Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 1. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Füle Lajos: Az urbanisztika fogalma, tartalma, tervezési eszközei és időszerű problémái

Ez az újjáépítés folyamatban van. Érdemes azonban megállítunk néhány percre és felmérnünk, hol is tartunk most. Urbanisztikai fejlettségünk jelenlegi helyzete Urbanisztikai helyzetünket, fejlettségünk mértékét legplasztikusabban az elmúlt évtized eseményeivel jellemezhetjük. A hosszú előkészítő munka eredményeként létrehozott és az 1007/1971/III. 16. sz. kormányhatározattal elfogadott Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció kijelölte a városodás medrét, meghatározta a települések hierarchikus rendjét és a településhálózat-fejlesztés irányelveit. Az OTK elfogadását követően kidolgozásra kerültek a megyei településhálózat-fejlesztési tervek s így a települések tervszerűen összehangolt fejlesztése felgyorsult. Az OTK a távlatban városi funkciók ellátására alkalmas települések számát 130-ban irányozta elő. 1949-1970 között a várossá fejlesztést döntően az iparfejlesztés, illetve az ezzel összefüggő politikai indokok határozták meg. Ezalatt a városok száma 60-ról 76-ra emelkedett. A hetvenes évektől kezdve a tudatos területfejlesztés mind jobban érvényre jutott és a városhiányos területek központjainak várossá fejlesztésével a városok száma 1979-ben 96-ra nőtt. A várossá nyilvánított újabb települések közül egyre több található az ország déli területein, így a városodásnak ez a módja az életkörülmények kiegyenlítődésének folyamatát is előnyösen befolyásolja. A városok számának növekedésével párhuzamosan felgyorsult és tervszerűbbé vált a falusi településhálózat központjainak fejlődése is. Az OTK az alsófokú funkciókat, és így a fejlesztési eszközöket is, mintegy 800 alsófokú központba koncentrálta, hogy a falusi településhálózat fejlesztésének hatékonyságát elősegítse. A leghatékonyabb fejlesztésekre ott került sor, ahol a településhálózati funkciókban a termelési, az ellátási és a közigazgatási funkciók egységbe hangolását sikerült biztosítani. A közelmúltban történt vizsgálat azt bizonyította, hogy a legtöbb megyében - így Békésben is - a fejlesztések zöme a megadott célkitűzéseknek megfelelően történt. A komplex terület- és településfejlesztés, -rendezés kialakulása hazánkban Az utóbbi évtizedben egyre több szó esett „komplex terület- és városfejlesztésről", ,,a településtervezés komplexitásáról", a „komplex szemléletről". A komplex fejlesztés a település és környezete adottságainak ismeretében minden jelenlegi és jövőbeli külső és belső összefüggést, igényt, eszközt, lehetőséget figyelembe vevő fejlesztés. Ez a komplex fejlesztés folyamatos fejlődést kíván biztosítani a termelés és az infrastruktúra összhangjának megteremtése mellett, mégpedig az igények fejlődését folyamatosan kísérő és fokozatosan kielégítő fejlődést valamennyi ágazat eszközeinek egyesítésével. Ez a komplexitás érvényesül természetesen a regionális rendezés és fejlesztés területén is. Különböző ágazatok egyesített műszaki, gazdasági stb. eszközei szükségesek tehát ahhoz, hogy a terület- és településfejlesztés komplexen valósuljon meg, s ennek megfelelően különböző szakágak szakembereinek tudása, tapasztalata, tervezési és fejlesztési munkája szükséges ahhoz, hogy a komplex fejlesztés komplex tervekre alapozódjék. A regionális és a településtervezés eszerint összegező jellegű tevékenység, amely számos szakág eredményeinek szintéziseként jön létre. E szakágak nem azonosak az ágazatokkal, bár legtöbbjük tevékenysége valamely országos hatáskörű szerv - minisztérium vagy más főhatóság - illetőségi körébe tartozik. E szakágak száma a szakosodással, illetőleg a komplexitás növekedésével egyre nő. A továbbiakban azt a folyamatot tesszük rövid történelmi visszapillantás keretében vizsgálat tárgyává, amely a komplexitás mai mértékéig és értelmezéséig vezetett, majd a további igények elemzésével a fejlődés lehetőségeit körvonalazzuk. A múltra vonatkozó vizsgálódásunk intervallumának gyakorlatilag az elmúlt negyedszázadot tekintjük. „A felszabadulás" - Dr. Granasztói Pált idézem - „a haladóknak, a megújulást váróknak, a városépítésben is a tehetetlenségtől, eredménytelenségtől szenvedőknek valójában szakmai felszabadulás is 66