Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 1. szám - MŰVELŐDÉS - Köteles Lajos: Adatok Békés megye honismereti-helytörténeti mozgalmának felszabadulás utáni történetéhez

Adatok Békés megye honismereti-helytörténeti mozgalmának felszabadulás utáni történetéhez KÖTELES LAJOS A honismereti-helytörténeti mozgalom a múlt értékeinek megbecsülését és megőrzését, napjaink társadalmi-szellemi kultúrájába való integrálását szolgálja, ezáltal fontos közművelődési, tudományos és (a szülőföld cselekvő szeretetének elmélyítése révén) politikai funkcióval is rendelkezik. A ma már országos jelentőségűvé vált mozgalomról az utóbbi évtizedben számos értékes feldolgozás született, s országos folyóirata megbízható képet ad a mozgalom jelenéről. Hiányoznak viszont az olyan közlemények, amelyek a mozgalom történeti fejlődését kísérlik meg nyomon követni - pedig a mozgalom jelenét és perspektíváit csak a megtett út ismeretében lehet megbízhatóan értékelni. Tanulmányunkban Békés megye felszabadulás utáni honismereti-helytörténeti mozgalmának fejlődését követjük nyomon. Munkánkban nem törekszünk a honismeret és a helytörténet fogalomkörébe tartozó tevékenységek elkülönítésére, mivel véleményünk szerint a két területen folyó munka dialektikus egységet alkot; színvonalas honismereti mozgalom elképzelhetetlen a tudományos módszerekkel dolgozó helytörténeti munka nélkül és a helytörténeti kutatások sem teljesedhetnek ki a megfelelő társadalmi bázist teremtő honismereti mozgalom nélkül. * Közismert, hogy a helytörténeti kutatásoknak a felszabadulás előtt is komoly eredményei és hagyományai voltak Békés megyében. Ezekből azonban az akkori társadalmi- és kulturális viszonyok között nem fejlődhetett ki tömegeket átfogó társadalmi mozgalom, a munka és eredményei a művelt polgárság „magánügye" maradt. A felszabadulás és a meginduló kulturális forradalom új feltételeket teremtett a szülőföldhöz kapcsolódó mozgalom kibontakozására. A koalíciós korszak politikai küzdelmei átmenetileg megakadályozták a mozgalom kialakulását, hiszen ez óhatatlanul valamelyik párt támogatását feltételezte, s így kiváltotta volna az összes többi párt támadását. Az ebből az időszakból származó egyetlen (zömében helyismereti anyagot tartalmazó) kiadvány, az 1947-ben készített „Békésmegyei Naptár 1948" sorsa szemléletesen bizonyítja ezt, hiszen a többezer megjelent példányból csak néhány százat sikerült eladni, a többi a politikai viszonyok gyors változása nyomán hamarosan túlhaladottá vált, zúzdába került. A mozgalom személyi és társadalmi hátterének formálódására utal az 1948-as centenárium idején szervezett 48-as hagyománygyűjtés, amely ugyan nem koronázódott meg egy összefoglaló jellegű megyei kötettel, de fontos szerepe volt néhány jelentőssé vált kutató (Hanzó Lajos, Irányi Dezső, Bereczki Imre) elindításában. Az 50-es évek elejének politikai légköre sem kedvezett a mozgalom kibontakozásának, mivel az értelmiséggel szembeni bizalmatlanság, a narodnyikizmus és a nacionalizmus könnyen osztogatott vádja mindenkit elriasztott a „veszélyes" munkától. Az 1953-54-ben megindult politikai enyhülés kedvezőbb körülmenyeket teremtett a helyismereti munka számára. Lassanként a megyében is megteremtődött annak a lehetősége, hogy az alkotó értelmiség (közöttük a helytörténet kutatói is) fórumhoz jussanak. 60