Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Dedinszky Gyula: A békéscsabai evangélikus nagytemplom oltára és annak alkotója: Dunaiszky Lőrinc szobrász

3- Az oltár leírása. Az oltárkép és az oltárrács Milyen jó lenne, ha volna néhány megbízható forrásunk, mely az oltár szakszerű leírását és művészi értékelését adja. Ilyenekben azonban nem bővelkedünk. Sajnos, és egyben érthetetlen is, hogy még az Evangélikus templomok (1944) című munka sem szentel figyelmet a békéscsabai nagytemplom oltárának, hanem csak pár soros utalásokat találunk benne, amikor általános oltárépítési elvek ismertetése során példaként hivatkozik reá. A XVII-XVIII. századi külföldi (svéd, német) példák nyomán hazánkban is szokásba jött nagyobb templomoknál a templombelső két kórusos kiképzése. A szarvasi ótemplomban és a békéscsabai nagytemplomban is a kétemeletes karzat minden oldalról körülfogja a teret és az oltárt. Az oltár mellett és mögötte is helyet lehet foglalni, különösen a békéscsabai templomban érezni a tér architektonikus egységét.

1

3 A XVIII. századi oltáraink általában szószékoltárok. Oltárból és szószékből egységes egészet alkotni, ez a feladat. Ebből a szempontból legsikerültebbek Dunaiszky Lőrinc oltárai, melyekhez alapul szolgált Szarvas (1786-88) és Tótkomlós (1795) szószékoltára. Az oszlopok nemcsak a képnek, de a szószéknek is keretet szolgáltatnak. Az egész építményt fent félkörív zárja le, ami által az építmény mértanisága feltűnővé válik. Dunaiszky a díszítőelemek közül is a mértani formákat részesíti előnyben, így pl. a vázákat. Ezeknél az oltároknál a kép másokénál kisebb.

1

4 Ezek után pedig lássuk - Reil Lajos nyomán - a békéscsabai evangélikus nagytemplom oltárának leírását.

1

5 A főbejárattal szemben, a templom hátterében áll az oltár, Dunaiszky Lőrinc szép, barokkízlésű műve (1. kép), melynek tervét Haan Lajos szerint édesapja, Haan János készítette. (Erről a nyilván téves állításról később, a szobi rórn. kat. plébániatemplom oltárával kapcsolatosan még szólunk.) Minthogy Dunaiszkynak Békéscsabán hatalmas méretű templomba kellett művét elhelyezni, oltárának a méretei is nagyok. Magassága 13 m, oszlopai 6 m, a posztamenssel együtt 8,2 m magasak. A művész az oltárt és a szószéket igen szép keretbe helyezte. Elől posztamenseken jobb és baloldalt egy-egy hatalmas méretű, dúsan aranyozott, összetett oszlopfős, simatörzsű oszlop áll. Az oszlopokra timpanonszerű, fogrovatos, alul nyitott párkány ereszkedik. E kiugró rész után kissé hátrább s két oldalt kijjebb szintén egy-egy oszlop emelkedik s vízszintes, fogrovatos párkányt tart, mely hátul négyszögletű pilaszterre támaszkodik, e párkány mindkét végén egy-egy díszváza áll (gipszből). A timpanonszerű párkány csúcsán a szívet tartó Szeretet (2. kép), bal oldalán a horgonyt tartó Remény, jobb oldalán a kezében táblát tartó Hit látható, a táblán e felírás: Wer w KristaJezise (Higyj a Jézus Krisztusban). A három főerényt ábrázoló e nőalakok mögött (gipsz szobrok) az oltár hátsó falán káka- és sásdíszből a kelő nap emelkedik ki, amiben némi csabai vonatkozást is feltételezhetünk, hiszen Békéscsaba keleti határrésze a mai Nagy- és Kisrét akkor még mocsaras nádas volt, a reggeli nap tehát mindig a sás- és nádcrdőből kélt a csabaiaknak. A napkorongból hatalmas arany sugár- és lángkévék lövelnek ki, középen egyenlő szárú háromszög s benne héber betűk (Jehova). A most leírt díszes keretben foglal helyet az úrasztala és a szószék. Az úrasztala építmény, rajta négy, fából készült, aranyozott, 1 m magas gyertyatartó, ezek is Dunaiszky műve. Az úrasztala hátterét alkotó fehér gipszfalból az úrvacsorát ábrázoló, aranyozott (32 cm magas) dombormű emelkedik ki (3. kép), az efölött elhaladó párkány két végén egy-egy gipszváza. A párkányra támaszkodik a Jézust a kereszten ábrázoló olajfestmény oltárkép. •439