Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Geday Gusztáv: Száz éve született dr. Mohácsy Mátyás

gyümölcstermesztésre)] írott munkája 10 kiadásban 320 000 példány felett jelent meg. Ez még egy szépírónál is elismerésre való teljesítmény. Mélyen humanista volt, végtelen figyelmesség az emberek gondjai iránt, segítőkészség jellemezte. Üres kézzel senki sem távozott tőle, mindenki számára adott útmutatást. Egy­szerűség, példamutatás, szerény életmód, az emberekkel való állandó kapcsolat vonzóvá tette egyéniségét és bizalommal közeledtek hozzá. Törhetetlen hite, bizalma volt a haladás­ban, fejlődésben, és ezért céltudatosan tevékenykedett. Ez látható egész élete során, de kitűnő példa erre a krasznojarszki hadifogság, amikor csüggedt várakozás helyett megírta a „Gya­korlati gyümölcstermesztés"-t, amely a magyar gyümölcstermesztés fejlesztése elindulásá­nak vezérfonala lett. Ezzel bizonyította, hogy nincsnek olyan nehéz körülmények, melyek között ne lehetne nagyjelentőségű és a köznek hasznos szolgálatot tenni. A népből jött és mindig hű maradt a néphez. A csúcsra ,,...a kertészet sok-sok szorgalmas munkása, neves és névtelen hőse egyengette szakmám útját felfelé - ahogyan mondotta - én csak e történelmi szükségszerűség megszemélyesítője lettem egy adott pillanatban. Talán azért, hogy a kertészet történelmi épületén mint elmosódó rovátka jelezzem, mindig az én időmben elért legma­gasabb szintet, és arra ösztökéljem utódainkat, hogy szárnyalják azt túl." Hatalmas életművét társadalmunk, kormányzatunk, a Magyar Tudományos Akadémia, a Kertészeti Egyetem számos magas kitüntetéssel ismerte el: Kossuth-díj 1949. március 15., Munka Vörös Zászló Érdemrend 1954. február 20., a mezőgazdasági tudományok doktora 1957. február 27., arany oklevél 1957. november 6., Mathiász János emlékérem 1958. szep­tember 2., a kertészeti és szőlészeti tudományok doktora és gyémánt oklevél 1961. február 25., a kertészeti és szőlészeti tudományok díszdoktora 1963. szeptember 3., vas oklevél 1965. szeptember 17. Szakkollégái elismerését jelentik azok a növények, melyeket Mohácsy Mátyásról neveztek cl, így Billbergia Mohácsyana Magyar, Cerasus mohácsyana Kárpáti, Chrysanthemum indicum 'Mohácsy Mátyás' Inczc, Pyrus mohácsyana Terpó, Rubus Mohácsyanus Por­páczy, Tilia Mohácsyana Wagner. Mohácsy Mátyás nemcsak élő tanúja, de harcosa is volt a magyar kertészet változásának, fejlődésének, mely során a domboldali, házikerti gyümölcsösből üzemi gyümölcsös, kony­hakertből jövedelmező zöldségtermesztés, a Kertészeti Tanintézetből Kertészeti Egyetem, a kékkötényes uradalmi kertészből, a céhlegényből kertészmérnök lett. Élete eggyé forrott a hazai kertészettel, oktatással, tudományos élettel és annak mindig, minden körülmények közötti szolgálatával. Dolgozott és tanított. Alkotott és alkotásait adta tovább. Fáradhatatlan volt a kertészet korszerűsítésében és az emberek lelkesítésében. Évtizedekkel gyorsította meg a fejlődést, s ennek népgazdasági hatása felbecsülhetetlen. Új korszakot nyitott meg szűkebb szakterületén, a gyümölcstermesztésben, amely nélkül nem alakulhatott volna ki a mai kor­szerű magyar termesztés: az üzemi szemlélet, az ültetvénykultúra bevezetése, a rendszeres gépesített növényvédelem megindításával, a gyümölcsfák modern nevelésével, a metszéssel kapcsolatos munkáival megalapozta az intenzív gyümölcstermesztésnek kifejlesztését. Min­dig a piacgazdasági szemléletet hangsúlyozta és oktatta, s ugyanakkor a házikerti kultúra apostola és tudományos népszerűsítője is lett. Élete, példája követendő minden fiatal számára: megismerni a szakma alapjait, tájéko­zódni a szakma hazai és külföldi helyzetéről, kiépíteni a személyes és szakmai kapcsolatait a szakma képviselőivel és az interdiszciplinákat művelőkkel, azonban egész tevékenységében ne az egyéni, hanem elsősorban munkaközösségi érdekek vezessék. Végül felkészültségét a magyar termesztés fejlesztésére hasznosítsa. •288

Next

/
Thumbnails
Contents