Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 4. szám - SZEMLE

vcgig áthatja egy hatni, kommunikálni vágyó törekvés. Ez a szerkesztői sugallat olyan kultúrpolitikai hitvallást tartalmaz, amelynek mi tudománynépszerűsítők és ismeretterjesztők, ma is, a jövőben is teljes meggyőződéssel kell elköteleznünk magunkat. Ebben is segít ez az alapvetően fontos, a Magyar Madártani Egyesület munkájában, az egyetemi és főiskolai oktatásban felhasználható bibliográfia. Ez a könyv a magyar madártan és az ornitológusok bibliája! A Magyar Madártani Bibliográfia margójára ezeket a gondolatokat jegyeztem a valóságban is a 657. oldal után következő vakítóan fehér »Jegyzetek« lapjaira, 1980. vándormadarak havában, amikor a vadludak kiáltoznak ablakomon túl. Szeged-Fehértó, Tóth tanya X. 20-án. Tóth Lajos: Tartalmas évek Tíz év az orosházi Új Elet Termelőszövetkezet mindennapjaiból Orosháza, ig8o. ij6 oldal. A szövetkezet kiadása OLTVAI FERENC Az orosházi Új Élet Tsz az ország legismertebb szövetkezetei közé tartozik. Tóth Lajost családi kapcsolatai is ehhez a közösséghez vonzzák: édesapja is tagja volt valamikor, édesanyja pedig a szövetkezet nyugdíjasa; a szerző pedig történetírója lett a szövetkezetnek. 1970-ben látott napvilágot a »Küzdelmes évek« c. kötete, amelyben az alakulástól eltelt húsz év történetét írta meg. Művéről maga írja, hogy abban a hőskornak, a megalakulásnak és az azt követő első lépéseknek és küszködéseknek a történetét vetette papírra, és mert Tóth Lajos író is, a feladat érzelmileg megkapóbb lehetőségeket teremtett számára. A »Tartalmas évek«-ben tíz esztendő történetét mondja el, évenként, mint a krónikás. Az évek azonban, miként az élet, nem határolódnak el egymástól, hiszen a fejlődés folytonos, még akkor is, ha zökkenőkkel terhes. Alakulnak a külső és a belső körülmények és ezek befolyásolják a közösség életét. Minden évnek van valami különleges, meg nem ismételhető vonása. A szerző a termelőszövetkezeti közösséget, Orosháza társadalmának egy kis részét elemzi, - a gazdasági, termelési eredmények elérése közben. A műben hangsúlyosan a munka eredményét szemlélhetjük. Ugyanakkor Békés megye és az ország, nem egyszer Európa mezőgazdasági termelési eredményei is felkerülnek a tablóra. Mindez bárki számára, elsősorban a szövetkezet tagsága és Orosháza lakói számára, élvezetes előadásmódban. Tóth Lajos a lényeget írta meg, igaz nem a történés időpontjában, miként a krónikás, de úgy írta, mintha maga is ott lett volna az egyes részleteknél kialakult, nem egyszer szenvedélyes vitákat kiváltott döntéseknél és persze magánál az emberekig lemenő munkánál. Különben objektivitását biztosítja az, hogy a tsz vezetőségének évi beszámolóira támaszkodott, azonkívül a kortársak még frissen élő emlékezetére, mindezekből hámozta ki az egyes évekre jellemző vonásokat és a jövőbe is látva, vázolta fel következtetésként a tanulságokat. Ezen az úton azonban már átlépte a szövetkezete határait és a melegen ajánlott példát hozza fel a hazai szövetkezeti élet számára. Úgy véljük megéri, hogy a kiemelkedő sikereket elért szövetkezet életpályájának néhány vonását - a szerző után - közöljük. 1970. augusztus 20-a a tsz megalakulásának huszadik évfordulója. A termelés tekintetében a »rekordok éve« volt. Az Új Elet lényegesen meghaladta az országos és a megyei átlagokat. Hogy felmérhessük a sikert, néhány adatot közlünk: a búza átlaga 32,8 q, a kukoricáé 53,7 q, a cukorrépáé 386,0 q. Az állattenyésztésben a fő profil a korábbinak megfelelően a libatenyésztés. Az átlagrészcsedés 26 282 Ft volt. A növénytermesztésben elérték a teljes gépesítést. Elkezdték a szárító felépítését, amivel a kukorica tárolási kérdését oldják meg. Jó úton haladt a szarvasmarha állomány felújítása. A főbb üzemegységekben önelszámolási rendszerre tértek rá. Kezd kibontakozni az a folyamat, amikor az életképes tsz-ck magukhoz vonják a gyengébbeket, amivel művelési területük ugyan növekszik, a munkaerők száma azonban a gépesítés miatt csökken. Az Új Elet Tsz-be beolvad az •526