Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 4. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Beck Zoltán: Adalékok Bakó József és Implom József kapcsolatához

a jazig-szarmatáknak maradványai. Úgy kb. másfélezer év előtti dolgok, melyek bizonyára sírból kerültek elő. Kedves figyelmét azonban csak megtetézné Kollega Úr, ha szakítana annyi időt és részletesen megírná nekünk, hogy pontosan mely helyen, melyik határrészen, kinek a tanyáján vagy földjén, annak mely részében, dombos, hátas vagy lapos helyen találták-e ? Sírból, csontváz mellől került-e ide a vörös edény, a szürke cserépdarab és a gomb? A csontváz melyik részén, fejénél, lábánál, kezénél voltak-e az egyes darabok. Merre feküdt fejjel a sír? Milyen mélyen, hány ásónyomnyira volt a csontváz? Leltek-e azon a helyen már máskor is efféle dolgokat vagy csontvázat? Ha igen, hova kerültek a lelcttárgyak ? Nem lehetne-e belőlük valamit megszerezni ? Látja, kedves Kollega Úr, egész kérdészuhatag! Tudom, hogy a mai óratervgyártó világban nehéz rájuk időt szakítani, de viszont érdeklődéséből arra következtetek, hogy a kérdés érdekli. Ez a meggyőződésem bátorít fel arra, hogy ha már benne vagyok a kérdésben, még két kéréssel álljak elő: Tessék egyszer az iskolában vagy a körben felvetni azt a kérdést, hogy ki tud arról, hogy azon a környéken gödörásáskor s más földmunka alkalmával sírok vagy régi edények, fegyverek stb. kerültek elő. Bizonyosnak veszem, hogy alig fogja győzni az újabb és ujabb adatok feljegyzését. Tessék azonban a részleteket is kifaggatni, a fenti kérdésekhez hasonló módon. Kik, mikor, hol, mit találtak! Hova lett a lelet? Nem lehetne-e valamit megkapni belőlük és bejuttatni hozzánk? Kis fáradsággal is egész sereg fontos adatot lehetne így a tudomány és a további kutatás számára megmenteni. Arra azonban nagyon kérem, hogy nehogy elragadja a kutatás heve és ásót ragadva, sorra kiásogassa az ősöket: Alapos előtanulmányok nélkül ugyanis a legjobb akarat mellett is több kárt lehet csinálni, mint hasznot. Majd adódik talán alkalom még a jövő nyáron, hogy kimehetek arra, ha egy rövid időre is. A másik kérésem néphagyományok gyűjtésérc vonatkozik. Erről már itt-létekor beszélgettünk. Most ismét felvetem és arra kérem, hogy egyelőre néhány ottani adat feljegyzésével legyen segítségemre. Nagyon szeretném ugyanis tudni, hogy vannak-e ott táltos- és kincs-hagyományok. Részletezem a kérdéseket, így legkönnyebb lesz az ottani öregek kivallatása. 1. Ismerik-e ezt a szót, hogy táltos? Ember-e vagy állat? Tud-e átváltozni? Mily testi tulajdonságai vannak? (Fogai?) Kiből lesz táltos?Jön-e értük valaki? Viaskodnak-e valakivel, kivel és mily alakban? Hogy viselkednek az emberekkel szemben? Van-e valami kívánságuk? Meglátják-e a kincset a földben és hogyan? Név szerint emlegetnek-e még régi táltosokat? Mit mesélnek róluk? 2. A határban mely helyről mondják, hogy kincs van elrejtve? (Név szerint.) Mi a kincs? (Arany vagy más? Pénz? Harang?) Hogy viselkedik a földben? Tisztul-e és hogyan? Hogyan jelentkezik és mikor? Ki látja meg és hogyan? Ki őrzi a kincset? (Ember, szellem, állat vagy szörny?) Hol van a kincs a földben? (Pincében, alagútban, barlangban, kútban, dombban, hajóban, milyen edényben?) Ki rejtette el és miért? Tudnak-e róla, hogy hogyan rejtették el? Hogyan lehet felvenni a kincset és mikor? (Mily ruhadarabbal, mily fogással?) Hoz-e a kincs szerencsét? Mily kincsásó eseteket tudnak? (Név és esemény szerint.) Amikor Kollega Úr mindezt végigolvasta, tudom azt gondolja, hogy ez több a soknál. Lehet, hogy így is van, dc mondja meg őszintén, ily kérésekkel lehet-e másokhoz fordulni, mint akiket efféle kérdések érdekelnek és akik a nép köz(t) élnek, annak apraja-nagyját ismerik, bizalmukat bírják és az efféle vallatásokat eredménnyel cl tudják végezni. Természetesen, mondanom sem kell, hogy kiadásait és költségeit készséggel megtérítem. Az eddigi és ezutáni szíves fáradozásait hálásan köszönve, maradok szíves üdvözlettel híve Implom József tanár, múz.-ig.

4 Gyula, 1936. évi október 24. •501