Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Bencsik János: A Békés megyében élő németek jeles napi szokásai Mihály naptól Vízkeresztig

7- Márton napja (november n): 7.1. Az Arad megyei Szentmárton (Sinmartin, Románia) templomának védőszentje szent Márton.

36 Az clekick (akik egyébként olykor rokonságban is voltak a szentmártoni németekkel) átjártak a búcsúra. „Megyünk libasültet enni, meg újbort inni!" - mondották a régi öregek. 7.1.1. Ahol Márton névnapot ültek, gyakran került az asztalra kövér kacsa, esetleg liba (B). Jobban kedvelték a kacsát. A hízott libát pedig a csabai piacon értékesítették. A kacsa törzsét cserép tepsiben kemencében sütötték meg (B).

3

7 7.2. Ekkorra már meg-megöltek egy javított süldőt (B). 7.3. Márton napján fejtették le az újbort először. „Az apám, mikor szétosztotta a szőlőjét, nekem is lett egy darab, meg a feleségem is örökölt egy kis szőlőt. Apám mindig azt mondotta, hogy Márton napján kell lefejteni az újbort; de vigyázzatok, hogy süssön a nap! Ha nem süt, akkor másnapra hagyjátok! Mert elmegy a színe a bornak, ha nem napfényes az idő (G)!" 7.3.1. E napon kell levenni a hordók nyílásáról az odahelyezett fél birsalmát. Ezt a must lehiggadása után helyezték rá, hogy jó aromát biztosítsanak a bornak.

3

8 7.4. Márton napi rigmus dicséri a szorgos családanyákat is: „Ist eine Frau nicht so faul und so krank, so hat sie doch bis Martini einen Strang. Ist sie aber fleissig, so hat sie bei die dreissig." (B) (Ha egy asszony nem lusta és beteg, akkor Márton napig fon egy matringot; Ha szorgalmas, akkor harmincat! 7.5. Majd jön Márton, meghúzza a ráfot (a szekérkeréken)! - vagyis akkorra csapadékosra fordul az idő (G). 7.6. Márton napján mindig esik egy kevés hó, - tartották az öregek. Tehát lassan beköszönt a tél (G). 7.6.1. Valószínűen ezzel függ össze a következő mondás is: „Durch raifte und de Segen, Leufte und die Gegen!" (A dér szembe megy az esővel!) (A) 8. Katalin napja (november 25): 8.1. Ismert szólásmondás járja ma is: „Katalin kopog, karácsony lotyog," - illetve „Katalin locsog karácsony kopog!" 8.1.1. Katalin karácsony rámutató napja, mert ha ekkor a liba lába sárban jár, kemény, kopogós lesz a karácsony. Szólásmondás továbbá, amilyen az időjárás Katalinkor, olyan egész télen.

3® 8.2. Az eleki néphit szerint Katalin a lányok védőszentje.

4

0 8.3. E nappal a szórakozások, kocsmázások, bálok és az esküvők karácsony másnapjáig szünetelnek. Ezért mondották az öregek: „Khatarian sliast ti kai ai!" (Katalin bezárja a gombos harmonikát!)

41 Ekkor záródik be a tánc advent előtt (B). 8.3.1. A mondás más alakja: „Khatrein dein, stell die Kaie eine!" (Katalin leállítja a muzsikákat!) (B) 8.3.2. Vagy „Kathreine, stell die Geige eine!" Katalin, állítsd le a hegedűt! (A) „Khatarina sliest kai!" Katalin elnémítja a hegedűt! (E) 8.3.3. Ekkor volt egy bál, s akármely napjára is esett a hétnek Katalin napja, megtartották. Utána nem volt bál karácsonyig (G). 8.3.3.1. Gyulán a németek között elterjedt hangszer volt a gombos hermónika. Ez volt az alkalmi népies mulatságok (cuhérok) hangszere. 8.4. Egy rigmust idéztek Mezőberényben Katalin napján: •342