Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-04-15 / 30. szám

..BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" 1877. 27. SZÁM. nek kellő tér jut a szakosztályok kebelében kívánalmaik érvényesítésére; a főczél mindig az általános ipari élet fejlesztése s ezt minden szakmaszerinti társulat csak ugy érheti el, ha az anyagi s szellemi erőket összpontosítja. Ha pedig egy erős, kompakt, életképes ipartársulattal birnak, a működés már sokkal könnyebben folyhat, a mennyiben egyesült erővel ós akarattal létesíteni lehet mindazon intézményeket, melyek az ipar és az iparosok érdekében nagyobb fontosságra hivatottak. Vetkőzzük le a lethargiát és ébredjünk öntudatra. Segítsük a magunk ügyét, hogy segedelmet igényelhessünk a társadalomtól is. Bizonyítsuk be, hogy értjük hivatásunkat és ismerjük föladatunkat, hogy nagyobb igényekkel léphessünk azután a támogatásunkra hivatott közegek elé. Gelléri Mór. Tanulmányok és reflexiók az osztrák-magyar monarchia ki- és beviteli forgalmát illetőleg. Korizmics Lászlótól. (1851—1874.) IV. 20) Zsir, szalonna, vaj és czetvelő. Kivitel: 2.911,800 frt. Bevitel: 1.074,000 frt. (1871—74. Kivitel: 8.532,000 frt. Bevitel: 4.146,000 frt. Hiány: 614,000 frt.) Az 1851 -74-ki átlaghoz képest erősen megromlott a mérleg. Zsir, szalonna, vaj pedig olyatén czikkek, melyekkel folyvást előbbre kellene mennünk. 21) Sör. Kivitel: 1.043,000 frt. Bevitel: 76,400 frt. (1871 -74. Többlet : 2.602,000 frt.) Nagy emelkedés. 22) Egészen szeszes folyadékok. Kivitel : 1.592,800 frt. Bevitel: 727,800 frt (1871-74. Kivitel : 2.271,000 frt. Bevitel: 2.393,000 frt. Hiány: 122,000 frt.) Ezen iparág is hátra megy. A hátrameneteinek a súlyos és fakgató adóztatás az oka csak; pedig czél és okszerű eljárással az állam is megkapná a magáét, s az egyesek is boldogulhatnának. Kívánatos valóban, hogy ez irányban a helyes reformok, különösen a gazdasági pálinkaházakat illetőleg, mielőbb életbe léptettessenek, hisz ez iparág a mezei gazdasági prosperitásnak egyik legelőkelőbb alapja. A gazdaság általa nemcsak piaczor kap a különben messze nem szállítható terményeire helyben, hanem kap moslékot is, mely által a szalma értékesítése eszközöltetek egyedül megfelelőleg, kap hizlalási képességet, kap trágyát bőven mindezekben, s elvégre termékenyíthető talaján jutalmazó gabna- és takarmányterméseket is. Szóval, a gazd. pálinkaházak létesítése a gazdasági egyetemes haladásra nézve, különösen homokos, hegyes ós sovány talajú vidéken valóságos életkérdés. Reméljük, hogy valahára ez irányban is jobb ösvényre térünk. 23) Bor. Kivitel: 2.102,200 frt. Bevitel: 1.902,000 frt. (1871—

174. Kivitel: 2.071,000 frt. Bevitel: 2.393,000 frt. Hiány: 122,000 frt.) íme a bor, Európa második bortermő birodalmában, miképen áll. Igazán szégyenletes dolog. Mialatt Prancziaország az ő nagyra termett életrevalóságával borából magának kincsbányát alkotott, s azzal a fél világot adó alá hajtja: akkor az osztrák-magyar birodalom az 1851—74-ki átlag szerint e czikkböl, említést sem érdemlő 200 ezer forintnyi többletet tudott csak csinálni külföldre terjedőleg. Azonban még ez állapot is megromlik; mert hiszen már 1851—55. és 1871—74-ben a fölebbi csekély többlet is elenyészik, s lesz e czikkböl pasziv dolog. Nagyban leverő jelenség ! Magyarország visz ugyan Ausztriába ma már szépecskén bort köriilbelől 10 — 12 millió frtnyi értékben, az azonban mint a birodalmi mérlegből kitetszik, mind Ausztriában marad. Szemben a világkereskedéssel tehát, azt lehet