Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 4. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Pócs Éva: A magyarországi románok néphite Diószegi Vilmos gyűjtésében

Határozott szerepköre csak a. gyógyítónak, halottlátónak és a születéskor megjelenő ursoi-nak, valamint a kedd este és péntek este nevű lényeknek rajzolódik ki. A nem feltétlenül természetfeletti képességekkel rendelkező gyógyító ún. racionális és mágikus módszerekkel egyaránt gyógyított. Neve tudós, kuruzsló, kenő bácsi, bájos asszony, vrájitor, vrájitoare. A tudós elnevezés azonban ennél tágabb szerepet jelöl: a gyógyítón és halottlátón kívül így nevezik a tolvajt megfogó, utat elkötő, és különböző, ijedtséget vagy meglepetést keltő trükköket végrehajtó személyt, aki általában dracu, ill. necuratu nevű »segítőszellemmel« dolgozik. A rontás képességét általában is dracu, ill. lidérc nevű segítőszellcmnek tulajdonítják. A csirkékből kikelő segítőszellem, amely tulajdonosát meggazdagítja, ill. házastársaként él vele, lidérc, ördög, dracu, necurat néven egyaránt ismert. Az elnevezés révén kapcsolatban van a fényjelenségként megjelenő ördög, dracu alakkal. Az ördög, ill. necuratu megnevezéssel az embert megszálló démonikus lényt (a keresztény egyház középkori ördögét) is illetik. - Még bonyolultabb kapcsolatrendszerrel rendelkező lények, ill. megnevezések a boszorkány, strigoi, pricolici és a szintén e körben említett, csak egy adat által képviselt (feltehetően a magyar néphitből származó) táltos. A bonyolult helyzet gyakran csak a bizonytalanul, ill. következetlenül használt kettős (magyar-román) terminológia következménye, de ettől függetlenül is több lény feltehetően újabb keletű bonyolult kontaminációiról van szó: A foggal születés a strigoihoz és táltos hoz kapcsolódik, az állatalakban való megjelenés (kecske, ló, tehén, szamár) képessége a boszorkányhoz, pricolici-hoz, strigoi, *-hoz; a farkassá változás képessége a s/rigóinak is nevezett pricolici-hoz. A megnyergelt, lóvá változott asszony, ill. a »boszorkánymulatság« (határban, barlangban) a strigoi ill. boszorkány nevéhez kapcsolódik. A tévútra csalogató, lovakat elragadó, ill. az embert követő láthatatlan lény dracu, strigoi, míg a szintén láthatatlan »nyomó lény«-nek, valamint a mesgyén elalvót megrontó lénynek nincs neve. Egy szintén láthatatlan, zajt keltő, tárgyakat megmozgató lény boszorkány, ill. bibájos asszony. A strígoi-hoz az újszülött kicserélése is kötődhet; a pricolici és dracu megjelenését pedig szél vagy eső, vihar kísérheti. A strigoi a fentiek mellett a rosszindulatú, vámpír-szerű vonásokkal rendelkező visszajáró halottat is jelenti; de a visszajáró halottat, ill. kísértetet ördög, dracu, ill. necuratu névvel is illetik. Az újszülött sorsát meghatározó ursoi-ok általában sajátos szerepkörrel, más lényekkel nem kontaminálódva jelennek meg (ill. olykor az újszülött kicserélése kapcsolódik hozzájuk), hasonlóképpen a kedd este, ill. péntek este nevű, tilalmakat be nem tartókat büntető lények, akiknek szintén tulajdoníthatják a csecsemő kicserélését is. Mind az »ursoi«, mind a megszemélyesített napok valószínűleg annak köszönhetik »t iszta« állapotban való fennmaradásukat, hogy eredetileg a magyar néphitben nem ismertek hasonló lények (a »kedd asszoya« kimutathatóan román eredetű a magyar néphitben), míg a többi, bonyolult kapcsolatokkal rendelkező lény esetében valószínű a magyar néphit hasonló, de bizonyos vonásaiban eltc'rő alakjaival való másodlagos kontamináció is; bár elsősorban a néphit kihalási tendenciáinak megfelelő romlási folyamatról lehet szó, amely a terminológiai »zűrzavaron« túl a szerepek »összekeveredésében«, elbizonytalanodásában is megnyilvánul. Természetesen a múltban sem tételezhető fel teljesen tiszta kép, pontosan meghatározott lények pontosan körülhatárolt attribútumaival és szerepével, ill. kizárólag egy-egy lényhez való kötődésével; az adatokból mégis kirajzolódik néhány, a múltban valószínűleg határozottabban körvonalazott szerep, amelyek némelyike egy-egy lényhez, némelyike több lényhez is kapcsolódhatott, különböző kombinációkban; a jelenleg tapasztalhatónál mindenképpen »egyénibb« jelleget adva nekik: Természetfeletti képességekkel rendelkező, pozitív, jóindulatú emberi lény, aki természetfeletti képességeit, ill. javait elsősorban segítő szellemének köszönheti: a rontás, állatalakot öltés képességével rendelkező, az emberi településektől távoleső helyeken mulató, rosszindulatú emberi lény; farkasalakot ölteni tudó rosszindulatú emberi lény; emberből halála után lett, vámpírszerű, rosszindulatú visszajáró lény, akinek áldozatot kell adni; tévútra vezető, embereket követő, kocsira, emberekre ránehezedő, »nyomó« szellemlény; zajt és mozgást keltő láthatatlan szellemlény; újszülött gyerekeket kicserélő szellemlény; szél, vihar, eső által kísért szellemlény. * A román népi szövegben több helyen előforduló egyes (I, i, u) alul ékezetes betűjeleket nyomdatechnikai okokból nem tudtuk alkalmazni. •488