Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)
1981 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Pilishegyi József: Az ipari foglalkozású termelőszövetkezeti tagság műveltsége és életmódja
tünk arra, hogy műveltségi színvonaluk feltételezhetően magasabb mint a termelőszövetkezet összes tagjá é', A kérdőíven származásukat is kérdeztük. Kiderült, hogy többségük paraszti származású. Az idősebbek kivétel nélkül szüleik valamikori foglalkozását folytatják, a felszabadulás után születettek 52,5 százaléka szintén paraszt szülők gyermeke. A nem paraszti foglalkozásúak között pedig a segédmunkás szülők találhatók többségben. Mindössze 4 fő megkérdezett apja volt szakmunkás. Értelmiségi vagy alkalmazotti származású nincsen közöttük. Az anyák foglalkozása még homogénebb. Nyolcvan százalékuk háztartásbeli, közülük kettő tsz-tag saját jogán. Mindössze 3 fő foglalkoztatott. 5 megkérdezett nem válaszolt erre a kérdésre, de feltételezhető, hogy anyjuk szintén háztartásbeli volt. A szülők iskolai végzettsége rendkívül alacsony. Az apák átlagosan 6,88 osztályt végeztek, az anyák 6,64 osztályt. Többségük hat elemit végzett, vagy ennél is kevesebbet. Megkérdezettjeink indulása tehát - szüleik iskolai végzettsége, valamint társadalmi helyzete következtében - hátrányosnak mondható. Hátrányos helyzetüket tovább növeli, hogy lakáskörülményeik sem a legkifogástalanabbak. Jelenleg már 65 százalékuk belterületen lakik, vagy Szarvason, vagy valamelyik környező községben, de komfortos lakással mégis csak 15-en rendelkeznek. 25 fő családjával együtt komfort nélküli lakásban él. 24 fő negyedmagával lakik lakásában, melyeknek szobaszáma 1-2. 30-an saját tulajdonú házban, illetve lakásban laknak, 9-en nem saját lakásban. 1 fő nem válaszolt erre a kérdésre. A lakások nem biztosítják maradéktalanul a kényelmes életet, azt a keretet, amely lehetővé teszi a munkaerő tökéletes újratermelését. A válaszadók jövedelme kielégítő. A közös gazdálkodásból származó átlagos havi jövedelmük eléri a 3500 forintot, s ehhez jön még a háztájiból származó jövedelem. Meglepő, hogy 21 fő elégedetlen a közösből származó jövedelemmel, 14-en elégedettek, 5-en nem válaszoltak. Az elégedetlenek főként a huszonéves korosztályhoz tartoznak. Háztáji gazdálkodással megkérdezettjeink 70 százaléka foglalkozik, s az innen származó jövedelmük jelentősen kiegészíti a közösből származót. Természetesen a háztáji gazdálkodás többletmunkát jelent, aminek következtében gyakorlatilag nem rendelkeznek szabad idővel. 37-en már reggel 6 óra előtt munkába indulnak, vagy a háztájiban tevékenykednek, a pékek éjjel 2 órakor indulnak munkába. A munkahelyen eltöltött munkaidőn túl még átlagosan 3 órát dolgoznak otthon, vagyis az átlagos napi munkavégzésük megközelíti a 12 órát. A megmaradó 12 órában kerül sor biológiai szükségleteik kielégítésére - étkezésre, alvásra -, valamint az aktív, vagy passzív pihenésre, szórakozásra, művelődésre. Többségük szombaton és vasárnap is dolgozik a háztájiban, így ténylegcsen minimális idejük marad tv-nézésre, vagy olvasásra. Az étkezési szokások sem változtak meg különösebben. A válaszok bizonyítják, hogy változatlanul a zsíros, fűszeres ételek fogyasztása dívik a fizikai dolgozók körében. Kedvenc ételekként a hagyományos paraszti táplálkozás ételeit jelölték meg, így a pörkölteket, kolbászt, szalonnát, töltött káposztát. Korszerű táplálkozásról tehát nem beszélhetünk. Táplálkozásuk nagyon egysíkú, nem változatos. Vendéglőben, étteremben nem étkeznek, az üzemi konyha ételeit megeszik, de az otthoni házi készítésű zsíros, paprikás ételeket kedvelik. Élelmiszerre viszonylag keveset költenek, mivel az élelmiszerek többségét megtermelik háztáji gazdaságukban. Ha a napi étkezésre átlagosan 2 órát számítunk, akkor már csak 10 óra marad alvásra, valamint egyéb foglalatosságokra. A megmaradó szabadidőt pedig tv-nézésre fordítják. A lakások felszereltsége szintén fontos tényezője az életmódnak. A jól felszerelt lakás lehetővé teszi a kényelmes pihenést, kikapcsolódást és otthoni művelődést. A komfortnélküliség sok szempontból meghatározó. Ezekben a lakásokban alacsonyabb a belső felszereltségi szint, mivel az elsődleges felszerelési tárgyak hiányoznak, pl. a fürdőszoba, s helyettük csak pótló eszközöket találunk. A lakások milyensége mellett tehát azok belső felszereltsége is elősegítheti vagy akadályozhatja, a művelődés iránti igény kialakulását, illetve a szabadidő hasznos eltöltését. Az élet kényelmesebbé tételét elősegítő háztartási gépek közül mosógéppel mind a negyven megkérdezettünk rendelkezik. Egyéb háztartási gépekkel viszont már alig. Ugyancsak valamennyien rendelkeznek rádióval, a televízióval való ellátottság szintén majdnem teljes, harmincnyolc főnek van televíziója. A műsorokat viszont rendszercsen csak 32-en nézik. A műsorválasztásnál ismét előtérbe kerül •255