mondani, hogy nekünk borunk ez ideig nincsen is. Mit lehetne pedig alkotni csak azon 15—20 millió akóra menő évi termésből is a mit Magyarország maga jobb években előállít ? Abból 4—5 millió akó legalább is kimehetne a külföldre, s utána könnyen javulna évi bevitelünk 40 -50 millió frtal. Ez a mi speczialis feladatunk volna. Azonban a helyett, hogy valahára már komolyan hozzá látnánk a helyzetnek minden iránybani javításához — panaszkodunk ölbe rakott kezekkel. Hát még a kognak-kószitéssel mit lehetne tenni gazdag bortermő években ? Akkor, a midőn azt sem tudjuk néha, hogy mit csináljunk a nagy terméssel; hová tegyük? Ez lehetne ám ismét egy valóban nemzetinek mondható magyar iparág. Erre azonban alig gondolunk. Nem látjuk a kincset, mely lábainknál hever, hanem sóvárgunk dolgok után, melyek vagy el nem érthetők, vagy nem nekünk valók. Adja isten, hogy ez állapotok mielőbb jobbra forduljanak. 24) A czél. Kivitel: 1,551,200 frt. Bevitel: 180,200 frt. (1871—74. Kivitel: 1.463,000 frt. Bevitel ; 145,000 frt.) Stationarius állapot. 25) Kerékvas. Kivitel: 159,300 frt. Bevitel: 47,387 frt. 26) Gyapjú. Kivitel: 30.240,600 frt. Bevitel: 14.045,200 frt. A gyapjú régi bevételi forrása Ausztriának és hazánknak is. Az aranjuenzi napok azonban aligha meg nem voltak már. Csak a posztótermelés emelése javíthat még a dolgon, mert az Oczeánon tuli Ausztráliából — a nyers anyag mind jobban fog átözönleni hozzánk is. 27) Lenfonal a) nyers. Kivitel: 3.627,200 frt. Bevitel: 2.110,000 írt. (1871 -74. Kivitel: 8.837,000 frt. Bevitel: 1.864,000 frt. Többlet: 6.973,000 frt.) Igen szép emelkedés. Életképes iparág. Csak kultiválni kell. 28) Lenfonal c) czérnázott. Kivitel: 349,600 frt. Bevitel : 313,000 frt. (1871—74. Kivitel: 491,000 frt. Bevitel: 532,000 frt. Hiány : 41,000 frt.) Utóbbi években pasziv lett. 29) Pamutáruk a) közönségesek. Kivitel : 252,200 frt. Bevitel: 101,200 frt. Kivitel és bevitel egyaránt emelkedik. 30) Pamutáruk b) középfinomak. Kivitel : 3.898,000 frt. Bevitel: 2.146,800 frt. (1871-74. Kivitel: 5.663,000 frt. Bevitel: 6.039,000 frt. Hiány : 376,000 frt.) Az utóbbi években pasziv lett ez is. A többi aktiv czikkeket majd a következő közlésben ismertetjük. MEGYEI KÖZÜGYEK. Adófelügyelői jelentés a f. hó y-diki közig, bizott. gyűlésből. Méltóságos főispán ur! Tekintetes közigazgatási bizottság! Az 1876. évi XV. t. ez. értelmében hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ág állapotáról illetőleg f. évi márcziushóról bezárólag I. évnpgyedi időszakra vonatkozólag van szerencsém következő jelentésemet előterjeszteni. I. Egyenesadó: 1876. végével fenmaradt hátralék volt ugyan azon évre utólagos előirás . Tehát összesen a mult évi tartozás A folyó évi I. évnegyedi előirás az 1876. é. XV. t. cz. 40-ik szakaszra való tekintettel tészen .... és igy mutatkozik folyó évi I. évnegyed végével egyenesadó összes tartozása befizetés f. I-ső évnegyedben tesz . hozzáadva ugyanazon évnegyedben eszközölt adóleirásokat .... 227075.46 V

a 4865.59'/i 231941.06 327148.53"/« 559089.59»/, 312490.07 »/

