Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Sz. Kürti Katalin: Jantyik Mátyás (1864-1903)

Ami politikai állásfoglalását illeti, retrográd elemek jellemzik. Készít ugyan 1848/49-re emlékeztető műveket (»i848-4g-es honvédek elvonulása a szobor előtt«, »A várva várt honvéd visszatér« - mindkettő 1893-as -, »Budavár visszavétele 184g. május 20-án«), de ezek zömmel pályázatra, megrendelésre, s nem belső igényből, a hősi múlttal azonosulása eredményeként születtek. Többek között emiatt sem vethetők össze történelmi képei a kor nagy haladó alkotói: Székely Bertalan, Madarász Viktor hazafiságtól, őszinte pátosztól áthatott műveivel. Jantyik nem értette meg kora haladó mozgalmait, pedig benne élt a Viharsarok forrongó légkörében. Meg is jelenítette - elsőként - a fellázadt parasztokat, de mint zavargókat, rendbontókat. A Vasárnapi Újságban 1898-ban közölt rajzok a csendőrterrort ábrázolják, példát statuálnak. Aradi Nóra Pataky László »Vallatás« című művével állítja szembe Jantyik rajzait, mint írja: »Jantyik rajza a másik oldalról inspirálódik, és így dokumentál. Újságrajzként másodmagával jelenik meg, szembeállítva a »szociálista zavargókkal« a következő példát: a gazdakör jómódú parasztjainak idilljét... a szociális nyomorúságon túlmenően a hatalmi viszonyokat is érzékelteti.« Jantyik rajza tehát egyik legkorábbi képzőművészeti ábrázolása a viharsarki mozgolódásoknak. A mű koraisága és dokumentum jellege révén fontos, de állásfoglalása, társadalmi vélekedése miatt retrográd, visszahúzó. Legfontosabb alkotásai az alföldi ihletésű táj- és életképei. A bélmegyeri határszélt ábrázolja aratókkal, tanyarészletekkel, vízhordó, állatokat itatóra vivő leánnyal. Művein megjelenik környezete mindennapi és ünnepi élete, a paraszti sors minden mozzanata (»Nő korsóval«, »Ülő varró nő«, »Parasztlovak«, »Cigánylány«, »Napszámos«, »Kukoricaszüret«, »Hóolvadás«, »A kocsmában«, »Ünnepi hangulat«). Legtöbbet dicsért műve a Képzőművészeti Társulat 1899/1900-as téli tárlaton bemutatott »Búzaszentelés« című hatalmas vászna. Nyári tájban, távoli tanyák és nagy búzatábla előterében kb. negyvenalakos jelenetet látni, amint a falu lakossága templomi zászlókkal, keresztekkel kivonul, s a pap megáldja a termést. Az egész mű, minden magyaros realizmusa mellett is emlékeztet a francia barbizoni mesterek »finom naturalista« (kora-impresszionista) alkotására, Millet, Daumier műveire. Az áhítat, amely az »élethez«, a búzához, a kenyérhez fűződik immár évezredek óta, ezen a Jantyik művön is rajta van, s ezért tartjuk jó alkotásnak még most is, nyolcvan év távlatából. A békési Jantyik Mátyás Múzeumban egy év óta állandó kiállítása látható, megmaradt legjobb műveiből. Egy Párizsban festett szobarészlet és női portré, családtagjairól, békési parasztokról készített arcképei és tanyaábrázolásai láthatók a falakon. Bár kamaratárlatról van szó, csak dicséret illeti a múzeumot, hogy ezt a szétszóródott életművet valamelyest-, és ilyen kvalitásos művekkel - igyekszik rekonstruálni. •434