Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Szemenyei Sándor: A bejáró munkások életmódjának néhány sajátossága

TávygK Ii iríMtíHM A BEJÁRÓ MUNKÁSOK ÉLETMÓDJÁNAK NÉHÁNY SAJÁTOSSÁGA Egy felmérés tapasztalatai SZEMENYEI SÁNDOR Társadalmi-gazdasági életünk dinamikus fejlődésének egyik jellemző vonása a társadalmi mobilizáció illetve urbanizáció folyamatának gazdag kibontakozása. E folyamat egyik vonzataként kialakult a bejárók népes rétege. A bejárók (munkások) rétegspecifikuma, hogy fejletlenebb lakóhelyről, közigazgatásilag különböző fejlettebb településen lévő munkahelyre járnak (naponta) dolgozni. A bejárók többségét lakóhelyük infrastrukturális hátránynak felszámolására irányuló igyekezete többnyire túlmunkára kényszeríti.

1 Mindezek a jellegzetességek szükségképpen eredményezik, hogy a bejárók életmódjában érzékelhető egyfajta átmenetiség, „kettőzöttség".

2 Egyfelől még őrzik a hagyományos paraszti múlt értékeit, másfelől erre a múltra már „ráépül" egy új, a városi életvitel által mindinkább orientált értékvilág. A „kettőzöttség", az átmenetiség mozzanata azonban többnyire létrehozza azt a helyzetet, amelyben a bejárók számára nem állnak rendelkezésre „... tiszta minták, ideálok... követhető és követendő példát állítva".

3 A bejárással járó időveszteség, az idegi megterhelés, a szabadidő terhére végzett, azt „megnyirbáló" otthoni tevékenység csak úgy sajátossá teszi a bejárók életmódját, mint az a tényező, hogy minduntalan feszíti őket a civilizált feltételeket megteremteni akaró igyekezet. A következőkben vizsgálódásunknak a fentiekkel kapcsolatos tapasztalatait kívánjuk összegezni; (Természetesen nem vállalkozva arra, hogy a bejárók életmódjának minden elemére kiterjesszük összegezésünket. (Célunk mindössze annyi, hogy a bejáró munkások életének, életvitelének néhány jellegzetességét felvillantsuk.* A bejárók tevékenységének struktúrája, időkerete A társadalmi-gazdasági viszonyok változása - miként szó volt róla - átalakította a falun élő emberek életét is. A felszabadulás előtti időkben a falusi munka világát egy olyan folyamatosság jellemezte, * Felmérésünket a békéscsabai Konzervgyárban végeztük. A véletlen kiválasztás elvét alkalmazva 170 kérdőívet osztottunk ki. Az értékelhető kérdőívek száma 124 volt. A válaszolók 61 %-a nő, 39 %-a pedig férfi volt. Ez az arány megfelel az üzemben dolgozó (közel 400 fő) bejáró munkások nemek szerinti arányának. A vizsgálatunkba bevont munkások valamivel több, mint egyharmada szakmunkás, egynegyede segédmunkás és hozzávetőlegesen 40 %-a betanított munkás. A mintán belül a 31-40 évesek képviselik a domináns korcsoportot. A szülők foglalkozásét vizsgálva megállapítható, hogy a kikérdezett munkások 61,2 %-a mezőgazdasági fizikai dolgozó szülőktől származik. A kikérdezettek 18,5 %-a nem végezte el az általános iskola 8. oszto'lyát, 11,3 %-uk rendelkezik érettségivel. A nemek szerinti bontásban vizsgélva az iskolázottság szintjét kitűnik, hogy a nők iskolai végzettsége alatta marad a férfiakénak. Az érettségivel rendelkezők kivétel nélkül a szakmunkások körébe tartoznak. Az egészében véve azt jelenti, hogy a felmérésben résztvevő szakmunkások 40 %-a rendelkezik érettségivel. 246