Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Tilkovszky Loránt: Bajcsy-Zsilinszky Endre levele Antal Istvánhoz

török) es Izmct Inöiiii új Törökországa hatalmasan és diadalmasan birkózik a kor föladataival és egy­más után vívja vissza az ozmán birodalom évszázadok során elvesztett pozícióját. Az igazi török hagyo­mányhoz való visszatérés sok tekintetben rögös útján! Mi magyarok pedig egyre mélyebben süllye­dünk abba a hazugságba, melybe megfulladt az ozmán birodalom: ők az arab befolyásba és rontásba, mi a német befolyásba és rontásba. Ok fényes szellemek útmutatása szerint már kivergődtek a nap­fényre, mi sötét és idegen befolyás sugallata alatt egyre csak beljebb süllyedünk a szellemi idegenségbe és a lelki szolgaságba, a politikai undorító és megbecstelenítő vazallusságba. 5 7 8. Immár két és fél hónapja, hogy Tildy Zoltánnal átadtuk Kállay miniszterelnök úrnak pártunk min­den képviselőtagja által aláírt terjedelmes memorandumunkat, 5 8 melyben nemcsak a független kis­gazdapárt álláspontját rögzítettük le a legfontosabb külső és belső politikai kérdésekben, hanem egy olyan kibontakozási tervet is készítettünk, melyet - úgy gondolom - nem kell majdan szégyellnünk a történelem ítélőszéke előtt sem. Mert hiszen tisztában vagyunk azzal, hogy mindaz, amit a kormány és az ellenzék tesz, vagy elmulaszt: nélkülözhetetlen anyaga lesz a históriának, egyben megalapozása fölemelkedésünknek vagy további pusztulásunknak. Ebben az emlékiratban figyelmeztettük a minisz­terelnök urat, hogy elérkezett az ideje abból a háborúból való kivonulásunknak, melybe alkotmány­ellenesen, a nemzet zömének, parasztságunknak és ipari munkásságunknak akarata ellenére, könnyel­műen, anélkül, hogy bármi szerződéses kötelezettség kényszerített volna bennünket, elődjének lelki­ismeretlensége, tehetségtelcnségc és túlbuzgalma révén belesodródtunk. Hivatkoztunk az olaszországi eseményekre, 5® Olaszországnak a háborúból, s ezzel a hármasszövetségből való valószínű kilépésére 60 s c lépés nyomán a háromhatalmi egyezménynek, tehát a tengellyel való különben is bizonytalan és tisztázatlan közösségünknek megszűnésére, önrendelkezésünk és a háborúban való semlegességünk visszaszerzésére, - minden erkölcsi csorba nélkül. Mert hiszen nekünk e bizonytalan és jogilag tisztá­zatlan szövetségi helyzetünkben sem volt egyetlen percig sem kötelességünk katonai segítséget nyúj­tani, mert nem következett be a csatlakozási okmányunkban statuált casus foederis. Olaszország - mondtuk - egy szigorú és életrc-halálra szóló dacszövetségből 6 1 fog kilépni, mert a maga létét még az adott szónál is többre tartja. Nekünk meg nem is kell adott szót szegnünk, nem is kell szövetségi szer­ződést megsértenünk, mégcsak ki sem lépnünk szövetségi kötelékeinkből, hogy visszanyerjük teljes önrendelkezésünket és szabadságunkat. De figyelmeztettük a kormányt a belső bajokra is, a polgárháborús tünetekre, hadseregünk belső bajaira, katonai fölszerelésünk hiányosságaira, honvédelmi politikánk súlyos ballépéseire, követeltük a polgárháborús kilengések, a tisztviselői szabotázs irgalmatlan elfojtását és megtorlását, a teljes alkot­mányos jogrend helyreállítását, hogy a közelgő anarchikus Közép-Európában az alkotmányos jog­rend kimagasló szigete lehessünk, követeltük a zsidókkal szemben való intézkedések enyhítését, a zsi­dókat érintő törvények 6 2 enyhítő szellemű végrehajtását, aztán az előkészületeket c törvények re­formjára vagy lebontására, idejében, hogy magunk rendezzük a rendeznivalókat. Hiszen ezek a törvé­nyek a magyar alkotmány évezredes jogegyenlőségi szellemével és parlamentarizmusunk világos jog­egyenlőségi alapelvével állanak áthidalhatatlan ellentétben, pedig a jogegyenlőséget a történelmi alkot­mányi! Magyarországon nyilvánvalóan úgy kell érvényesíteni, mint egy chartaalkotmányú államban valamely alaptörvénynek tételét, mellyel a közönséges törvények nem állhatnak ellentétben. 6 3 Megtárgyaltuk ez alapvető emlékiratunkban kibontakozási tervünk kockázatait is s arra a végkövet­keztetésrejutottunk, hogy a kockázatok közül a kisebbet kell választanunk s a kisebb kockázat nyilván­valóan az, hogyjogilag és erkölcsileg kristálytisztán adódó önrendelkezésünk visszavívása során inkább egy erőszakos német lépéssel kerüljünk szembe, mintsem hogy továbbra is odakötöztetvén magunkat az elveszett német ügyhöz, végképp elpusztulni hagyjuk Magyarországot s összeütközzünk a nagyobb veszedelemmel, a nagyobb katonai erővel s ezzel vállaljuk a Németország oldalán számunkra kiosz­tandó sorsot. 9. íme: pártunk s a magam politikai állásfoglalásának és tevékenységének következetes láncolata, a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozásunk ellen történt szavazásunktól fogva. 6 4 Magam még jóval messzebbre mutathatnék vissza a múltba, egészen Gömbös Gyula szerencsétlen kormányzatáig legalább is, amikor Gömbös szorosabban kezdte odakötni sorsunkat a német birodaloméhoz. 6 5 Te tudod 93

Next

/
Thumbnails
Contents