Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 4. szám - SZEMLE

semmisített - és ez nem kevés - mint abban, amit a juttatásokkal létrehozott. így az agrárátalakulás valójában nemhogy ama jelentősebb középparasztságot nem teremtette meg, amelyet oly gyakorta szívesen emlegettek a magyar falu főfigurájaként, de még a több milliós nagyságrenddel jelölhető agrárszegénységet is - jóllehet juttatásuk elsőrendű érdek volt - csak kisebb részben tüntette el.« (»Két agrárforradalom Magyarországon« Bp. 1972. 32. o.) Szabó Ferenc tanulmányában végül megállapítja, hogy a földreform mérlege a Viharsarokban is lényegében ugyanazt az eredményt mutatja: »az ellenforradalmi rendszertől kapott súlyos történelmi örökségnek a felszámolásában a földreform radikális végigvitele volt az első nagy lépés. Az agrártúlnépesedés, a termelési struktúra elmaradottsága, de a tájegység általános gazdasági fejletlensége miatt is régóta feszítő gondokat csak az ország átfogó fejlődését is biztosító szocialista rend oldhatta meg.« További három tanulmány foglalkozik a termelőszövetkezeti mozgalommal, bemutatva a tárgyalt régióban megnyilvánuló sajátosságokat: Belényi Gyula: »A termelőszövetkezeti mozgalom első kísérlete Szegeden és vidékén« (1948-ig,53); Botár József: »A mezőgazdaság szocialista átalakítása Szabolcs-Szatmár megyében«; Benke József: »A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése a Dél-Dunántúlon.* Pölöskei Ferenc »Egy dunántúli falu agrárátalakulista a szociográfia tükrében« c. tanulmánya a történetszociográfia nézőpontjából, az írásos történeti forrásokkal szembesített visszaemlékezések segítségével vázolja fel egy falu, a közel kétezer lakosú dunántúli Réde társadalmának és mezőgazdaságának átalakulását, újabb színnel gazdagítva az agrárátalakulásról előbbiekben alkott képet. Steinbach Antal »Az állami gazdaságok gazdaságpolitikájának átalakítása igsy-ben« című tanulmányában arról ad áttekintést, hogyan alakultak ki az extenzív gazdálkodás intenzívebbé válásának kedvezőbb feltételei, s hogyan érvényesültek a gazdaságok tevékenységében, illetve gazdálkodási eredményeikben. A kötet befejező része Balogh Sándor »A felszabadulás utáni agrárpolitika és agrárátalakulás kédései történeti irodalmunkban« című tanulmánya. Kimutatja, hogy a felszabadulás utáni agrártörténeti kutatás első periódusában - az 1956 előtti években lényegében csak az 1945. évi földreform témakörében folyt kutatómunka. 1956 után a kutatás feltételeinek kedvezőbbé válása s a felkészült fiatal történész-nemzedék bekapcsolódása lehetővé tette az agrártörténeti kutatás kibontakozását. A kutatás területe kiszélesedett, az 1945. évi földreform közvetlen és távolabbi politikai, gazdasági és társadalmi következményeinek kutatásában helyet kapott a koalíciós pártok agrárpolitikájának vizsgálata, a földreform jellegének, a parasztság átrétegződesének, az egyes paraszti rétegek helyzetének s több más kérdésnek a vizsgálata. A szerző ismerteti a kutatások során kibontakozó vitákat, a vitás kérdésekben végül is kialakult általános álláspontot. A jegyzetekben felsorolt irodalom a felszabadulás utáni agrártörténet valóságos bibliográfiáját adja az olvasó kezébe. A kötetben szereplő tanulmányok közül hétnek fővárosi, hétnek pedig vidéki munkahelyen dolgozó kutató a szerzője. Kutatásaik eredményének egy kötetben való közreadása is bizonyítja, hogy ha megvan a felismerés és a szándék, akkor megvalósítható a »valóban országos problémák sokoldalú és elmélyült vizsgálata« a főváros és vidéki kutatók alkotó együttműködése útján. A kötet azt is bizonyítja, hogy az országos és helytörténeti kutatás eredményeinek együttes felhasználásával valósághűbb kép alakulhat ki történeti múltunk ábrázolásában, megmutatva az országos összképben egy-egy táj, régió sajátos helyzetét és szerepét, az általános fejlődésre gyakorolt serkentő vagy éppen visszahúzó hatását. A kötet megjelenését ebből a szempontból is örömmel üdvözölhetjük. Ha eltekintünk az 1975-ben 600 példányban és sokszorosítással készült szűkebb tartalmú kiadástól, olyan könyv kerül az olvasó kezébe, amely átfogó képet nyújt a felszabadulás utáni másfél évtizedben végbement agrárátalakulásról. •509