Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-04-29 / 34. szám

..BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" 1877. 27. SZÁM. jék meg, s rendezzen ott egy dalestélyt. Az indítvány közlelkesedéssel fogadtatott,. Augusztus 15-én indult útra a 22 működő tag, nagyszámú közönség buzdító s lelkesítő szózatától kisérve. B.-Csabán a város elöljáróságának bizottsága fogadta a dalárdát, elszállásolta s valódi magyar vendégszeretettel fogadta. A „Széchenyi"-ligetben rendezett dalestély fényesen sikerült; a nagyszámú közönség élénk elismeréssel tüntette ki az ének-előadásokat. Ez estélyt mindazok, kik benne részt vettek, legkedvesebb emlékeik közzé sorozzák, a dalegyesület összes tagjai előtt pedig felejthetetlen marad." — Urszinyi János b.-csabai ügyvéd urat és családját igen érzékeny szomorúság érte, midőn az egy pár hét óta, M.-Berényben köztiszteletben álló édesanyjánál mint nagy mamájánál, annak is. kedves nagynénjének s nagybátjainnk gyönyörködésükre tartozkodó igen élénk, eszes, s feltűnően szép, rózsa-piros, kedves már 5 éves Ida leánykájok, orvosilag fel nem fedezhetett ok miatt, erős agylobb következtében leghűségesebb orvosi és családi ápolás mellett is csütörtökön reggel jobb létre szenderült. Temetése pénteken délután nagy részvét mellett történt meg. Isten adjon vigasztalást a bánatos szülőknek, az elhervadt kis virágszál porainak pedig nyugalmát! * A „Békésmegyei Közlöny" volt szeikesztője, Reök István ur, a lapunk mult számában megjelent „gyulai laptársunk egyszerre három szerk3sztővel is ajándékozza meg igénytelen lapunkat," kez. kezdetű megjegyzésünkre nézve ugyanez uton leendő praecziz magyarázatadásra keresvén meg bennünket

) ezennel szívesen kijelentjük, hogy ezen különben is „ártatlan elmélkedés" legtávolabbról sem vonatkozik t. elődünkre és csak azt akartuk említeni, hogy lelépése után, gyulai laptársunk egyszerre három szerkesztővel is látott el bennünket, szerintünk helyesen azért, hogy mindjárt készletben legyen még kettő, ha az egyik megtalálná unni azt a mi speczialis viszonyaink közt épen nem irigylendő dicsőségét. (t.) Babona. Csaba egyik czédulaházában lakott eddig egy házaspár, ki csakis a tót-leány A és legények „adakozásaiból" éltek, és ezért az asszony a legényeknek és leányoknak szeretőket „varázsolt." Igy történt a minap, hogy egy régi jó „kundschaftja" egy fiatal nős paraszt is hálójába került, minek folytán fiatal nejétől néhány éjen át elmaradt. Végre haza érkezvén, azzal mentegette magát, hogy az asszony erőszakkal bevonta házába s egy itallal kínálta meg. Esküszik égre-földre, hogy varázsital volt, mert a mint abból a különben jóizű italból egy kortyot lenyelt, mintha átváltoztatták volna, roppant jókedvű lett és a legnagyobb készséggel követte az asszonyt, a ki holmi parasztmenyecskékhez elvezette. Persze a mint magához tért, pénze nem volt. Ez asszony, ámbár a czédulaházból már kitiltatott, közvetlen szomszédságában bérelt lakást, hoj mesterségét folytatja. Megérdemelné, hogy rendőr, ségünk tetteit némi figyelemmel kisérje. (t.) Csabán april 24-én, az általános költözködések folyamában Friedensteinné asszony (lisztkereskedő) kocsisa egy bútorokkal megrakott szekér tetejéről oly szerencsétlenül esett a lovak közzé, hogy biztosan halálosan sebesül meg, ha néhány ember a már rajta átmenő lovak elé nem ugrik. (t.) Csaba s Békés, de Csaba s Gyula közt is az ut oly rosz, hogy a könnyű teherrel megra. kott szekerek is minden perczben elakadnak. Nein csoda! hiszen ezen látvány városunk kellő közepén is majdnem mindennapi! (?) Egy garázdálkodó. Nagy Péter e hó 24-én a gyulai vasúti állomásnál garázdálkodott, s e tetteért a