Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 4. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dánielisz Endre: Szendrey Ákos diáksága és első néprajzi gyűjtése

Az V. osztályos Szendrey Ákos jutalomkönyve I fH tatta be a legértékesebb gyűjtemények egyikét. Az okos apa, ismerve fia rátermettségét, olyan teret jelölt ki számára, amelyen egy ilyen kis fiú csakugyan sikeresebben tud gyűjteni, mint akár az apja, vagy más öreg folklorista. ... A kis Szendrey »dajkarímek, gyermekdalok, játékok és játékmondókák« gyűjtésére vállalkozott. Nyakába vette tehát Nagyszalonta minden játékterét s üres óráiban a céltudatos kutató éberségével eljátszatott és elmondatott, aztán megtanult és pontosan lejegyzett minden forgalomban lévő vagy már feledésnek indult rigmust és játékot. A készséggel segédkező játszótársak természetesen egész Nagyszalontát felhajszolták s a kis gyűjtő gyűjteménye elvégre teljessé lett.«

9 E jellemzést egészítsük ki a következő, nemrég felkutatott adattal: »Az 1912-1914 közötti két esztendő a mozgalom legeredményesebb időszaka. Ekkorra már teljes kötetnyi anyag gyűl össze, aminek a megjelentetését az első világháború eseményei és az azt követő történelmi változás kerek évtizeddel odázza el. A gyűjtés ugyan a mostohább körülmények között sem szünetel, de a kezdeti lendület erősen megcsappan.«

1

0 A fentiekből kiderül, hogy a tízéves kisdiák egy fellendülő gyűjtőmozgalomba csöppen bele, minthogy ennek éppen édesapja a szervezője és lelkesítő irányítója, már a kezdet kezdetén a csoport teljes jogú és eredményesen munkálkodó tagja lesz. Tudjuk azt is, hogy Szendrey tanár úr kizárólag felsős diákjaira bízta a gyűjtés papírra vetését, míg a kisebbek az adatközlők felkutatásában, esetleg a rövid műfajok lejegyzésében segédkeztek.

1

1 Az, hogy Szendrey Ákos társainál többet vállal és már alsós korában maradandót alkot, édesapja közvetlen befolyásán kívül személyiségének már ekkor megnyilvánuló pozitív vonásaival és a humaniórák felé forduló érdeklődési körével magyarázható. A serdülő gimnazista egyéni arcéle, irányulása és törekvése azokban az években körvonalazódik határozottabban, amikor a népköltészet összehordásának itteni mozgalma egyhelyben topog vagy éppenséggel visszaesik. E felismerésre az Arany János önképzőkör jegyzőkönyveinek tanulmányozása során jutottam. Az iskolai rendtartás szerint az önképzőkörnek csak felsős diákok lehettek a tagjai. így Szendrey Ákos is csak ötödikes korától válik a kör tagjává. Azonban ettől az évtől kezdve nevével állandóan találkozunk. Először 1916. október i-én, amikor is alkönyvtárosként a tisztikarba beválasztják. Ugyanebben az iskolai évben négy ízben lép a nyilvánosság elé a következő néprajzi-irodalmi előadásokkal: Humo•485