Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 2. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Rakonczai János: A bölcsődei elhelyezések területi változásai Békéscsabán

egyenlőtlen elhelyezkedése miatt előfordult, hogy egy körzetben több bölcsőde is működött, de volt olyan is, amelyikben nem volt ilyen gyermekintézmény. (1. ábra) A beosztás után azt vizsgáltuk, hogy egy bölcsőde hogyan „részesedik" saját körzete gyermekeiből, illetve egyes körzetekből milyen távolságra szállítják a gyermekeket. Mezőmegyerről, a város külterületéről, illetve vidékről behozott gyermekeket egy csoportba (egyéb területek) soroltuk. Az adatgyűjtéshez a beiratási naplót használtuk. Az év során bekövetkezett változásoknál csak az új jelentkezőket regisztráltuk. 4. A gyermekek bölcsődébe szállításának irányváltozása (1973-1979) 1973-ban a városban 5 tanácsi bölcsőde működött. Ezek az előző évek alacsonyabb születési aránya miatt jól kielégítették az igényeket. Közülük négy zömmel a saját körzetének gyermekeit fogadja, csupán a városközpontban levő 2. számú bölcsőde látott el „gyűjtő" feladatot. (2. ábra) A lakáselosztás gyakorlata alapján fiatalok kapják a lakások többségét, ezért az új lakótelepek adják a más körzetben elhelyezendő gyermekek zömét. Itt ugyanis olyan gyorsan emelkedik a születések száma, hogy az egy, esetlegesen már meglevő bölcsőde ugyan tudja fogadni a gyermeket, de így is csak csökkenti a más körzetbe szállítások mértékét. Ez a viszonylag kedvezőbb helyzet figyelhető meg az Áchim L. András-lakótelep és a Kulich Gyula-lakótelep esetében. Azokból a városrészekből, ahol a közelben nincs bölcsőde, már 1973-ban is viszonylag jelentős számú szállítás figyelhető meg (Penza lakótelep, városközpont), ez a gyermekszám azonban még kevés lenne egy bölcsőde megnyitásához. (3. ábra) \ \ \ 3. ábra: A bölcsődében elhelyezett gyermekek száma és a helyben elhelyezettek (1) aránya körzetenként 1973-ban •239