kapitányi börtönbe került; másnap innen kiszabadulván, egyenesen a Fehér-Körösnek rohant ennek szőke hullámaiba akarván magát eltemetni; de sikerült őt kifogni s a kórházba szállították. Felgyógyulása kétségen kivüli; áprilisi hideg fürdő nem igen árt. (?) A Gyulán levő magyar színtársulat számára aláírási iv mellett gyűjtögetnek. Rosz jövőnek nézünk eléje, közönynyel viseltetünk saját anyanyelvűnk iránt, mig az idegent — csupa szenvelgésből — felkaroljuk : ez jóra nem vezethet. Az aláiiást Göndöcs B. apát és Dobay J. polgármester urak kezdték meg, és hiszszük, hogy Gyula város eddig tanusitott közönyét és az idő mostohaságát kegyes adományok által — legalább rövid időre — s/inészeinkkel feledtetni tudják. (?) A Fehér- és Fekete-Körös, mint örömmel értesülünk, ismét nagy apadásnak indult; négy nap alatt nem kevesebb, mint 0.95 métert apadt le. (?) Szent-György-napja a legnagyobb ünnepe — a szolga- s szolgáló-személyzetnek, mert e napon választja az 8 szerencséjét félévre, de többször egész évre is. Amerikában két „beszegődési nap" van : újév és a hónapok elseje; de ott nem csapnak oly nagy lármát azzal, mint nálunk az Alföldön. Itt a cselédség a szegődós örömére leiszsza magát és egy napra urnák képzeli magát, de már másnap járomba hajtja a nyakát és meg sem mukkan „Szent-Mihály"-ig. (1) Aradi Gerő színigazgató a nyári időszakra jól szervezett dráma, vígjáték és operette színtársulatával Temesvárról, Csabára szeretne jönni, mi végből a hatósági engedélyért folyamodott is; de alig hiszszük, hogy ezt megkapja, mivel Csóka Sándor jól szervezett színtársulata még márczius hóban kapta meg az engedélyt, melynél fogva Csabán juniusban fogja megkezdeni előadásait. (1.) Endrödön az őszi vetések, hol az áradás nem ártott, szépek ós kedvező idővel ugy a buza-, mint a repczéböl bő termés várható. (1.) Uj-Kigyóson a vetések állása — agy az őszieké, mint a tavasziaké — jó reménynyel kecsegtet. A fagy nem ártott. (1.) Endröd községben ezelőtt pár hónnappal még, nem mult el ünnep vagy vasárnap, hogy a tánczmulatságok alkalmával kisebb-nagyobb verekedés ne történt volna a fiatalság között. Az elöljáróság büntette időnként a bűnöseket, de nem használt, mindig ujabb verekedések történtek. Egy szép napon az elöljáróság tanácskozni kezdvén arról, vájjon mi oka lehet ezen sok verekedésnek, és hogy lehetne ezt megakadályozni ? kisült : hogy csakugyan azon szerény (?) tánczmulatságok, melyek ünnep- ós vasárnapokon hajadonok társaságában szoktak a korcsmákban megtartatni, okai a verekedéseknek, mely verekedések csakis a leányok feletti versengésből eredtek. Ennek folytán az elöljáróság ezen tánczmulatságokat betiltatta s a szülőknek meghagyta, hogy leányaikat büntetés terhe alatt korcsmákba ne bocsássák, mi azt az örvendetes eredményt vonta maga után, hogy a fiatal emberek elszoktak a korcsmai verekedésektől. Hogy pedig e tilalom szigorúan megtartassék, minden ünnep- és vasárnapon a korcsmák felügyelet alatt állanak és oly hajadouok, a kik ott megjelennek, szigorúan büntettetnek. Ezen elöljárósági intézkedés nagyon szép és dicséretre méltó; de mit mond erre Iczig korcsmáros és Rüfke korcsmárosné, kiknek korcsmai helyiségükben ilyen tánczmulatságok tartattak ? Bizonyosan, hogy „puff neki," mint Mokány Bérezi a „Borszem Jankó"-ban; hogy miért? azt eltalálja a szives olvasó. — (Beküldetett.) Nyilatkozat. A „Békésmegyei Közlöny" márcz. 24-iki számában Baross szelleme újra kisértvén — a magamra nézve kötelező erejűnek elismert, s igen tisztelt barátaim által közzeététetni is megengedett alábbi sorokkal felelek a bánfalvi remetének. Orosháza april 17. 1877. Eördögb Lajos. — Másolat. „Kedves Barátunk !

