Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kibédi-Varga Lajos: A marxizmus-leninizmus klasszikusai az ifjúságról

tudom, hogy keveset tudok, iparkodni fogok, hogy többet tudjak« - mondta Lenin.

12 Ahhoz, hogy az ifjúság megtanulja a kommunizmus építését, »elkeli sajátítania az ismeretek nek azt az összességét, amelynek következménye maga a kommunizmus«.

1

3 Óva intett bennünket a kommunista tanok bemagolásától, s hangsúlyozta, úgy kell tanulni, hogy megértsük az összefüggéseket és képesek legyünk annak megfelelően cselekedni. A tanulás az elméleti ismeretek és azok alkotó alkalmazásának elszakíthatatlan egysége! Marx a »Tézisek Feuerbachról« című munkájában kifejtette, hogy »minden társadalmi élet lényegileg gyakorlati«.

1

4 és »a gyakorlatban kell az embernek gondolkodása igazságát, vagyis valódiságát és hatalmát, evilágiságát bebizonyítania«.

1

5 Ezért a kommunista ifjúsági szövetség tevékenységének vezérfonalává a marxizmus-leninizmust kell állítani. Az ifjúsági szövetségnek saját gyakorlati tevékenységét úgy kell megszerveznie, hogy a tanulást összehangolja a munkásosztály mindennapi harcában való részvétellel; a gyakorlati munkát minden téren alá kell rendelni az ifjúság kommunista nevelésének. Mert »munka nélkül, harc nélkül fabatkát sem ér a kommunizmusnak a... bemagolt ismerete, mert ez azt jelentené, hogy továbbra is fennáll az elmélet és a gyakorlat közötti régi szakadás, ami a régi polgári társadalom legvisszataszítóbb vonása volt«.

1

6 Az ifjúság oktatása, szervezése és nevelése egységet képez, s nem szabad csupán az iskolára korlátozódnia, még kevésbé elszakadnia a társadalom életétől. Az iskola feladata, hogy a tudás alapjait nyújtsa az ifjúságnak és képessé tegye arra, hogy saját maga alakítsa ki magában a kommunista nézeteket. A nevelésben kiemelkedő szerepe van a családnak, a szülőknek, ahogy Marx írja »akik már megjárták az élet útját, akik már kitapasztalták a sors szigorát«.

1

7 Az ifjúság nevelésében a legdöntőbb tényező a párt és az ifjúsági szövetség pártirányítása. A kommunista nevelés feladata az is, hogy a fiatalokban kialakítsuk a kommunista ember tipikus erkölcsi jellemvonásait. Napjainkban, amikor gyakran felmerül valamiféle »erkölcsi kódex« hiánya, érdemes elgondolkodni Lenin szavain: »a kommunista erkölcs: a proletariátus osztályérdekeinek szolgálata, nevelés szöveségben a proletariátussal...«

18 A kommunista ifjúsági szövetség a párt ifjúsági szervezete. A kommunista és a tömegszervezeti jelleg dialektikus kapcsolatban áll. Történelmi tapasztalat, hogy a párt és a tömegek kapcsolatábanjelentős szerepet töltenek be a tömegszervezetek, így a párt és az ifjúság viszonyában az ifjúsági szervezetek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után írott munkáiban Lenin rámutatott arra, hogy a tömegek aktivizálásához nem elegendő csupán a propaganda és az agitáció, ehhez a tömegek saját politikai tapasztalata szükséges. A tömegeknek a gyakorlatban kell meggyőződniük a kommunista párt politikájának helyességéről. Hangsúlyozta: »Nincs a civilizált országokban egyetlen olyan párt sem, amely meg nem értené, mennyire hasznosak a lehetőleg nagy tömegeket átfogó és jól szervezett diák- és szakmai szervezetek, de mindegyik arra törekszik, hogy ezekben a szervezetekben az ő befolyása uralkodjék.«

33 Az ifjúság helyzeténél, életkoránál, tapasztalatainál és a társadalom életében bekövetkezett változásoknál fogva »szükségszerűen másképpen kénytelen a szocializmushoz közeledni, nem azon az úton, nem abban a formában, mint apái. Többek között ezért kell feltétlenül az ifjúsági szövetség szervezeti önállósága mellett állást foglalnunk.«

2

0 Ifjúsági szervezet nélkül az ifjúság nem képes soraiból kommunistákat nevelni, tagjait az ügy szolgálatára felkészíteni. A párí ifjúsági szervezetének az a feladata, hogy benne az ifjúság önmagát nevelje. Ugyanakkor, ahogy Marx írta, a nevelőt magát is nevelni kell - feltétlenül szükség van tehát a párt vezető, irányító, nevelő tevékenységére a fiatalok körében. Az ifjúsági szövetségnek a párt vezetésével kell dolgoznia, a párt általános irányvonala alapján. Sztálin szerint az ifjúsági szövetség »a munkás és paraszt fiatalság önkéntes, szabad szervezete«

2

1, deő is hangsúlyozza, •424