Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 2. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT BARTÓK BÉLA - Csende Béla: Bartók Béla és Békés megye

100 éve született BARTÓK BÉLA BARTÓK BELA ES BEKES MEGYE CSENDE BELA Száz évvel ezelőtt- 1881. március 25-én a Torontál megyei Nagyszentmiklós községben - született Bartók Béla és nagy magyar zeneszerző, zenefolklórista és zongoraművész. E centenáriumról - az UNESCO javaslatára nemcsak Magyarországon, hanem világszerte megemlékeznek. Különböző kiadványok, hanglemezek, hangversenyek és ünnepségek fémjelzik a bartóki életút művészi kiteljesedését, Bartók Béla alkotói zsenialitását, haza- és népszeretetét, a népzenei hagyományok összegyűjtését, feldolgozását, és művészi tökélyre emelését, emberi nagyságát, humanitását, fasisztaellenességét és „a népek testvérré válásának eszméjét". Bartók Béla családi szálakon erősen kötődött Békés megyéhez. De c táj is, az itt élő emberek, főleg szegényemberek (napszámosok, béresek stb.) döntő hatással bírtak zenei fejlődésére, géniuszának csúcspontra jutásában. Szülei Csorváson kötöttek házasságot. Húga Bartók Erzsébet 1904-ben - Wenckheim Dénes Vésztő-sziladpusztai uradalmának gazdatisztjéhez - Oláh Tóth Emilhez ment feleségül. Az Oláh Tóth család egészen 1942-ig volt a Wenckheim család kötelékében: Vésztő Sziladpusztán, Doboz Rudolf majorban, Vésztő-kertmegpusztán, majd végül a Pusztaföldvár melletti Szőlőspuszta László-majorjában. Bartók rendszeresen látogatta az Oláh Tóth családot, nem túlozunk, ha azt mondjuk, hogy hazajárt Békés megyébe. Bartók Béla és Bartók Erzsébet kapcsolattartása és vonzódása iskolapéldája a testvéri szeretetnek és az egymás iránti megbecsülésnek. Bartók Bélán kívül felesége Ziegler Márta, később Pásztori Ditta, gyermekei Béla és Péter gyakori és szíves vendégei voltak Elzáéknak (Bartók Béla húgát a családban Elzának nevezték). Valamennyien nagyon szerettek itt, a békési táj csendjében, nyugalmában megpihenni, napfiirdőt vermi, kikapcsolódni (különösen Bartók Béla), amely mindig felüdüléssel, új erőgyűjtéssel és gazdag élményekkel, nagyon sokszor bőséges népzenei, népdal-élményekkel is járt, elsősorban Bartók számára. Tulajdonkeppen a szülőföldhöz való szeretet és mélységes ragaszkodás is a békési tájban testesedhetett meg, amikor már a család elkerült Nagyszcntmiklósról. Ez jut kifejezésre 1903 augusztusában Jurkovics Emsynek Nagyszcntmiklósra küldött leveléből is, amikor a következőket írja: „Hanem azért gyakran visszakívánkozom az én szülőföldemre, a Nagy Magyar Alföldre . Istenem! mikor is jutok én ismét Magyarországba! Mégcsak 6 hétig vagyok az osztrákok között, s máris untig elég lenne belőle."

1 Bartók Béla, a századeleji Békés megyei gyűjtése idején 219