Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Hajnal Károlyné: Az elmúlt 20 év ipari fejlesztésének eredmények Békés megyében

A SZOCIALISTA IPAR ÁGAZATI SZERKEZETE (%-ban) Békés megyében Országosan Ágazat, alágazat A foglalkozt. létszám Állóeszk. bruttó ért. Létszám Állóeszk. bruttó ért. alapján alapján Bányászat 2,3 8,0 7,3 9,3 Vili. energiaipar 1,0 6,0 2,2 15,0 Kohászat 5,9 11,0 Gépipar 22,5 ii,7 31,6 17,3 Epítőanyagipar 10,1 21,8 4,7 7,0 Vegyipar 0,4 1,6 6,8 15,8 Könnyűipar 39,3 14,4 26,2 12,1 Egyéb ipar 2,6 0,8 4,1 1,3 Élelmiszeripar 22,8 35,7 11,2 11,2 Szoc. ipar összesen: 100,0 100,0 100,0 100,0 Érzékelhető fejlődés valósult meg ugyan a könnyűiparban, de ez a fejlődés még mindig erőteljesen extenzív jellegű volt. Az ország ipari struktúráját alapvetően meghatározó központifejlesztési programok és kiemelt kormányprogramok alig érintették a megyét. Ez egyben azt is jelenti, hogy a népgazdasági szinten legdinamikusabban fejlődő alágazatok aránya minimális (vegyipar, híradástechnika és műszeripar stb.) 6. Az ipari termelőerők területi elhelyezkedése Az ipartelepítésről hozott párt- és kormányhatározat alapján az ipar területi elhelyezkedése nemcsak az ország egyes megyéi között hozott változást, hanem megyén belül településcsoportonként is módosult. A területek gazdasági színvonala különbségének mérséklését a városokban és nagyközségekben elsősorban az ipar fejlesztése alapozza meg. Ugyanakkor a területfejlesztésnek nem egyedüli eszköze az ipar. A kedvező adottságú mezőgazdasági területeken a mezőgazdaságra alapozott fejlesztéseknek marad a döntő szerep. Az iparfejlesztés első szakaszában munkásszállásokkal, bejárással meg lehetett oldani az ipar növekvő munkaerő-ellátását, azonban a mezőgazdaság szocialista átszervezése megnövelte a vegyes foglalkozású családok számát, sürgetővé vált az új munkahelyeknek a munkaerőforrás közelébe való telepítése. Ez kezdetben az iparilag kevésbé fejlett városok iparosításával történhetett. Az elmúlt évek során a városok és városkörnyék munkaerőforrása lényegében kimerült, az ipar munkaerőbázisa már a kisebb települések felé tolódott el. Ez a - mezőgazdasági területekre országosan is jellemző - tendencia figyelhető meg a megyében. Az 1970-ig létesült új munkahelyek 2/3-ad része a városokban valósult meg, 1970-78 között viszont az arány a városoknál 1/3-ra csökkent. Döntően az ipar - elsősorban a szövetkezeti ipar - tette lehetővé Szarvas várossá fejlődését. Békés várossá fejlődésében is jelentős tényező a helység iparának fejlődése, illetve az a körülmény, hogy Békéscsaba számára 204