Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 2. szám - MŰVELŐDÉS - Csende Béla: Békés megye művészeti életéről

Az elért eredményeken túl a vállalat tevékenységét igen negatívan befolyásolja az a tény, hogy a hálózat tárgyi feltételei elavultak, korszerűtlenek, felújítását saját erőből nem tudja megoldani. Legsúlyosabb a helyzet Békéscsabán, mivel a Szabadság filmszínház egész napos vetítésekkel sem tudja kielégíteni az igényeket. Az erzsébethelyi filmszínház csak a szűkebb környezetére hat. b) A színházművészettel kapcsolatos esztétikai nevelésnek a hagyománya rövid múltra tekint vissza. A Békés megyei Jókai Színház 1954-től, a Gyulai Várszínház 1964-től (1978-tól önálló rendező szervként működik) tevékenykedik. A Jókai Színház a székhelyi tevékenységen túl tájfcladatokat is ellát. E kettős feladat művészi és anyagi vonatkozásban többlet energiát igényel, de jelentősen hozzájárul a megye főbb centrumainak (Gyula, Orosháza, Szarvas) és nagyobb településeinek (Mezőkovácsháza, Nagyszénás, Kondoros stb.) színházi ellátásához, színházművészeti, esztétikai neveléséhez. A Jókai Színház helyes műsorpolitikája lehetővé teszi, hogy a megye lakosai a legfiatalabb korosztálytól kezdve a felnőttekig (gyermek- és ifjúsági darabok bemutatása) megismerkedjenek a színházművészettel. Tíz esztendővel ezelőtt az országban elsőként kezdte meg a gyermek darabok rendszeres bemutatását, a színházlátogató közönség utánpótlásának tudatos nevelését. Az intézmény közművelődési tevékenysége is példamutató; mint művészeti műhelynek szoros kapcsolata és gyümölcsöző együttműködése van a művelődési otthonjellegű intézményekkel, a társadalmi és tömegszervezetekkel, gazdasági egységekkel stb. Új formákkal és módszerekkel támogatja munkájukat (szocialista brigádok közművelődési vetélkedőjében való közreműködés, a felnőttoktatás támogatása, kistelepülések, ifjúsági klubok színvonalas műsorellátása, ünnepségeken való közreműködés, színház- és közönségtalálkozók pl. Nyílt szín stb.). Az elért eredményeken túl a színház folyamatos művészeti tevékenységét, egyenletes, tervszerű, tudatos műsorpolitikájának érvényrejuttatását gátolja a színházvezetők cserélődése, a társulat összetételének állandó változása, valamint a rossz tárgyi és személyi feltételek. Ugyanis az épület rekonstrukcióra szorul, nincs műhelyház, 15 éve megoldatlan az épület fűtése, költségvetési ellátása a vidéki színházak viszonylatában a legrosszabb, így a jelenlegi színvonal megtartására sem elégséges, nemhogy a kívánt minőségi fejlődést biztosítsa. A Békés megyei Tanács Gyulai Várszínháza nemcsak Gyula város és a megye, hanem az egész ország lakosságának nyújt magas színvonalú nyári művészi élményt, kikapcsolódást és szórakozást. Ugyanis a Várszínházban bemutatott produkciók döntő többségét a Magyar Rádió és a Magyar Televízió is közvetíti. A magyar történelmi dráma ápolása, továbbfejlesztése és színrevitele mellett, az opera, a balett és a zeneművészet remekei is megjelennek a gyulai vár színpadán és környezetében (tószínpad), pl. Kodály Zoltán Székelyfonó, Psalmus Hungaricus, Orf Carmina burana stb. A Gyulai Várszínház a nyári ünnepi rendezvények egyik legrangosabb és legjobb országos művészeti alkotóműhelyévé vált az utóbbi években. Sík Ferenc érdemes művész, művészeti vezető tevékenysége sok új színt és gazdagodást jelentett a Várszínház életében. Az írók szívesen írnak új műveket a vár színpadára (Illyés Gyula, Keresztury Dezső, Száraz György, Hernádi Gyula stb.), a budapesti és más vidéki színművészek és rendezők pedig örömmel és lelkesedéssel vállalnak feladatot a várszínházi produkciók létrehozásában. Az emlékezetes bemutatók közé tartozik - hogy csak néhányat soroljunk - Illyés Gyula Dániel az övéi között, Székely János Caligula helytartója és a nagy vitát kiváltó Hernádi-darab, a V.N.H.M. (Vitéz Nagybányai Horthy Miklós). c) Képzőművészeti nevelés A vizuális művészeti nevelést, a látáskultúra fejlesztését a képzőművészeti (közteri szobrok, festmények stb), iparművészeti (lakásberendezések, és építőművészeti alkotások szolgálják. 1976-79 között 231