Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bereczki András: Visszapillantás az V. ötéves tervre

települések alkotják, ezek: Békéscsaba, Gyula, Orosháza, Szarvas, Békés, Szeghalom, Mczőkovácsháza, Gyoma-Endrőd. A kiemelt települések mellett meghatározott szerep jut a megye településhálózatában a jelentősebb iparral bíró településeknek, így többek között; Mczőberénynek, Sarkadnak, Mezőhegyesnek, Tótkomlósnak, Vésztőnek, Dévaványának, Battonyának. Az V. ötéves tervidőszak folyamán településeink kommunális fejlődése meggyorsult. A jelentősebb fejlődések a lakásellátás, a közoktatás, az egészségügy és a közművesítés területén valósultak meg. A fejlesztések eredményeként a községek ellátása közelebb került a városokéhoz. A termelőerők területi fejlődése fő vonásaiban jól szolgálta a településhálózat fejlődését. Az ipar mellett településeink fejlődése szempontjából ma már a mezőgazdasági nagyüzemek is jelentős hatással bírnak. Jól példázza ezt Mezőhegyes, Füzesgyarmat községek fejlődése is. Az ötéves tervidőszak folyamán elsősorban a kevésbé fejlett területeken folytatódott az ipari termelés alapjainak lerakása. Szeghalomban volt nagyobb iparosítás, amelyet központi pénzeszközökkel is támogattak. Bővítették a Csepel Autógyár, a Fővárosi Ruhaipari Vállalat, valamint a Budapesti Harisnyagyár itteni telepét. Az iparfejlesztésre ugyancsak kijelölt Mezőkovácsháza térségében is folytatódott az iparosítás. Az ipari létszám azonban - főként az intenzív fejlesztések hatására - nem emelkedett. Minden bizonnyal az V. ötéves tervvel lezárult egy fejlődési periódus Békés megye életében is. Az elmúlt közel húsz év mélyreható társadalmi és gazdasági változást hozott magával. Létrejött és megerősödött a szocialista mezőgazdaság, amelyet igazán csak napjaink bonyolult gazdasági körülményei között tudunk értékelni. Sokkal több kérdőjelet hordoz magában iparunk, pontosabban annak egyes területei. Az a viszonylag gyors társadalmi és gazdasági átalakulás, amely az elmúlt két évtizedet jellemezte lelassult, helyesebben a fejlődésnek a korábbitól eltérő vonásai jelennek meg napjainkban. Ezt röviden úgy szoktuk jellemezni, hogy a fejlődés extenzív szakasza lezárult. A megye építőipara igazából nem tudott kibontakozni, helyét és szerepét nem találta meg a megye gazdaságában. Műszaki infrastruktúránk (közlekedés, hírközlés) fejlődése is kevésbé tudott lépést tartani a többi ágazattal. A másik nagy terület a lakosság kommunális ellátottságának a kérdése. Korábban ezen a területen nagyon nagy volt a lemaradásunk. A fejlődést két nézőpontból is szemléljük. Az egy dolog, hogy önmagunkhoz képest igen-igen nagyot léptünk előre és ebből a szempontból igazi változást csak az utóbbi tíz év hozott. Az viszont más kérdés, hogy más megyékhez viszonyítva hogyan minősíthető előrehaladásunk. Ebből a szempontból szemlélve fejlődésünket nem lehetünk teljes mértékben elégedettek. Településeink infrastrukturális fejlődésében is a mcnnyiségjelleg vonásai lelhetők fel, tehát itt is egyfajta „extenzív" jellegű fejlődésről lehet számot adni. Ez különösen városaink esetében érzékelhető. Nagy volt a lemaradásunk, melyről indulni kellett az infrastruktúra korábbi fejlesztését illetően és még a legszükségesebbre is alig futotta. Véleményem szerint itt is - hasonlóan az iparhoz - lezárult egy szakasz, amelyet egy mélyrehatóbb, átgondoltabb fejlődési szakasznak kell követnie. A jövő fejlődésének lehetséges útjai ma egyáltalán nem ígérkeznek könnyűnek. A továbblépés feltételei és lehetőségei is adottak azonban számunkra, csak élni kell tudni vele. 214