Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Vasvári Mihály: A Békés megyei Földmíves Iskola alakulásának és működésének története

Gazdasági akadémiák működnek Debrecenben, Kassán, Keszthelyen, Kolozsváron és Magyaróváron. Működik a budapesti kertészeti tanintézet és az erdészeti akadémia Selmecbányán is. A szakképzés helyeinek és módjainak felsorolása is bizonyítja, hogy a századfordulóra szerteágazóan kialakult a mezőgazdasági szakoktatási intézmények hálózata. Az első világháború komoly károkat okozott a csabai intézménynek is.

2

9 Salakterítéssel tönkretették a szántóföldet. Barakkokat építettek, és egy száz korona értékű lógereblye kivételével a megszálló csapatok elvittek minden felszerelést. A háború után, az oktatáson kívül, különböző tanfolyamokat és szaktanítók részére továbbképzéseket rendeztek a helyreállított intézetben. Kállay Ödön közben meghalt. Őt Benedek Pál követte az igazgatói poszton, majd 1929-től Ludányi Béla lett az intézet igazgatója.

3

0 Az iskola 1929-től mint mezőgazdasági szakiskola működött a második világháború közepéig. Sajnos, 1944. szeptember 21-i légitámadás alkalmával elpusztult minden. Hány tanuló végzett az iskolában, és még sok egyéb kérdés is feltehető. A válaszra azonban nincs mód. Elpusztult az iratanyag is, az épületekkel együtt. Nem lenne teljes a kép, ha nem emlékeznénk meg az intézet más irányú tevékenységéről. Faiskolájukból a legjobb minőségű gyümölcsfákkal látták el a környéket. Árultak szőlőoltványokat és dísznövényeket. Komoly munkát végeztek a tanárok, mint növényegészségügyi felügyelők. Talajvizsgálatok végzésével segítették a gazdaságokat az okszerű talajjavítás és trágyázás munkájában. Ismeretterjesztő előadásokat tartottak a környező községekben, hogy az ottani parasztokat a jobb és termelékenyebb módszerekre megtanítsák. Kistejüzem-vezetői képzésükkel nagyban hozzájárultak a szarvasmarhatenyésztés, a tejgazdálkodás és a sertéstenyésztés fejlesztéséhez. 5A földmíves iskola tehát az évszázaddal előbbi tessediki gondolatot valósította meg. Befejezésül, Tessedik szarvasi iskolája alapításának kétszázadik évfordulóján emlékezzünk rá önéletírásának egy részével:

3

1 ,,A gyakorlati gazdasági kertben szemmelláthatólag és kézzelfoghatólag ismertettem meg a javított gazdászat, szántás, mesterséges rétművelés, istállózás, különféle kerti veteményezés, gyümölcsfatenyésztés, lóhere és fűmag termelése, tisztítása és felhasználása módjaival, úgyhogy mindezt saját tapasztalataik folytán ismerték a tanítványok, s megtanulták, miként kelljen a gazdászat egyes részeit az egésznek kára nélkül, kevés és gyenge kézzel nagy haszonnal kezelni, s ekképpen az eddig használatlan terményeket a saját és a haza javára fordítani." JEGYZETEK ÉS IRODALOMJEGYZÉK r. Tessedik Sámuel szarvasi iskolája 1780-tól 1795-ig, majd 1799-től i8ofi-ig működött. 2. Tessedik Sámuel így ír Önéletírásában (Szarvas, 1942.): ,,Midőn az én intézetem néhány évi fennállása után virágzásnak indult, gróf Festetits György elhatározta magában, hogy Keszthelyen hasonló gazdászati intézetet fog emelni; levelezésbe bocsátkozott velem, a tantárgyakról és a tanítókról kérdezősködve. Öt ifjú embert hozzám küldött, hogy itt a gróf uradalmai számára gazdatiszti ismereteket szerezzenek maguknak. Hogy azonban e fontos ügy ménéi hamarébb és erélyesebben elintéztessék, néhány növedékem kíséretében személyesen mentem át Keszthelyre, ahol a hazafias nemes gróf tiibb napon át személyesen vezetett végig uradalmain, megmutatván azok természeti előnyeit, s elbeszélvén terveit, óhajtásait és szándékait; néhány gyűlésen tanácskoztunk a felállítandó intézet tantervéről, végre igen előnyös feltételek mellett felszólított, hogy vállaljam cl az igazgatóságot. De nekem lehetetlen volt elhagynom felüdült intézetemet és egyházamat. Azért javaslataimat csak szóval, későbben írásban terjesztettem elő a grófnak, minek következtében megválasztattam a Georgicon ülnökévé és működő tagjává." Közvetlenül egy „pályakérdést" is kitűzött: „Megkísérelte-e valaki Magyarországon a vetéseket télen vagy tavasszal topp-dressinggel vagy más vegetáló és ásványos trágyanemekkel trágyázni, hol, mennyiben, mily mértékben és mily eredménynyel?" A választ a keszthelyi iskola működésétől várja. p. 90-91. 3. A szerző sajátja. •381