Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 3. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Csatári Bálint: Konferencia Tatán

mepüUs&eEKezeT- vteotreue írta Konferencia Tatán Újabb tanácskozás a telepiilésegyiittesek kutatásáról: ,,A városegyüttesek és városkörnyéki községeink igazgatása a tatai térségben" című témában CSATÁRI BÁLINT Rangos tudományos tanácskozásnak adott otthont 1980. november 28-án a Tatai Városi Tanács. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Államigazgatási Jogi Tanszéke többéves kutatási anyagát öszszegző két kiadvány (13ERENYI S. szerk. 1979: Városkörnyéki községek igazgatása a városi tájban [Komárom megyei tapasztalatok alapján], illetve KISS I. 1978: A közigazgatás és az urbanizáció, a Tatai Medence városi tájjá alakulása, I—II. kötet) képezte a vita alapját. A konferenciát dr. GALÁNTAI PÁL, a Komárom megyei Tanács általános elnökhelyettese nyitotta meg, majd a szerzők vitaindítói és a jelenlévő szakértők, illetékesek hozzászólásai következtek. Dr. BERENYI SÁNDOR, az ELTE tanszékvezető tanára kiemelte, hogy hazánk urbanizációs szintjének emelkedése, az egyre bonyolultabbá váló társadalmi-gazdasági folyamatok új közigazgatási rendszert igényelnek. Szükségessé válik a kialakuló városi tájak (köztük a kevésbé iparosodott térségekben kiemelve említette a közép-békési városegyüttest) teljes keresztmetszetű vizsgálata. Azok a sajátos problémák, amelyet például a városok funkciómegosztása okoz, minden ilyen térségben jellemzőek. Az együttműködés alapját nem föderatív rendszerek, hanem olyan „horizontális szervezetek", polgári jogi társulási formák jelenthetik, amely a közös érdekeknek megfelelően dolgoznak. Kiemelte a vizsgálat eredményeiből azt a tényt, hogy a városkörnyéki községek többsége nem jutott még el arra a színvonalra, amit ez az új típusú együttműködés megkíván. Hangsúlyozta, hogy a téma bonyolult és ellentmondásos, de vizsgálata szükséges a továbblépéshez. El kell érni - társadalmi és igazgatási értelemben -, hogy a város fogadóképes legyen a községi települések „irányítására", s az „igazgatási együttélés keretében" ez a szervezeti forma a községek fejlődését valóban kivirágoztassa. Hasonló problémák a közép-békési térség falusi településeinél is jelentkeznek. Dr. KISS ISTVÁN ritka tudományos tapasztalatok összegzésével kezdte hozzászólását. Fiatal kutatóként az 1930-as években részt vett a Magyar Közigazgatástudományi Intézet által szervezett, a tatai járást mintajárássá alakító - vizsgálatokban. A nemzetközileg is ismert és elismert kutató empirikus vizsgálatai során olyan adatbankot hozott létre, amely a tervezési stratégia alapját jelentheti. Magyarországon először végzett olyan vizsgálatokat, amellyel az urbanizálódó, agglomerálódó térségek modern társadalmi-közigazgatási szervezeteit mérte fel. Tatán és városkörnyékén 450 ilyen szervezetegyüttes működik. Kiemelte, hogy az integrációs igény szükségképpen halad előre, annak ellenére, hogy a felelős vezetők figyelemmel vannak-e rá, vagy sem. Örömmel üdvözölte az MTA FKI Alföldi Csoportjának kezdeményezésére megindult közép-békési kutatásokat, s bizonyítva látta ezzel azt, hogy a városegyüttesek kialakulása és funkcionálása nem egyedi jelenség. Kutatásainak egyik gyakorlati végeredménye, hogy a Tatai Medence három városa (Tatabánya, Tata, Oroszlány) 1980 tavaszán együttműködési szerződést írt alá. Dr. ZSUFFA ISTVÁN, a Minisztertanács titkárságának munkatársa a vizsgálat szociológiai aspektusait elemezte. Megállapította, hogy a vélemények, s a végeredmények az empirikus, és a közigazgatásijogi vizsgálatoknál nagymértékben hasonlóak. Az integrálódás nem alapulhat sem a meglévő hierarchián, sem a teljes egyenjogúságon, valahol •332