Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 4. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Bilibok Péterné: Dorner József működése a szarvasi gimnáziumban (1853-1860)

marhapásztorok, gnlyások, csikósok, eletüket Isten szabad ege alatt élik le, holta napjáig némelyik falut sem látván, másfelül itt-ott még akadnak jámbor szegények, kik földalatti üregekben, úgynevezett putrikban laknak, vagy kik kémény nélküli nyomorult kunyhóikat marháikkal osztják meg, tagjaikat juhbőrrel fedik, míg a magyar főnemes, kinek birtoka felér egykét souverain hercegséggel, a legfényesebb palotákban édelg, díszöltönyét gyémántok és gyöngyök borítják cl, szolgái pedig ezüstbe öltöztetvék. S ha a napról napra tömegesben szaporodó intelligentia a német, francia, angol, olasz literaturában szinte honos, hátra vannak százezren, kiknek a könyvriil, írás- vagy olvasásról fogalmuk sincs, kiknek egész vallásuk és hitök böjtölésből áll«

1

4. Dornet József, háta mögött a reformkor s 1848-49 történelmi iskolájával, világosan látja a társadalmi problémákat s hangot is ad azoknak, s egy nem éppen biztonságos időszakban ír a legfőbb bajokról egy olyan tanulmányba ágyazva, amely a folyók szabályozta Alföldön, az időjárás viszontagságai által sújtott paraszti elet lehetőségeit és korlátait ábrázolja. Dorner József tartózkodó, visszahúzódó, korrekt és megfontolt személyiségére jellemző, hogy sokszor konzervatívnak tűnő magatartása mögött az éles megfigyelő szemével lát meg olyan jelenségeket, amelyek kortársainak nem mindig tűntek fel. A XIX. század nagy felfedezéseit nem egyszer ő interpretálta elsőnek magyarul (pl. a zárvatermő önvények kettős megtermékenyítése, növényklimatológia, a sejttan újszerű elmélete stb.). Természettudós volt, racionális és reális világnézettel. Ezért ismerte fel a XIX. század közepén az akkoriban terjedni kezdő modern babonákat. »A babonaság számtalan kinövései. .. mai nap is fellelhetők. Igaz ugyan, miszerint ajelenkorjózan búvárai a babonahitet rég elhagyták, törvényszékeink nem ítélnek el többé boszorkányokat, ámbár még a nuílt században megtörtént de a tömeg még mindig ragaszkodik c csodákhoz s a csodatévő hatalmakhoz... Legélesebben jellemzi a jelenkor beteges állapotát az asztaltáncoltatás és kopogtatás, mely az egész világot elragadá, jeléül annak, hogy csak igen kevesen barátkoztak meg a természet tünetek lényegével s hogy e téren kevés józan felfogás találtatik.« Dorner József írásait tanulmányozva, az olvasót nemcsak a tartalom ragadja meg, hanem a forma is, a szép magyar nyelv, a szabatos és érthető stílus, amely műveinek olvasását élvezetessé teszi. Mestere volt a beszédnek, s lenyűgözően tudta előadni az egzakt, tudományos kérdéseket. Művei közül »A magyar Alföld« című, 1860-ban megjelent tanulmányát tartjuk legmaradandóbbnak helytörténeti szempontból. Mivel a szarvasi gimnázium kevés példányszámban megjelenő értesítőjébenjelent meg, s ezekből alig egy-két példány létezik csak, amely az érdeklődők rendelkezésére állhat, érdemesnek tartjuk e művet szélesebb olvasótábor rendelkezésére bocsátani. A mai kutató is talál benne érdemleges adatokat, megállapításokat és örömét lelheti Dorner József szép magyar beszédében. JEGYZET 1. »Főiskola« nevet ilyen értelemben azok a protestáns középfokú intézmények viseltek, amelyek gimnáziumi osztályokon felül egy vagy két bölcsészeti osztályból álló tanfolyammal is rendelkeztek. 2. Benka Gyula: A szarvasi főgymnasium története. Gyoma, 1895. 3. Tatay István: Tudósítvány a békési ág. hitv. ev. esperesség szarvasi főtanodájáról, Arad, 1861. 13. 4. Dorner József: A természettudományok stúdiumáról, A szarvasi ágostai hitvallású nagy-gymnasium tudósítványa, Szarvas, 1854. 8. 5. A felsoroltak közül Breznyik János, noha a békési esperesség megválasztotta tanárnak a szarvasi iskolába, soha nem foglalhatta el katedráját - a szabadságharc alatti forradalmi magatartása miatt. A bécsi udvar az esperesség többszöri kérésére sem egyezett bele. Breznyik - békéscsabai évei után - a Selmecbányái líceium tanára lett, több szervezeti és tantervi reformokat sürgető és új koncepciót ajánló jeles munka szerzője, aki az egyéges iskolarendszerért küzdött. Gondolatai közül sokat ma is helytállónak tekintünk. 6. Tudósítvány a békési ág. hitv. ev. esperesség szarvasi főtanodájáról, Arad, 1859. 12. 7. A... szarvasi főiskola évi értesítője, Gyula, 1871. 16. 8. Dorner József: Budapest tölgyei. Akadémiai Értesítő. Negyedik kötet. Budapest, 1863. 9. E krónika kétségtelenül Markovi tz Mátyás latin és szlovák nyelvű emlékirataira utal, amelyeket Dorner itt időzése idején a szarvasi evangélikus egyház levéltárában őriztek. 10. Dorner József: Budapest tölgyei, Akadémiai Értesítő 1863. 127. 11. Tudósítvány a békési... ev. esperesség szarvasi tanodájáról, Arad, 1859. 6. 12. Dorner József: A magyar Alföld. Tudósítvány a békési... ev. esperesség szarvasi főtanodájáról, Arad, i860. 3-15. 13. Dorner József: A magyar Alföld, i. 111. 15. 14. Dorner József: A magyar Alföld, i. 111. 4. •482