésben végzésileg kimondatott, hogy a rendőrség, a községi törvény alapján ugy és akként állíttassák fel, hogy az minden a községben, vagy annak ha­tárán eshető kárért felelős legyen, csend, rend ügyé­ben szigorúan örködjók. A végzés azonnal foganatosítva lett. Ma már 1 kapitány(?) s 9 közrendőr személyében van rendőr­ségünk. A kapitány fizetése 300 frt és 30 köböl búza, közrendőré 150 frt és 30 köböl buza fejen­ként, egy évre. Hogy a község ily szép áldozatot hoz a sze­mély- és vagyonbiztonság érdekében, onnan van, mert teljes tudatában van annak : fiogv a hol sze­mély és vagyonbiztonságban van, hol a rend és erkölcs felett jóravaló egyének őrködnek : — csak ott lehet békés és nyugalmas életet élni. Méltó elismerés illeti ennél fogva a községi képviseleti gyűlést azért, hjgy a felállított rendőr­séget a lakosság óhajtására ugy állította fel, hogy az egyszesrmind felelős is. Elismerés és tisztelet illeti a kellő erély, ta­pintat s körültekintő figyelemmel elnöklő jszbiró urat, ki a gyűlést ugy vezette : hogy a végered­mény édes mindnyájunk megelégedésére és osztat­lan örömére szolgál. A rendőrségnek szerencsét a nagy és szép, de súlyos feladat megoldásához 1 A másik mozzanat, a társadalmi élet dicsére­tére esik. Tudva, hogy a nevelés már a bölcsőnél kez­dődik, — tudva, hogy 2—5 éves kisdednek tesie, lelke, szive idomitására, nemesitósére és nevelésére az anya — sokszor nagyon sokoldalú gondjai kö­zött — ugy a mint óhajtaná — nem képes ; — tudva, hogy a kis gyermek mihelyt az anyai őriző szem és gond levétetik róla, veszélynek lehet kitéve, — pedig annak épségéért lelkiismerete és isten előtt a szüle felelős : — tudva és átértve mondom mindezeket, több lelkes gyermekbarát és npa, kis­dedóvó-intézet felállításán fáradozik. — Különösen kiemelendőnek velem ezen intézet létrehozása kö-

Next

/
Thumbnails
Contents