Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Sz. Kürti Katalin: Jantyik Mátyás (1864-1903)

Elfogott szocialista zavargók (Vasárnapi Újság, 1898) Lajos portréját, s ezt követte a nagy erőpróba: Szabadka városától jött megbízatás. Mint ismeretes, az ezredéves évfordulóra minden város és megye feladatának érezte, hogy kiragadjon egy-egy fejezetet hősi múltjából, azt méltó módon-képen, szoborban, ódában megörökíttesse. A festők jó részét nagy feladat elé állította a történelmi hűségre törekvés, így volt ez Jantyik esetében is. 1896-1902 között sikert sikerre halmoz. A »Szabadka« című kép megfestése és kiállításon történő bemutatása után megnyerte az országház freskópályázatát: Dudits Andor, Vajda Zsigmond stb. társaságában falfestmény készítésére kapott megbízást. A főrendi házban az emelvény két oldalán kapott helyet »II. Endre meghirdeti az Aranybullát«, valamint »Morianuir pro rege nostro« olajképc (más címen »Vitam et sanquinem!« műve), amely Mária Teréziát ábrázolta a pozsonyi országgyűlésen. Érdekes bepillantanunk a megrendelők, illetve a műértők és történelmi szakértők munkájába. A »Moriamur« című művet Jantyik és Zemplényi Tivadar pályázta meg. Zemplényi ezer koronás díjat kapott, Jantyik pedig elnyerte az építőbizottság díját. A történészek - élükön Lovas Imrével - ugyancsak Jantyik művét helyezték előtérbe, de a következő változást kérték: vegyítse a festő az alsó- és felsőházi képviselők kosztümjét, mivel a XVIII. században az egyik csoport magyaros, a másik németes ruhában járt. Számon kérték még a portréhűséget, hivatkozva az Országos Képtárban, illetve az Ernst gyűjteményben látható hiteles arcképekre, rézmetszetekre (a Pálffyakról, Batthyányak ról stb.). Nem tudni pontosan, mennyit valósított meg Jantyik e követelésekből a kész művön, de tény, hogy az T902-es kritikák elismerték. 1900-ban a tervek végleges kivitelére Budapestre költözik. E műveket egykori tanára, Lötz Károly olyannyira elismerte, hogy •429