Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Szemenyei Sándor: A bejáró munkások életmódjának néhány sajátossága

Látjuk tehát, hogy a kikérdezettek 43,5%-a nem jár lakóhelyén moziba. Különösen magas a moziba nem járók aránya a nők körében (51,3 %). Ebben a nők nagyobb arányú idősebb korcsoporthoz tartozásán kívül az otthoni nagyobb elfoglaltságnak is döntő szerepe van. A rendszeresen moziba járók között többnyire a fiatalok, illetve nőtlenek (hajadonok) vannak nagyobb arányban. A felmérés egyéb adataiból az is kiderül, hogy a nők általában ritkábban szórakoznak az otthonukon kívül, mint a férfiak. így például a nők 56,5%-a egyáltalán nem jár lakóhelyén szórakozni. (A férfiak esetében ez az arány 26,8%). Kérdőívünkkel azt is megvizsgáltuk, hogy a kikérdezettek rendelkeznek-e ún. házi könyvtárral, illetve körülbelül hány könyvből áll ez a könyvtár. A válaszok szerint a megkérdezetteknek csupán 3,2%-a nem rendelkezik otthon könyvvel. Kb. 40%nak 1-50 és körülbelül egyötödüknek 50-100 kötetből álló házi „könyvtára" van. Munkaköri beosztás szerint vizsgálva a könyvek számát megállapíthatjuk, hogy az 1-50 könyvvel rendelkezők 28%-a szakmunkás, 46%-a betanított és 45,1%-a segédmunkás. Egyéb adatokból is következik, hogy a szakmunkások házi „könyvtára" valamivel több könyvből áll, mint a más munkaköri csoportba tartozóké. Ismeretes azonban, hogy a könyvkészlet önmagában még nem tükrözi a tényleges olvasottságot. Ezért kérdőívünkkel az iránt is érdeklődtünk, hogy a felmérésben résztvevők az utóbbi három hónapban olvastak-e, és ha igen, milyen könyvet olvastak? A válaszolók közül egyetlen egy könyvet sem olvasott - a vizsgált időszakban - a férfiak 50%-a, illetve a nők 30,2%-a. Munkaköri beosztás szerint vizsgálva a kérdést, a következő kép rajzolódik ki előttünk: egyetlen könyvet sem olvasott a szakmunkások 32,5%-a, a betanított munkások 56%-a és a segédmunkások 49%-aEzek az adatok - egyebek között - az olvasottság és az iskolai végzettség közötti összefüggésre is utalnak, hiszen az iskolázottság, a képzettség szintje - mint az alapsokaság bemutatásakor kitűnt - a szakmunkások rétegében a legnagyobb. A válaszolók szerint Szilvási Lajos, Berkesi András, Moldova György a legolvasottabb író. A felmérésben résztvevők a békéscsabai könyvtár szolgáltatásait nem nagy gyakorisággal veszik igénybe; az otthoni, illetve a gyári könyvtár szolgál leginkább az olvasott könyvek forrásául. Az újságolvasás területén vizsgálódva megállapíthatjuk, hogy a felmérésben résztvevők 48,3%-a a Békés megyei Népújságot olvassa a leggyakrabban. Viszonylag kedvelt lap még a Képes Újság és a Nők Lapja. E két utóbbi lapot valamivel többen olvassák a nők, mint a férfiak. A különböző témák közül különösen az ifjúságról, a politikai és a sporteseményekről szóló cikkek váltanak ki nagyobb érdeklődést. Vizsgálatunkban arra is választ kerestünk, hogy a kikapcsolódásban milyen szerepe van a különböző baráti találkozóknak. Tapasztalataink szerint a kikérdezettek többsége (81,5%) tart fenn valamilyen intenzitású baráti kapcsolatot. A fiatalabbak baráti köre területileg kevésbé koncentrálódik, mint az idősebbeké. Az idősebbek barátai ugyanis elsősorban a lakóhelyükön, illetve annak közelébe cső területeken élnek. A baráti összejövetelek gyakoriságát vizsgálva a következőket állapíthatjuk meg. A válaszolók 47%-a havonta, 37,7%-a pedig esetenként hívja meg barátait vendégségbe. Hetente mindössze a kikérdezettek 13 %-a találkozik barátaival. Adataink alapján úgy tűnik, hogy a szabadidő eltöltésének a baráti összejövetelek nem rendszeresen funkcionáló keretei. Bizonyára ez is összefüggésben van a bejárók Ú11. munkára orientált életmódjával, melynek szerves vonzata az időhiány. Vagy, ahogy Kenéz Győzőné fogalmazza meg egyik tanulmányában: „...ma már falun is rövidebbre szabódott az a napszak, amikor az emberek látják egymást. Mert a 10 órás munkaidő alatt a házak üresek, a kertkapuk is zártak: a jelzések folyamatossága is megszakad, vagy a vétel folyamatossága szűnik meg. ...Az elmagányosodás falun is megindult. A többsíkúra szabdalt munkahelyi vagy egyéb környezeti kötöttségek megkezdték a kényszerkapcsolatok számának növelését, a választott kapcsolatok csökkentését a falusi életformán belül is."

8 •251