Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Pilishegyi József: Az ipari foglalkozású termelőszövetkezeti tagság műveltsége és életmódja

az iskolai oktatásnál van. Az iskola nem keltette fel ezekben a felnőttekben a művelődés utáni vágyat, sőt sokukat nem tanította meg még rendesen olvasni sem. Nehezen olvasnak, s ezért nem olvasnak. Régi igazság, hogy az szeret olvasni, aki tud olvasni. A szépirodalom olvasásához pedig megfelelő sebességű belső olvasásra van szükség. Sajnos az utóbbi időben nemcsak a fiatal szakmunkásoknál tapasztalható az olvasási készség hiánya, de sok esetben érettségizett fiataloknál is. Ennek oka elsősorban az, hogy már az általános iskola alsó tagozatában munkafüzetekbe dolgoznak a gyerekek, teszteket töltögetnek, dolgozatokat írnak, viszont alig felelnek szóban, és keveset olvasnak hangosan. A sok írásbeli munka következtében keveset beszélnek, nem bővül kellőképpen szókincsük, nem alakul ki megfelelő szinten beszédkészségük. Az olvasást az általános iskola alsó tagozatában kellene már megszerettetni a gyerekekkel, felkelteni bennük az olvasás iránti vágyat. Természetesen egy termelőszövetkezet negyven dolgozójának válaszaiból nem vonhatunk le általánosítható következtetéseket. Azonban más vizsgálatok hasonló következtetésekre vezetnek. Szintén jelzik lakosságunk műveltségbeni hiányosságait, valamint azt, hogy mindent meg kell tennünk ezen hiányosságok lehető leggyorsabb kiküszöbölésére. Először is az iskolákban többet kell beszéltetni a gyerekeket, megkövetelni az értelmes, összefüggő feleleteket minden tantárgyból. Másodsorban pedig minden lehetőséget ki kell használnunk a műveltség emelése érdekében - ez ugyanis a szocialista tudat fejlesztésének is alapfeltétele. Megyénkben nagyon hasznosnak tartom - éppen a műveltség növelése és a művelődés biztosítása miatt - a szocialista brigádok számára szervezett közművelődési vetélkedőket. Evek óta részt veszek a Megyei Művelődési Központ felkérésérc zsűritagként c vetélkedőkön, s tapasztalataim nagyon kedvezőek. Ebben az évben többek között gazdaságpolitikai kérdésekből készítettem fel a szarvasi Táncsics Termelőszövetkezet brigádjait - a vezetőség felkérésére. A felkészítőn cs a vetélkedőn résztvevők nagyon komolyan érdeklődtek a témakör iránt, olvastak hozzá, ténylegesen tanultak, hogy eredményesen szerepelhessenek. Elmondták, hogy olyan kérdésekre kaptak választ, illetve olyan problémákat ismertek meg a felkészülés során, amelyekkel egyébként soha sem foglalkoztak volna. A vetélkedő viszont rákényszerítette őket, hogy olvassanak, politikai, gazdaságpolitikai, szépirodalmi stb. kérdéseket vitassanak meg egymás között. A vetélkedőre való felkészülés során ismerkedtek meg pl. az Elet és Tudománnyal, a Társadalmi Szemlével, irodalmi folyóiratokkal, valamint szépirodalmi művekkel. A brigádok elolvasták a kijelölt irodalmat, megnézték a kijelölt filmet (ajánlanám, hogy csak magyar filmek közül választhassanak, mert a legutóbbi vetélkedőre kijelölt 4 film közül csak egy volt magyar, a többség pedig elsősorban a két amerikai film közül választott), nagyon jól felkészültek a vetélkedőre. Megszerzett új ismereteiket hasznosaknak tartották, bevallották, hogy nagyon sok új ismerettel lettek gazdagabbak. A felkészülés során ébredt fel érdeklődésük saját környezetük behatóbb megismerése iránt. Nagyon fontos tehát tovább folytatni ezt a vetélkedősorozatot, mivel segítségével hozzájárulhatunk a közművelődés színvonalának emeléséhez. Tanulmányomban nem kívántam részletes életmódelemzést végezni. Arra törekedtem, hogy egy termelőszövetkezet ipari jellegű munkát végző dolgozóinak műveltségi szintjét, érdeklődési körét vizsgáljam, valamint azt, hogy milyen mértékben épül be a műveltség életmódjukba, milyen mértékben törekszenek a műveltség megszerzésére, jelent-e számukra meghatározót a műveltség anyagi javaik felhasználásában, szabad idejük eltöltésében, valamint mindennapi munkavégzésükben. A válaszokból egyértelműen kiderült, hogy sok még a tennivalónk a szocialista életmód általánossá tétele, illetve általánossá válása terén. Lakosságunknál változatlanul élnek tovább - még a kisvárosi környezetben is - a hagyományos paraszti életmódelemek, az anyagiasság, a szerzési vágy, a kultúra bizonyos fokú alábecsiilése. Ehhez természetesen hozzájárulnak olyan objektív tényezők, mint a lakások többségének komfortnélkülisége, az infrastrukturális hiányosságok, s az iskolai oktatás hiányosságai. Ezek nemcsak vizsgált szövetkezetünkre érvényesek, hanem országos méretekben is. Feladatainkat - a fejlett szocializmus építését - csak akkor tudjuk maradéktalanul megvalósítani, ha az általános és szakmai műveltség szintje megfelel társadalmi létviszonyainknak, nem marad le attól, s lakosságunk minden rétegének életmódja - és tudata - ténylegesen szocialistává válik. •258