Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Papp János: A Kner-könyvkiadás történetéből. Három év - három könyvsorozat (1920-1922)

dómban, és így fel kell hagynom a kísérletezéssel, s addig, amíg gyökeres javulás nem áll be a viszonyokban, le kell mondanom arról, hogy kiadó legyek..."

4

3. Teljesen azonban mégsem tud és nem is akar lemondani a könyvkiadásról, úgy érzi, nem szabad ezt tennie. Ezért Szabó Lőrinctől javaslatot kér olyan kisebb terjedelmű világirodalmi alkotásokra, melyeknek fordítását vállalná, amelyeknek időnkénti megjelentetésével fenntarthatná a Kner-kiadó a folytonosságot s nem szakadna meg a kapcsolat a közönséggel s a kereskedelemmel sem. (Ugyanekkor hasonló kéréssel fordul Révai Józsefhez, Schmidt Józsefhez és Tóth Árpádhoz is.) Szabó Lőrinc gazdag tematikát küld,

4

4 a javasolt művek közül már néhány lefordításáról is leveleznek, amikor a kényszerítő gazdasági körülmények hatására nemcsak ettől a vállalkozástól lépnek vissza Knerék, hanem - most már végleges elhatározásként - bejelentik a könyvkiadói tevékenység időleges megszüntetését is.,,.. .Első dolgom Önnek írni, s tudatni, hogy visszalépek a tervezett kiadványoktól. A közben lejátszódott gazdasági események miatt ugyanis felhagyok a kiadással... Ma már teljesen lehetetlen pénzt felhajtani, az egyre rohamosabban növekvő árakkal alig bír az ember lépést tartani, - az üzem rengeteg pénzt igényel - s amellett annyira meg kell minden képességemet feszíteni, ha nem akarom, hogy mindenünk elússzon, hogy figyelmemet nem akarom megosztani olyan munkák kedvéért, mint a kiadás, amelyek csak nagyon távoli céljaimat szolgálnák a mai lehetetlen viszonyok között..."

4

5. Ezzel a bejelentéssel és eseménnyel véget ért az a korszakos jelentőségű három év, amely a Kner könyvkiadás történetének a zenitjét jelentette. Három nagyszerű könyvsorozattal és néhány egyedi kiadvány megjelentetésével igazolták a tradíciók megőrzésének és „átmenthetőségének" fontosságát és lehetségességét. Tartalmi, tipográfiai és könyvdíszítési szempontból egyaránt komoly és hasznosítható művészi tanulságokkal szolgáltak az ez időben kiadott Kner-könyvek. Egy évtizeddel később Kner Imre így összegezte a tapasztalatokat: ,,.. .Ez a két sorozat (ti. a Kner Klasszikusok és a Monumenta Literarum) nekem személyileg, mint kiadónak és tipográfusnak büszkeségem és felejthetetlen élményem, üzletileg pedig teljes, százszázalékos tévedésnek bizonyult. A konjunktúra alatt derült ki, hogy abszolúte semmi szükség nem volt rájuk a piacon... Őrült pazarlás volt ez a kiadói tevékenységem minden területen, egy nagy élettévedés, amely sok örömet és szépséget adott nekem, de becsapott, mert nem hatott tovább..."

4

6. Az örömet, büszkeséget, gondot és bánatot egyaránt okozó könyvek azonban mégsem maradtak hatás nélkül, ahogyan egy korabeli kritikában is olvashatjuk: „...(Knerék) sorozatai tartalmukban, alakjukban többet jelentenek irodalmi dicsőségnél: azok a magyar könyv dicsőségét jelentik világszerte.. ."

4

7 JEGYZETEK 1. Szíj Rezsfi: A Kner-nyomda 1919-1920-ban - Magyar Könyvszemle 1970/1-2. szám 71. oldal 2. Haiman György: Kner Imre, az ember és a könyvnyomtató 24-25. oldal (In: Kner Imre: A könyv művészete Szépirodalmi Kiadó Bp. 1972.) 3. Kner Imre levele Király Györgynek 1920. augusztus 26. A Kner Nyomda (Gyoma) iratai - Békés megyei Levéltár (a továbbiakban BML) XI. 9. C/22-es doboz 4. Az elnevezés Laczkó Gézától származott, a Nyugatba írt recenziójában (1921. január 16.) nevezte így a sorozatot (vö. Haiman Gy.: Kner-műhely 28. oldal; In: Kner Imre: A könyv művészete Szépirodalmi Kiadó Bp. 1972.) 5. A „Miasszonyunk Szíz Mária csodáiról való hét legenda egyhíhány szenteknek életeknek históriájával" című kötet „Intés az kegyes olvasóhoz" című fejezetéből 6. Nyugat 1921. január 16. - Laczkó Géza 7. Kner Imre levele Elek Artúrnak 1938. január 27. BML XI. 9. C/5-ÖS doboz. 8. Kner Izidor: Félévszázad mesgyéjén - Gyoma, 1931. - 118. oldal. 50