Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Rakonczai János: Az 1980. évi körösi árvíz és hatása Békés megye településhálózatára

1. ábra: A KÖRÖSVIDÉK HELYSZÍNRAJZA 1. vízmérce 2. határmenti lokalizációs töltés 3. vasút 4. közút közé kiöntött mintegy 30 millió m

3 vizet az 1932-es árvíz után épült határtöltés megállította, s az már nem érte el az 1966-os árvíz után készített lokalizációs töltést (SZLAVIK L. 1982). Hazánk területén először a Berettyó és a Sebes-Körös összefolyása közelében, az LNV-hez közeli vízállásnál (2. ábra), július 26-án délben szakadt át a töltés. A kiömlött 35 millió m

3 víz 2175 hektárt borított el a két folyó deltájában. Az 1980. évi Tisza-völgyi árvíz legsúlyosabb eseménye a július 28-án reggel a Kettős-Körös jobb partján, Hosszúfoknál bekövetkezett gátszakadás volt. Az árvizet a Fekete-Körös eddig soha nem tapasztalt intenzitású áradása előzte meg, melynek maximuma 45 cm/óra volt (3. ábra). A folyó által szállított legnagyobb vízhozam Remeténél 810 m

3 volt, amely 325 m

3-rel, 67%-kal meghaladta az eddigi észlelt maximumot. Az árvíz tetőző magassága magyar szakaszon csak Antnál haladta meg a korábban mért maximumot (44 cm-rel), s bár a Fehér-Körösön nem alakult ki jelentős árhullám a Kettős-Körös még Békésnél is meg•409