Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Rakonczai János: Az 1980. évi körösi árvíz és hatása Békés megye településhálózatára

Az igSo. évi árvíz hatása Békés megye településeire és az érintett területek népességére Az árvíz és a hozzá kapcsolódó belvíz hatására több mint 800 lakóépület semmisült meg, ebből majdnem ötszáz a külterületen. Az úthálózatban keletkezett kár hozzávetőlegesen 350 millió Ft (KPM utakon 300 millió, Tanácsi kezelésű utakon több mint 50 millió Ft). Az árvíz és az árvízi szükségtározás során a mezőgazdaságban 17 871 hektár került víz alá. Legnagyobb mértékben a békési Egyetértés, a dobozi Petőfi, a Köröstarcsai Petőfi TSZ, a Hidasháti Állami Gazdaság és közvetve a bélmegyeri Újbarázda TSZ károsodott (Szabó S. 1980). Jelentős az egyéb ágazatokban keletkezett kár is. Ennek a súlyos ár- és belvízpusztításnak több közvetlen és közvetett hatása van Békés megye településhálózatára. Az utóbbi csapadékosabb évek során a megye déli részein évente számottevő kárt okoznak a belvizek, ugyanakkor mind veszélyesebbek lettek a Körösök árvizei. A településhálózat-fejlesztési koncepció készítésekor ezen veszélyek mértéke még nem tűnt olyan nagynak, mint napjainkban. Éppen ezért szóba került, hogy szükség van a koncepció felülvizsgálatára a kedvezőtlen hidrológiai tények ismeretében. A koncepció felülvizsgálatát véleményünk szerint két szempont figyelembevételével kell elvégezni. Egyrészt a veszélyes helyeken szabályozni kell az építéseket (területi és minőségi szabályozás), másrészt a vizek által leginkább veszélyes helyeken fokozottabban érvényesül a népesség csökkenése, ami szintén a fejlesztési elképzelések módosítását teszi szükségessé. Az árvíz két összefüggő területen, összesen mintegy 13 000 hektáron lényegében felszámolta a Békés megyére is annyira jellemző tanyavilágot. (Például, Békés Kettős-Köröstől keletre levő külterületére csupán 30 család költözött vissza.) Ennek következtében az érintett településekben megváltozik a külterületi népesség aránya, területi elhelyezkedése. (A strukturális vizsgálatoknál már az 1980. évi népszámlálás adatát sem lehet közvetlenül felhasználni.) A külterületi népesség csökkenése miatt a kistermelő tevékenység némi visszaesésével is számolni lehet. Legnagyobb károsodás Békés, Szeghalom, Tarhos és Doboz tanyavilágát érte (2. táblázat). A tanyavilágból az árvíz által elűzött népesség szinte kizárólag saját községe belterületén települt le. Ezért a települések össznépességében ez a népességmozgás nem jelentkezik, csupán a kül- és belterületi lakosság aránya változott meg. Az újjáépítés a térségben a korábban felsorolt településekre és Sarkad a koncentrálódik. Közöttük Békés sajátos helyet foglal el. Az árvíz során a külterületen megsemmisült lakóépületek 3/

4 része Békésen volt. így az újjáépülés folyamán több mint háromszáz családnak kehett lakásmegoldást biztosítani. Ez ugyan nem eredményezte az általános rendezési terv lényegi megváltozását, de az építkezések tervezett ütemét meggyorsította. Az árvizes építkezések a Décseri kertre koncentrálódtak (ez volt a rendezési tervben elsőrendű beépítésre kijelölve), de ennek beépítése után elképzelhető, hogy már ebben az ötéves tervben megkezdődik a Malomasszony kert (egyébként későbbre tervezett) beépítése is. Az árvíz által sújtott terület népességének életmódja és szemlélete is jelentős változáson megy át. Erre leginkább a tanyasi árvízkárosultak előzetes lakásigényeiből (3. táblázat) és annak tényleges megvalósulásának összevetéséből következtethetünk. Az árvíz alatt vagy közvetlenül utána készült felmérés tanulsága szerint a családok kétharmada a korábbi életmód visszaállítását óhajtotta. Ezek többsége azonban nem a helyhez, hanem az életformához kötődött, ezért olyan lakóhelyre tartott igényt (mivel vissza nem mehetett), ahol korábbi kis•416