Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 4. szám - VITA - Vélemény Radnai Mikes A dombegyházi Attila-hagyomány új megvilágításban című munkájáról (-k-ő)

WA Vélemény Radnai Mikes A dombegyházi Attila-hagyomány új megvilágításban című munkájáról Attila sírjának holléte régóta foglalkoztatja a népvándorláskor hivatásos és amatőr kutatóit. Hogy népünk körében még a XX. század utolsó nagyedében is mennyire él e probléma, azt csak részben tükrözi a Magyar Nemzeti Múzeum és a szegedi Móra Ferenc Múzeum adattárában a hun nagykirály temetkezési helyére vonatkozó bejelentéseket tartalmazó, vaskos dosszié (néhány adatot a szabadkai Városi Múzeumban is nyilvántartanak). Az ezen probléma iránti érdeklődést a kincsek iránti évezredes kíváncsiság és hun-magyar rokonság Kézai Simon óta vissza-visszatérő álma tartja ébren. Természetesen letagadhatatlan a hatása a Láthatatlan ember c. regénynek is (Móra Ferenc írta a - Szerző által is ismert és bírált - »Leszámolás Attilával« c. írásában: »A csíra tehát Ipolyié, Jókai nevelt belőle fát és Gárdonyi Géza szólaltatta meg rajta a fülemülét«). A sírhely felkutatására irányuló tudós kísérletek többnyire történeti, régészeti, néprajzi, olykor földrajzi, csillagászati indíttatásúak voltak, de előfordultak már telepatikus sugallatúak is. E próbálkozások - kevés kivételtől eltekintve - jószándékúak, a mozgatóik nemes hazafias érzések voltak. A tudomány viszont az ismeretelméleti és logikai szabályokat követve lassabban és érzelmektől mentesebben halad előre. Radnai Mikes a tudománnyal nem hivatásszerűen foglalkozó kutatók munkáinak jellegzetes vonásait viseli magán: kitűnő, olvasmányos stílusban, szép nyelvezettel ír, hivatkozásai pontosak és szabad asszociációinak nem szab »akadémikus« gátat. Sajátmagát »laikus amatőrnek« minősíti. Alapgondolata az, hogy Attila fő székhelyét és sírját Dombegyház környékén kell keresni. E hipotézishez néhány forráselemzésre, történeti, régészeti, helytörténeti és vízrajzi, biológiai tanulmányra támaszkodik. A kérdéssel a Láthatatlan ember elolvasása, a húszas évek - tehát nyilván fiatal kora - óta foglalkozik. Tanulmánya olvasása közben két módszertani megjegyzés fogalmazódhatik meg bennünk a szerző szakirodalmi tájékozottságával es elvi kiindulópontjával kapcsolatban. 1. Az Attila-kérdés - s az attól természetesen elválaszthatatlan egész hun korszak - irodalmában való tájékozottsága elsősorban a XVIII-XIX. századi magyar publikációk területén látszik elmélyültnek. Bár kéziratában nincsen irodalmi jegyzék, a hivatkozások időrendben való összeállítása kijelentésünket az alábbi módon igazolja: Dezscritzky I. 1758. 1761. 17731786. 1820. 1821. 1828. 18331838. 1854. 1855. 1858. Révész I. A. Thierry Réső Ensel S. Szabó K. Fekete Zs. Veres J. Márki S. Pallas Lexikon Borovszky S. Zsilinszky M. Borovszky S. Csallány G. 1859 1864 1864 1873 1882 Pray Gy. Losontzi I. Pázmándi S Perctsényi N. L. Huszár R. Bodnár B. Budai E. P. Gegő E. Ipolyi A. Palugyai I. 1900 1900 1892 1893 1896 1898 1886 Mogyoróssy J. •474