Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Papp János: A Kner-könyvkiadás történetéből. Három év - három könyvsorozat (1920-1922)

„...A könyv a tradíció őrzője, letéteményese tulajdonképpen, benne vannak az elmúlt generációk munkájának eredményei elraktározva.. ."

2

0 - írja - ennek követése a kiadó igazi hivatása. Rámutat a cikkben arra is, hogy a szellemi tradíciótlanság - a gyors technikai fejlődés és az elüzletiesedett kiadói szemlélet következtében - a legtöbb kiadó esetében művészi tradíciótlansággal párosult. A Kner-sorozatokban - Király György és Kozma Lajos segítségével - már gyakorlatban is megvalósíthatta elképzeléseit, a nemes tradíciók újjáélesztését. Ugyanakkor viszont kijelenti : ,,... Könyveink nem másolatai régi könyveknek, nem merülnek ki apró ravaszkodásokban, a régi könyvek szolgai utánzásában, hanem még ott is, ahol régi probléma megoldásáról van szó, megtalálják az utat a régi formatradíciótól a modern technikához .,."

2

1. Az eredmények a cikkben megfogalmazott célkitűzések helyességét igazolták. A három sorozat a magyar könyvtörténet nagy értékű alkotásai közé tartozik. A Magyar Klasszikusok (a továbbiakban Kner Klasszikusok) 12 kötetének megjelentetése - mind volumenében, mind pedig jelentőségében - felülmúlta a gyomai könyvkiadás addigi történetének valamennyi vállalkozását. Király György válogatási elveit irodalmi hagyományaink tisztelete, nemzeti irodalmunk klasszikus értékeinek megbecsülése jellemezte. A modern szövegkritika összes szempontjait érvényesítve 300 esztendő magyar irodalmának legjavát gyűjtötte össze 12 kötetbe. Az egyes korokat, illetőleg költőket a kötetek végén 3-4 oldalas utószóban igyekezett minél közelebb hozni, minél plasztikusabbá tenni a 20. századi olvasók számára. (Az első 3 kötetben még szómagyarázó jegyzék is segít az értelmezésben „Lajstroma a megöregedett szóknak" címmel.) A sorozatot indító kötet (Őszi harmat után) a 16-18. századi magyar költészet válogatott alkotásait tartalmazta 4 nagyobb egységben (Balassi versek, 16-17. századi istenes énekek, a kuruc költészet alkotásai,

2

2 17-18. századi virágénekek.) - Önálló kötetbe (II.) került Zrínyi: Szigeti veszedelem című eposza, míg a folytatást (III.) a Koszorú a magyar költészet virágaiból című verses antológia jelentette. Hatalmas anyagból készült a válogatás: Faludi Ferenc szonettjétől Berzsenyi Dániel ódáiig vezeti végig az olvasót a mozgalmas félévszázad költészetén. - „Első pillanatra talán tarka kép, azért van benne egység, mert hű ábrázatát adja annak a kornak, amely sokféle törekvéseivel, próbálgatásaival, szétfutó irányaival mégis csak a magyarság első, nagy kulturális ébredését jelképezi..." - írta Király György a kötet utószavában, s ezt sikerült is elérnie. A IV. kötet Lilla címmel Csokonai Vitéz Mihály verseiből adott válogatást, illetőleg nagy nemzeti drámánk, Katona JózseJ: Bánk bán-ja került a sorozat V. kötetébe. Vörösmarty műveinek három kötetet juttatott a szerkesztő. A lírai költemények válogatása (VI.) - A merengőhöz - végigvezeti az olvasót Vörösmarty költői pályájának minden fontosabb állomásán, emellett bemutatja azt a műfaji és verselési sokoldalúságot is, amely szintén a költő jellemzője volt. Néhány „kisebb hősköltemény" (VII.) valamint a Csongor és Tünde reprezentálta még a reformkor irodalmi vezérének életművét. Petőfi Sándor verseiből Dalaim címmel készült antológia. (IX.) A sorozat legterjedelmesebb kötete - részben tematikai, részben pedig ciklikus jellegű beosztásban - sokszínű válogatást adott a költő életművéből. (Arról nem a szerkesztő tehetett, hogy Petőfi legforradalmibb versei nem kerültek a kötetbe - például a királyellenes versek - erről 1921-ben szó sem lehetett!) Emellett külön összeállítás képviselte Petőfi elbeszélő költészetét. Mintegy a sorozat III. kötetének tematikai folytatását jelentette 44