Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Rakonczai János: Az 1980. évi körösi árvíz és hatása Békés megye településhálózatára

4• ábra: A KETTŐS-KÖRÖS VÍZÁLLÁSA BÉKÉSNÉL AZ ÁRVÍZ IDŐSZAKÁBAN KETTŐS - KÖRÖS / A 1 ( -F V, B =KES_ -F / / VII. 24. 25. 26. 27. 26. 29. 30. 31. VII. 2. 3. 4 s. 6. A) a hosszúfoki gátszakadás időpontja közelítette az 1974-ben mért LNV-t (4. ábra). Ilyen előzmények után következett be július 28-án reggel a Hosszúfoki-csatorna torkolata közelében, hogy a töltés - már 26 órája apadó vízállás mellett - az 1874-es gátszakadás helyén robbanásszerűen átszakadt (TAKÁCS L. 1980). A szakadás oka feltehetően az egykor gátmegerősítéshez használt, gátba beépített, eddig ismeretlen rőzsepaplan okozta inhomogenitás, valamint a folyót keresztező egykori folyómeder újraaktivizálódása lehetett. A szakadáson kezdetben közel 800 m

3/sec víz folyt ki, s ez az elzárásig nem csökkent 230-250 m

3/sec alá (LITAUSZKI I. 1980). Ez a nagy kifolyt vízmennyiség több szokatlan hidrológiai eseményt eredményezett. Ezek közül a legérdekesebb, hogy a szakadás alatti szakaszon néhány óráig visszafelé folyt a Kettős-Körös (SZLÁVIK L. 1982). A kitört vizet megfeszített küzdelem után a Fekete- és Sebes-Körös közének II. számú lokalizációs öblözetében sikerült visszatartani, megakadályozva ezzel az elöntött területek megháromszorozódását. A kiömlött 200 millió m

3 víz így is 10 500 hektárt öntött el, öt települést (Doboz, Tarhos, Bélmegyer, Sarkad és Körösladány újladányi részét) pedig elöntéssel veszélyeztetett. Az eredményes védekezés érdekében, a nagyobb károk megelőzése céljából két helyen sor került az árvízi szükségtározók megnyitására is. A mérgesi tározóban 50 millió m

3 (1810 hektár), a mályvádi tározóba 17 millió m

3 (2500 hektár) víz került kivezetésre (5. ábra). A vízzel folytatott közel egy hónapos küzdelemből végül is az ember került ki győztesen: a településeket sikerült megóvni az elöntéstől. A győzelem ára egy tízezer hektáros tanyavilág és több mint 3 milliárd anyagi kár lett. •411