Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Vasvári Mihály: A Békés megyei Földmíves Iskola alakulásának és működésének története

Ennek forgója: 1. Zabosbükköny istállótrágyázva, másodvetés mohar 2. Búza 3. Répa 4. Árpa és zab 5. Kukorica és csalamádé 6. Lucerna forgón kívül A kis forgó területe 10,89 kh. Ennek szerkezete: 1. Őszi borsó árpával istállótrágyázva, majd mohar 2. Dohány 3. Búza Forgón kívüli területük 9,78 kh. Megtervezik a földhasználatot, a vetőmagszükségletet, termelési előirányzatot és árutermelési tervet készítenek. A gazdaság állatállományára is részletes előirányzatot dolgoz ki Kállay. Igásállat szükségletük 8 ökör és 4 ló. Ökreik magyar ökrök, de mint tervezik a későbbiekben az állomány fele a vöröstarka lesz. Haszonállattartásuk alapja a tehenészet. Céljuk a tejtermelés és a tenyészállat-nevelés. A századforduló éveiben 1334 liter tejet termeltek évente tehenenként a borjútejen kívül. Szarvasmarha-létszámukat 27 darabra tervezik. Az iskola indulásakor mangalicatenyésztéssel foglalkozott, de fokozatosan yorkshire fajtával cserélte fel, évi kétszeri malacoztatást tervezve. Sertésállományuk optimális létszámát 205 darabban határozzák meg. Komoly trágyázási rendszert dolgoznak ki, hiszen évente 19 kh-n kívánnak talajerő-utánpótlást végezni. Pontosan megállapítják a nitrogén, foszfor és kálium mérlegét. Takarmányozási előirányzatuk még ma is hasznavehetőnek tekinthető, pontos, részletes és mint akkor írja Kállay, intenzív. A munkaerő-szükségletet és a dolgozók feladatait pontosan rögzítik. Az iskola átlag 30 tanulója felváltva teljesít hetcsi szolgálatot a következő beosztásokban: pusztagazda majorgazda kocsishetes tehenészhetes béreshetes kanászhetes Ezeken kívül a szükségletnek megfelelően más szolgálatokat is szerveznek. Az iskola 1900-ban állami kezelésbe kerül, és bekapcsolódik a földmíves iskolák országos hálózatába. Földmíves iskolák működtek ekkor:

2

7 Ada, Algyógy, Békéscsaba, Breznóbánya, Csákvár, Csíkszereda, Hódmezővásárhely, Jászberény, Karcag, Kecskemét, Komárom, Lúgos, Nagy-Szent-Miklós Pápa, Rimaszombat, Szabadka, Szilágysomlyó. Az államiakon kívül magán földmíves iskolák Csákován, Besztercén, Medgyesen, Földváron és Nagyszebenben. A századforduló éveiben létrejönnek

2

8 a gazdasági ismétlőiskolák, a téli iskolák felnőtt gazdák részére, a mezőgazdasági házi-ipari oktatás, a különböző kertész- és kertészsegéd-képzők, kertmunkás tanfolyamok, vincellér iskolák, szőlőmunkás tanfolyamok, pincemesteri tanfolyamok, erdőőri szakiskolák, tejgazdasági iskolák, baromfitenyésztő munkásképző iskolák, méhészeti gazdaság és méhészmunkás tanfolyam, vízmester iskolák. •380