Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)
1981 / 4. szám - SZEMLE
Dr. Lábos Fedor: A bácskai, szerémségi és szlavóniai ruszinok története 1745-1918 Vukovár, 1979. - 299 oldal UDVARI ISTVÁN A könyv olyan népcsoportról szól, mely egészen a legutolsó évtizedig kizárólag a faluhoz kötődött, sorsa, történelme tipikusan kelet-középeurópai. Figyelemre méltó a mű azért is, mert egy kevéssé ismert szláv nyelven - bács-szerémi ruszin nyelven íródott, melynek mint a magyarral évszázadokon át érintkező nyelvnek, fontos magyar nyelvtörténeti forrásértéke is van. A 42 ezres lélekszámú jugoszláviai ruszinok sajátos helyet foglalnak el a szláv népek és nyelvek között. Egyes kutatók ukránok ,míg mások szlovákoknak tartják őket, nyelvüket szlovák illetve ukrán dialektusnak. A probléma gyökerét az képezi, hogy a ruszinok népi-nemzeti hovatartozásukat tekintve az ukránsághoz sorolták és sorolják magukat, de nyelvük a keletszlovák dialektusokhoz áll közelebb. Önmaguk elnevezése: rusznák, ruszin. Az önigazgatásos Jugoszláviában a szlovák és ukrán nemzetiségek mellett önálló nemzetiségnek számítanak, nyelvük pedig a Vajdasági Szocialista Autonóm Tartomány öt hivatalos nyelvének egyik - a szerb-horvát, magyar, szlovák, román nyelvek mellett - tehát államnyelvi státuszú. A ruszinok kulturális és irodalmi életét aktivitás jellemzi. A Vajdasági írók Egyesületének 17 ruszin nemzetiségű tagja van. Az elmúlt években ruszin írók műveinek fordításaként szerb, szlovák, ukrán nyelvű prózai antológiák láttak napvilágot, amivel a ruszin irodalom áttörte szűkebb korlátait, Ruszin nyelvű könyveket, periodikákat elsősorban a Ruszke Szlovo Kiadó bocsájt ki, mely az 1967-es újjászervezésétől kb. 220 szépirodalmi, tudományos-ismeretterjesztő stb. művet jelentetett meg. A tankönyveket és az iskolai célra szánt kiadványokat pedig a Vajdasági Tankönyvkiadó adja ki. Az Újvidéki Egyetem különböző karain ruszin lektorátus működik. Egy 1979-es tudósítás szerint most folynak az előkészületek, hogy a Bölcsésztudományi kar Ruszin Lektorátusa Ruszin Filológiai Tanszékké alakuljon át. Az Újvidéki Rádió és Televízió rendszeresen közvetít adásokat ruszin irodalmi nyelven, de a verbaszkulai, a sidi és a horvátországi vukovári rádióadók is sugároznak ruszin nyelvű adásokat. A Vajdasági Dolgozók Szocialista Szövetségének ruszin nyelvű hetilapja a Ruszke Szlovo. Évente hat alkalommal jelenik meg a Svetloszc című irodalmi, kulturális és társadalmi-politikai folyóirat. A Horvátországi Ukránok és Ruszinok Szövetségének folóyirata, a Nova Dumka, hasonló profilú, azzal a különbséggel, hogy benne ruszin és ukrán nyelvű cikkek egyaránt helyet kapnak. A tizenévesekhez a MAK, az iskoláskorú gyerekekhez a Pionirszka Zahradka című havilapok szólnak. Tartalmát, megformáltságát tekintve nívós a ruszki keresztúri Művelődési Ház évkönyve a Visznyik Kulturi és a Ruszin Nyelvművelői Társaság almanachja a Tvorcsoszc. A bő terjedelemben megjelenő Narodni Kalendar elsősorban a ruszin parasztoknak szól. A ruszinok lakta opstinák hivatalos közlönyei, periodikái általában ruszin nyelvű mellékletet is tartalmaznak. Hogy teljesebbé tegyük a ruszin irodalmi nyelven megjelenő sajtótermékekről nyújtott képet, utalunk rá, hogy számos vallásos, egyházi kiadvány is megjelenik ruszin irodalmi nyelven. Ezek közül csak a rendszeresen megjelenő Chrisztijanszkij Kalendart említjük meg. Bár a jugoszláviai ruszinoknak mint különálló nyelvi-etnikai csoportnak a történelme a töröknek Magyarország területéről való kiűzése után kezdődött, a szerző egy-egy fejezetet szentel a felvidéki ukrán területek illetve Bácska és Szerémség XVIII. század előtti történelmének. A kárpátukrán történelem egyik alapvető kérdésében - mióta élnek keleti szlávok a Kárpátok dél-nyugati lejtőin - nem tud egyértelműen állást foglalni. A fejezetben elemzi a Galíciából történő telepítés közvetlen lebonyolítóinak, a kenézeknek illetve a soltészoknak a privilégiumait, valamint a telepesek kötelezettségeit, felvázolja a királyi és földesúri birtokok helyzetét. Meggyőzően mutatja be a Felvidék XVIII. századi, XVIII. század eleji gazdasági romlását. Kissé elnagyolt és naiv képet fest a •521