Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bereczki András: Visszapillantás az V. ötéves tervre

Visszapillantás az V. ötcves tervre BERECZKI ANDRÁS Békés megye az V. ötéves tervidőszak során az egyik legeredményesebb társadalmi és gazdasági fejlődést érte cl. A megye 1976-80. évekre vonatkozó területfejlesztési terve - a népgazdasági célkitűzésekkel összhangban - általános gazdaságpolitikai követelményként határozta meg az anyagi, technikai bázis magasabb szintre emelését, a termelés hatékonyságának növelését, a termelési szerkezet korszerűsítését. Az iparban a tervidőszak folyamán a termelés növekedésének legfőbb alapja a meglévő üzemek kapacitásának jobb kihasználása volt a rekonstrukciós fejlesztések és kisebb részben új beruházások révén. A terv az átlagosnál gyorsabb ütemben irányozta elő - különösen az élelmiszeriparban, a könnyűiparban és a gépiparban - az exportképes, korszerű és gazdaságosan előállítható termékek gyártását. A mezőgazdaságban a kiemelt programok végrehajtása volt az egyik legfontosabb feladat; így a termelési rendszerek további bővítése, a hozamok növelése, az állattenyésztés kiegyensúlyozott fejlesztése. Az építőiparnak biztosítani kellett, hogy a megye beruházáspolitikája maradéktalanul megvalósuljon. A közlekedés és hírközlés területén is - a korábbinál gyorsabb ütemű - fejlődéssel számolt a terv. A lakosság életkörülményeinek fokozottabb javítására nagy súlyt helyezett a megye területfejlesztési terve, amely elsősorban abban foglalható össze, hogy a megye minden lakosa számára fokozatosan biztosítani kell az alapellátást. A lakónépesség csökkenésének megállítása az egyik legfontosabb társadalompolitikai célként fogalmazódott meg, azaz olyan életkörülmények jöjjenek létre Békés megyében, hogy az itt élő emberek ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. Az V. ötéves terv a lakossági életkörülmények területén a lakásellátás, az egészségügy, az oktatás és a közművesítés területén irányozott elő az átlagosnál gyorsabb ütemű fejlődést. Fontos feladatként fogalmazódott meg, hogy a megye településszerkezete összehangoltan fejlődjön, az elmaradottabb térségek fejlődése erőteljesebb legyen. A tervidőszak folyamán a megye gazdasági fejlődésében is előtérbe került az intenzív jelleg. A korábbi tervidőszakokra jellemző „látványos" gazdasági átalakulás helyébe egy mértéktartó, az adottságainkhoz egyre inkább igazodó fejlődés valósult meg. Az ország lakosságának mintegy 4%-a él a megyében. A megye - bár mezőgazdasági jellegű - foglalkozási szerkezete révén mindinkább közelebb került az országos ágazati struktúra arányaihoz. A megyének népgazdasági viszonylatban is jelentős a mezőgazdasága, de ma már számottevő az ipara is. Országos jelentőséggel bír főleg a búza- és kukoricatcrmelése, sertés- és baromfitenyésztése, élelmiszeripara, tégla- és cserép, valamint üvegipara. A népgazdasági beruházásoknak évente mintegy 3%-át fordították a megye fejlesztésére. A népesség és a népmozgalom jellemzői Békés megye lakónépessége - a népszámlálás előzetes adatai alapján - 1980. január i-én 437 000 fő volt, 4100 fővel (i%-kal) kevesebb, mint az 1970. évi népszámláláskor. A népes208