Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Zilahi Lajos: A Sárrét-kutatás levéltári lehetőségeiről

érintett településeket nézve is. A bibliográfiából kiderül, hogy a leggazdagabb anyag - a forrásanyagokat és feldolgozásokat illetően is - a néprajzé. Sok leírás és szám szerint kevesebb, de értékes tanulmány adja ezt a gazdagságot. Eddig ismeretlen korábbi gyűjtések is előelőkerülnek és bővítik az adattárat. A közelmúltban például Fehér Lajos visszaemlékezésében olvashattuk, hogy fiatal korában maga is értékes anyagot gyűjtött össze ,,a Kissárrétnek a Berettyó szabályozása előtti mocsárvilágáról, a vadászat, a pákászat módjairól, szokásairól, babonáiról, a nádkitermelés és -feldolgozás módszereiről."

1

8 Nehezen hozzáférhető anyagok kerülnek elő azáltal, hogy Szűcs Sándor kötetekbe gyűjti a század első felében a helyi újságokban, folyóiratokban publikált sárréti írásait, köztük az „eredeti gyűjtésű népi hagyományokat." Hasonlóan sokat ígér a megyei helytörténetírás feltáró munkája. Figyelemre méltó a megyei helytörténetírás azon törekvése, hogy a társadalom eseménytörténetének feltárása mellett gondot fordít a település természeti környezetének és népéletének történeti bemutatására is. így a tanulmányok a természet és a társadalom kölcsönhatásában érzékeltetik a tájon élő ember mindennapjait. A monográfiák révén újabb résziek tárulnak fel a Sárrét múltjából, és megfoghatóvá válik, hogy a bemutatott település társadalmának, gazdaságának, népéletének milyen hátteret jelentett a Berettyó, a Körös. Gyoma határáról, a gyomai ember életéről,

1

9 Szeghalom határáról, a szeghalmi ember életéről

2

0 a Körös illetve a Berettyó hatása nélkül nem kapnánk reális képet. Szeghalom, Gyoma, Vésztő múltja összefonódott a Berettyó és a Körösök múltjával - ezt a települések lecsapolás előtti és utáni élete egyformán bizonyítja. Más szavakkal: az ember és a táj élete szorosan összefonódott a Sárréten. Ezt az igazságot tükrözi Kecskés Gyula feldolgozása is, aki a Nagy-Sárrét egyik észak-nyugati szélső területének, Püspökladánynak történetéről a határ neveinek történeti feldolgozásával ad képet.

2

1 Nyilvánvaló, hogy ez a sajátos megközelítés sajátos helytörténetet eredményez: a végső eredmény azonban társadalmilag és történetileg egyaránt hiteles. A mát bemutató tanulmányoknak pedig azt kell érzékeltetniük, hogy ezek a szálak már jelentősen meglazultak. Jóllehet, igaz az, hogy „a Sárrét kutatásának nincs központi publikációs fóruma" (Csorba Csaba), a sorjázó helytörténeti monográfiák pótolhatják egy ilyen publikációs lehetőség hiányát. Ennek a törekvésnek reális lehetősége van. A helytörténeti kötetek így is segíthetik a Körös-vidék múltjának feltárását. Más sárréti feldolgozások készítésének kevesebb realitását látjuk. Györffy István után Végh József még az 50-es évek elején sürgetett egy regionális szótárt a Sárrétről

2

2, de a felhívás tudtunkkal nem talált kutatóra. Benkő-Lőrinczc ismert nyelvjárási bibliográfiájából tudjuk, hogy a békési Végh József nyelvileg is forrásértékű sárréti népmeséin kívül alig-alig van népnyelvi szöveg a Körösök vidékéről. A legjelentősebb közelmúltbeli gyűjtéshez, a Magyar Nyelvjárások Atlaszának anyagához a volt békési Sárrét öt települése adott anyagot (Endrőd, Köröstarcsa, Doboz, Okány, Biharugra).

2

3 Az atlasz anyagának kiegészítéséül a nyelvészek további regionális szótárakat, jelcnségtanulmányokat sürgetnek. Ez pedig nehezebb kérdés, kiváltképp, ha múlt századi vagy korábbi nyelvi adatok gyűjtésére gondolunk. A helytörténeti monográfiák talán kínálják azt a lehetőséget, hogy szövegfelvételck őrizzenek meg valamit a jövőnek a helyi nyelvtípusból. Történetileg csak egy-egy jelenség tanulmányozására van lehetőség, de ez is korlátozott lehetőség, mert az írástudó emberek kezéből kikerült feljegyzésekben kevés a tanulmányozható jelenségek száma. Mindezt inkább a korábban felhozott lehetőségek ellenpéldájaként említem, azért, hogy jelezzem: néhány területen már nem sok lehetőség van a leletmentésre. A Berettyó, a Körösök élnek, a Sárrét azonban elpusztult. A Körösök Vidéke Tájvédelmi •321