r A Baross Károly ur által hirlapilag ellened világgá bocsájtott vádaskodással szembeni teendőket érdeklőleg hozzánk intézett megbizó kérdésedre röviden következőkben fejezzük ki nézetünket: Ahhoz, hogy mai világban, a mai sajtóviszonyok közt hirlapi rágalmak és vádaskodások tettleges visszatorlására gondoljunk — történjók ez akár az úgynevezett „lovagias" uton, akár hirlapi válasz, akár pedig sajtóper utján — szükséges 1-ször, hogy a hirlapilag közzétett panaszok orvoslására illetékes fórum ne létezzék; 2-szor, hogy a hirlapi felszólamlás tartalma pozitív és szabatosan megjelölt mulasztásokat, visszaéléseket vagy bármi más vétséget, vagy bűnt róvjon meg. Miután pedig a Baross Károly ur által ellened irt czikkekben mindaz hiányzik, s ha panaszra volna oka, még két felettes hatóságot vehet bajai oroslására igénybe; s miután mi, kiknek hivatalos viselkedésedet naponként alkalmunk van észlelni s azt ösmerve arról — hízelgés nélkül beszélve — csak elismerést konstatálhatunk; végre miután Baross ur czikkeiböl azok legbehatóbb megfigyelésénél sem tudunk egyebet kipéczézni, mint esetlenirkálhatnámságiviszketeget: szerintünk leghelyesebben teszesz, ha ignorálod az egész sületlensóget, miként ignorálják mások nálunknál sokkal szélesebb körben ismert s legmagasabb állású férfiak is, mert hiszen hova vezetne az, ha egy akár törvénykezési, akár közigazgatási tisztviselő és hivatalnok minden hivatalos körében hozott s rendszerint csaknem kivétel nélkül valaki érdekét, vagy óhaját sértő határozatát minden haszontalan hirlapi megtámadás ellen védeni, pláne hirlapilag védeni, vagy sajtóperrel orvosolni köteleztetnék. Isten velünk. Orosháza 1877. april 16. Igaz barátaid, Mikolay István m. k. Herczegh Géza m. k. Mindenféle a hazából és Nagyvilágból. — A Corvinák ügye bevégzett tény. Tahszin bey Bécsből visszautazott Konstandnápolyba, a corvinák pedig Trefort Ágost vallás- és közoktatási miniszter megkeresésére, br. Wenkheim Béla ö felsége személye körüli miniszter intézkedése folytán, a napokban egy magasabb rangú tisztviselő által fognak Budapestre leküldetni. — A bukott ferenczés józsefvárosi takarékpénztár vezetőinek btinperében a törvényszék szerdán délelőtt hirdette ki az Ítéletet. A fővádlott Kánicz Mór 9 havi börtönre, Rumbach József, Horváth Gáspár és Döczer Ferencz egyenkint 3—3 havi börtönre Ítéltettek. A Nagy István, Frank Jakab, Ézer Jakab és Lób Károly bizonyítékok elégtelensége miatt a vád alól fölmentettek. A vádlottak Frank és Ezer kivételével felebbeztek, a kir. ügyész a fölmentésbe belenyugodott, az elmarasztaltak ítéletét fölebbezte. Irodalom és művészet. (R) Yieniavszki Henry hegedűművész ur hangversenye Gyulán minden várakozáson felül sikerült, ugy szellemi, mint anyagi oldalát tekintve. Azért mondjuk „Vieniaszky ur hangversenye," mert Deutsch Vilii ur nem jött le; helyette Altschul nevű zongoraművész ur lepte meg a gyulaiakat, ki elismerésre méltóan játszik, de olyan „zongoraművészek" mai napság százával léteznek. Víeníavszky ur azonban mindenért kárpótolt. Felejthetlen lesz a műélvezet, melyet a válogatott és a termet zsúfolásig megtelt közönségnek nyújtott, milyennél nagyobb és szebb megyénkben csak Csabán a Menter-Popper-féle hangversenyen volt. A ki Sarasatét is hallotta, valóban nem tudja, a kettő közül kinek nyújtsa & pálmát. A hegedű a kettőnek kezében Erisz almája, melyre mindketten bátran formálhatnak igényt. Mind az előadás eleganoziája, mind érzés és technika tekintetében, nehéz megmondani kié az elsőség. A közönséges zenértő és a műkedvelő, bizon alig fog találni köztük kiilömbséget. Itt tehát a specziális szakitészet bírálata döntő s erre nézve tisztán emlékszünk, hogy a bécsi szaksajtó Sarasatét Vieniavszky fölé helyezte, azt mondván, hogy Sarasaténak külső egyenlő tulajdonok mellett, magasabb zenetudomány* van, mely azt eredményezi, hogy a műitész benne nem az elegana előadás, nem a páratlan technika miatt csodálja zenéjét, hanem magának a zenének nagysága miatt. Hogy pedig a becii zenészet Európában alig találja párját, az elismert tény. Akárhogy legyen azonban: elég az hozzá, hogy Vieniavizki ur elragadta a gyulai közönséget, ez pedig józan érzékét, helyes itélőtehetségét követve, nem sokat törődik a magasabb „tudománynyal." És helyesen A vallás is kételyes lesz, ha az ember nem hisz, hanem gondolkodik fölötte; az ily zene is sokat vészit élvéből, ha az ember nem ugy gyönyörködik amint kapja, ha apróra szedi a magasabb zenetudomány szemüvegén az egyes kótákat. — A gyulai publikum nem bírálgatni, hanem élvezni akart és e kívánsága legnagyobb mértékben teljesült. — Vieniavszki ur ismételten zajosan kitapsoltatott és 360 frtot vitt el tisztán. Gyula mint kedves vendégét látta el mindennel és a feleslegül határt nem ismerő vendégszeretetből tiszteletére rendezett közvacsorán felköszöntették a „hegedükirályt" magyar, franczia, némét és oláh nyelven. Pénteken azután tele zsebbel, kegyeletes szivvel hagyta el Gyulát és Aradra sietett, uj babérokat és uj pénzt aratni. Törvénykezési terem. * Jegyzéke a b.-gyulai kir. tszeknél 1877. april és május 1. és következő napja'n előadandó bűnfenyitő és polgári ügyeknek. Előadó Márki. April 30. 890.77. Papp Mátyás és társai súlyos testi sértés. 1317.77. B. Kiss Pál és társai tolvajlás, illetve orgazdaság. 931.77. Prehub János és társa súlyos testi sértés. Május 1. 321.77. Mólnál László tolvajlás. Május 2. 1364.77. Liker Mária és társai tolvajlas és orgazdaság. 1366 77. Kovács János és társai rablás, zsarolás, tilos kártyajátszás. 1367.77. Poth István váltóhamisítás. * Törvénykezési avagy közigazgatási furcsaság ? Egy uraságnál alkalmazott, évre fogadott bognár elkergettetik felmondás nélkül. Keresetet iudit gazdája ellen fizetése és konvencziója kiadása iránt a b.-csabai járásbíróság előtt, a törvény rendes utján. Ott illetékesség hiányából leszállítják keresetét, mert % bognár, külső gazdaságban *.»»-