2 15074.59'/, Összes lerovás tehát 327564.87 vesi hűséggel. Báj és illat mindig uj oka lehet, hogy egyiket sem őrzi meg emlékezetünk hiven, mert volnának egyes könűyen felismerhető nemeik. Mezillat a virágoknál, nőknél kedélyes háziasság, ott rózsaillat, itt égő szenvedély, ott narancsillat, itt finom eleganczia. ott keserű mandolaillat, itt csábító kaczórság. De mennyi a nuancze ? Csak az képes felfogni, s csak annak telhetik benne gyönyörűsége kinek hozzávaló érzéke van. S gondolom kevésre is lehet a nőmegitélós dolgában azt mondani, mit a rókavadászre lehet a maga foglalkozásában, ki az ibolyaillatot kellemetlennek találja s kinek a rókabűze jól esik, hogy szaglása csak ott fogékony, hol hasznot sejt. Vannak ugyan esetek, hogy nincs bája, illata, a minek hódítania kellene. Golgotavirág és Kamélia, lányok a kik éppen nem, vagy nagyon is élvezik a virágörömeit. Vannak másrészt esetek, melyekben annyi van a kettőből, hogy gyilkos hatást gyakorolnak. Nero egyik őrülósi rohamában annyi rózsával halmozta el látogotóit, hogy azok közül többen a kábító illattól és a rózsahegyek nyomásától megfulladtak. Vájjon a szertelenségre hajló kelet eszeveszett orgiáival nem hasonló sorsra juttatja-e Isztambul urait, a szultánokat? „Ki virágot kedvel, nem hord rózsaberket." Lányokat és virágokat ki is szokták tenni közszemlére, ezek ablakokban, azokat bálokon, meg az is; közös sorsuk, hogy tövüktől elválasztják. De azért könnyen gyökeret ver újra, mind a kettő. A nő is, a virág is talajálló, a hol jól érzii magát, minden mást kiszorít helyéből s nem is mondható életrevalónak, ha ugyanazon talajon fiatalabb versenytársat enged erőre kapni. Ebben az önző törekvésben azonban néha tulmennek a kellő határon. A virágok között legalább vannak indások is, melyek folyondáros kiágazásaikkal elfoglalnak minden térti ugy hogy hasznos növények tenyésztésére igen kevés jut. A fészkesek és liliomfélék között ugyan kevés ilyen találtatik, de Darwin azt mondja, hogy a hol szabadon terjeszkedhetnek a virágok, ott minden fajukban megvan a törekvés befonni, kacsaikkal lekötni szabadabb mozgásában, a mi körükbe esik. Tartózkodunk ugyan kimondani, hogy minden nő ilyen, de az bizonyos, hogyha ama mindent befutó virágoknak kelyheiben különféle bogarak is élősködnek, azoknak zümmögése, dongása nagyon elkeserítheti azt, ki az árnyékban legalább pihenni szeretne, kivált ha egy-egy gonosz méhecske meg is szúrja. S még egy közös vonása van virágnak és nőnek: a hatás, melyet a kedélyre gyakorolnak, üditő, ifjitó. Megegyeznek" abban, hogy csak nemesítés tünteti fel értéküket, szépségüket, hogy alapjellemük mindig u iyanaz marad, hogy az egyik a testi, a másik az erkölcsi világ bajaiban gyógyszerekkel szolgál, nevük van, hogy nő, érzelem, legkevesebb elemük, hogy egy részről illat, másrészről báj varázshatás gyakorlására képesiti őket, hogy egy téren magukban uralkodni s nagyobbára túlterjeszkedni is szeretnek; — de kiválóan biztosítja mindkettőnek a közkedvességet az, a miben szinte egyek, hogy a kedély világában mindenhatók s annak ifjúi ruganyosságát ők vannak hivatva legtovább fentartani. A süldő poéta először is beléjük fogózik, ha parnasszusra akar kapaszkodni s Gőthe őszülő fürtökkel is bennük látja lelke ifjúságának nemtöit. Ok adják azt a rajzlapot, melyre kedélyünk legfinomabb hangulatának képét is könnyen lefesthetjük. S ezért megérdemlik a hálát részünkről, ezért nekem is meg fogják bocsátani tisztelt hölgyeim, hogy egy már unalomig feszegetett tbemáról beszéltem ; mert ugy hiszem, nem lehet elég sokszor ismételnünk, a mit Tompa, a mély kedélyű költő a virágregékhez irt bevezetésében mondott, a mi azonban a nőkre is alkalmazható: Szeretlek szép virágok titeket Szin és illatban gazdag éltetek Tartsa meg frissen, ifjan lelkemet, Mig láthatlak, mig köztetek leszek. Jertek lakjatok aztán siromon, Vegyétek vissza hűlt szivem felett, Mit annak ti adátok egykoron, Az ifjúságot, szint és életet. Donner Lajos.