Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 2. szám - SZEMLE

a már Gyula es Arad közötti harcokban kitűnt, s különösen a tüzérség alkalmazásával győzelmeket arató váradi alkapitány, Gaudi András (nem Gandi András!) tetteit. 1660-ban Várad elesett és ezután már nemcsak a Partiumban, hanem benn Erdélyben is a „halál farsangolt". Szalárdi ószövetségi idézettel emeli ki a helyzet komorságát. „Akik megmaradnak közületek, azok szívébe gyávaságot öntök az ő ellenségeiknek földén és megkergeti őket a szállongó falevél zörrenése és futnak mintha fegyver elől futnának és elhullanak, ha senki nem kergeti is őket." Harsány „jobbágy községgé alászállása" 1693ban következett be, amikor I. Lipót visszaadta az összes egyházi birtokot a váradi püspökségnek és káptalannak. Értékes fejezetei a krónikának a község gazdálkodásáról, az önkormányzat kiépítéséről, a községi rendtartásról szóló részei. Az országos történelem szempontjából is nagyjelentőségű volt az a kísérlet, amellyel a hajdúszabadságukat elvesztett bihari települések előbb kérvényezésekkel, majd perrel megpróbálják kiváltságaik visszaszerzését. A nagy per a kir. tábla előtt folyt s nem véletlen, hogy a volt hajdúvárosoknak sikerült megnyerni Sárói Szabó Sámuelt ügyük képviselőjének, aki már megmutatta bátorságát az elnyomó hatalommal szemben a Martinovics-perben, Kazinczy védőjeként. Bekapcsolódott a perbe egy másik nevezetes ügyvéd is, Domby Márton, az ő érdeme a magyarfelvilágosodás nagy alakjának Csokonainak a népszerűsítése. A jobbágysorból való felszabadulást csak 1848 hozza meg, majd 1860-ban került sor arra, hogy az úrbéri törvényszék által kinevezett küldöttség a határ bejárása után - a helyszínen, miként hajdan a nemes földesurakat, bevezette a harsányiakat a határ birtokába. A krónika értékei közül még ki kell emelnünk Csomor földrajzi helynévgyűjtési és helynév megfejtési kísérleteit is. Történeti, földrajzi tények figyelembevételével igyekszik a neveket megvilágítani. Találunk néhány bájos népetimológiát is. (Pl. a Körös folyó harsogásából - Harsány.) Az idegen hangzású Kandia határrész magyarázatát is megpróbálja latin nyelvi ismeretei alapján. (A nyelvészek mai helynévfejtése szerint KandiaKréta sziget középkori neve hazánkba átplántálódott utazók, görög kereskedők közvetítésével, elhagyatott határrészek elnevezésére.) Csomor krónikájában a harsányi mikrovilág rajzán keresztül egy széles történeti táj sorsa elevenedik meg előttünk. Történetírói módszerében pozitivista hatások mutatkoznak meg, de mintegy ennek ellentéteképpen a romantikus történelemszemlélet nyomai is kitűnnek a múlt dicsőségére való hivatkozásokban. (Pl. A hajdúkorból öröklött címernek - a katonáskodásra, a dicsőségekre utaló, kardot tartó oroszlán címerképének leírása, amit a hajdúvárosok szokása szerint templomi harangjukra is ráöntettek.) A Köteles Lajos által készített jegyzetanyag és szómagyarázatok elősegítik a mű megértését. Talán itt hasznos lett volna néhány fogalom bővebb magyarázata. (Pl. Az Approbatae Constitutiones nemcsak egyszerűen jóváhagyott alkotmányt jelent, hanem az 1653-ban Erdélyben összeállított, jóváhagyott és kiadott, és 1669-ben kiegészített jogszabálygyűjteményt, amit az erdélyi fejedelemség jogélete alapjának tekintettek.) Értékelésképpen megállapíthatjuk, hogy Köteles Lajos gondos válogatása jó szolgálatot tett a nemzeti önismeret teljesebbé tételéért a krónika kiadásával. Kifejezte a kéziratban kimondatlanul is benne lévő gondolatot, amit a magyar gazdaság és társadalomtörténet egyik legnagyobb képviselője, Szabó István így fogalmazott meg: „A történelem nem az enyészet őre. Ami elmúlt, nem hull a semmibe, hanem sorsa és alakítója annak, ami rákövetkezik. Bennünk él és szenvedélyeket táplál." A Békés megyei Népújság kulturális mellékletének repertóriuma (1960-1980) SASS ERVIN Száznyolcvankilenc oldalas, tízezernél több tételt tartalmazó repertóriumot állított össze a Békés megyei Népújság Köröstáj kulturális mellékletének i960 májusától 1980 júniusáig megjelent mintegy ezer számából a szeghalmi nagyközségi-járási könyvtár munkaközössége: Borúzs Józsefné, Horváth László, Herter Andrásné, Mező Margit, Tikászné Gárdos Orsolya és Valánszkiné Tóth Erzsé•265