Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)
1981 / 1. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Abonyiné Palotás Jolán: Békés megyei infrastrukturális ellátottságáról
Békés megye infrastrukturális ellátottságáról ABONYINÉ PALOTÁS JOLÁN Gazdaságpolitikánk igen fontos részét képezi a területfejlesztési politika, melynek célkitűzései közt kiemelt szerepet tulajdonítunk a területi elmaradottság csökkentésének. A területi fejlődés egyik forrása az infrastruktúra fejlesztése, hisz a termelő infrastruktúra fejlettsége közvetlen serkenti a termelő szféra megfelelő ágainak fejlődését, a szociális infrastruktúra pedig az ott élő lakosság életszínvonalának emelésén keresztül közvetetten. Tehát mind a szociálpolitikai megfontolások, mind pedig gazdasági érdekeink igénylik infrastruktúránk körültekintő fejlesztését. Ismeretes, hogy az infrastruktúra fejlesztése igen tőkeigényes, s az is, hogy a befektetés csak lassan, viszonylag hosszú távon, és nem közvetlen észlelhető módon, mintegy áttételesen térül meg. A szűkösen rendelkezésünkre álló tőke az igények kielégítését csak részben teszi lehetővé, s ezért a fejlesztési döntéseinkben a rangsor kialakítása nagy fontosságú. Az infrastruktúra fejlettségének megítélése mindig viszonylagos, jóllehet a viszonyítási alap igen sokféle lehet. Az összehasonlítás tárgyát képezheti valamely térség infrastrukturális ellátottságának korábbi szintje, más térség, vagy térségek (ugyanabban az időszakban elért) infrastrukturális fejlettsége, az infrastrukturális téren legkevésbé vagy a leginkább fejlett térség ellátottsági szintje, különböző területegységek átlagos fejlettsége stb. A fentieken túlmenően azonban viszonyíthatjuk a termelő szféra egészének, vagy valamely ágazatának fejlettségéhez is. A fenti lehetőségek mindegyikének van létjogosultsága, mert az összehasonlítás során nyert eredmény az infrastruktúra fejlettségének más és más aspektusát világítja meg és a kapott kép is különböző információkat szolgáltat. Szociálpolitikai megfontolásból a vizsgált térségnek elsősorban más térségek infrastrukturális helyzetéhez történő viszonyítása a legindokoltabb, hisz a lakosság igényétől való lemaradás az ellátottság természetéből adódik, de hogy a lakossági infrastruktúra fejlettsége vonatkozásában területenként nagy differenciák legyenek, az ellen tennünk kell. Nyilvánvaló azonban, hogy itt nem a települések közötti különbségekre utalunk, hanem olyan nagyobb, összefüggő térségekre, mint amilyeneket pl. a megyék képeznek. Békés megye területe az ország területének mintegy 6%-a, s itt él a lakosság 4,1%-a. Az tehát már nem lehet számunkra közömbös, hogy ekkora (5632 km 2) területen 432,8 ezer fő hosszabb időn keresztül (tartósan) hátrányos helyzetben, az országos átlagos ellátottsági szintnél kevesebbet „élvez". Jóllehet a lakossági infrastruktúra elsősorban az elet minőségét befolyásolja, azonban mint a bevezetőben utaltunk már rá, a legfőbb termelőerőn, az emberen keresztül a termelő tevékenységet is befolyásolja. A továbbiakban nézzük meg, hogy milyen Békés megye infrastruktúrájának relatív fejlettsége, s hogy e téren milyen változások következtek be az elmúlt másfél évtized alatt. Korábbi infrastrukturális vizsgálataink során azt tapasztaltuk, hogy a szóbanforgó kategória fejlettsége épp a nagymértékű heterogenitása miatt legjobban naturális mutatók gazdag rendszerével jellemezhető. Mivel azonban ezeknek a természetes mutatóknak a fejlettsége megyénként erősen szóródik, az összesített (az egész infrastruktúra fejlettségét kifejező) komplex mutató helyett az egyes infrastrukturális ágankénti összegzést célszerű elvégezni, mert így jóval árnyaltabb képet kapunk. 73
