Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Lajos: Kongresszusi útmutatás - nevelőmunka és szakképzés

Kongresszusi útmutatás - nevelőmunka és szakképzés TÓTH LAJOS A felsőfokú mezőgazdasági szakképzés oktató-nevelő tevékenységének újabb lendületet ad a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa állásfoglalásain és határozatain végigvonuló, következetes marxista-leninista forradalmi eszmeiség. Gazdasági építőmunkánk időszerű (VI. ötéves tervi) feladatainak megvalósítása az adekvát főiskolai és egyetemi szakképzés minőségi fejlesztését igényli. Növeli továbbá jelentőségét és felelősségét az a körülmény, hogy társadalmi fejlődésünk jelenlegi szakaszában különösen nyomatékos hangsúlyt kap a szaktudás és általában az emberi-tudati tényezők szerepe. Békés megyében azért is szükséges ezekről a kérdésekről meditálni, mert megyénk gazdasági-társadalmi életében kiemelkedő szerepe van a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak. A VI. ötéves népgazdasági terv koncepciója tehát (az egész országban) egyenesen megkívánja a felsőfokú agrárszakképzés minőségi fejlesztését - az oktatás és nevelés gyakorlati irányú hatékonyságának fokozását. Nevezetcsen, nem elég a szocialista eszmeiség és a korszerű szakismeretek birtokába juttatni hallgatóinkat, úgy, hogy azokat „csak megtanulják". Ennél lényegesen fontosabb, hogy a párt politikáját alkotó módon alkalmazni is képesek legyenek eszmei, társadalmi és termelési vonatkozásban egyaránt. Közelebb jutunk a megoldáshoz, ha a képzés során mindig a végcélt látjuk és szolgáljuk: a munkahelyén minél kisebb zökkenőkkel beilleszkedni tudó szocialista szakember nevelését! A XII. kongresszus útmutatásainak jegyében végzendő felsőfokú képzési igénynek tehát csak úgy felelhetünk meg, ha az igényes és korszerű szakképzés mellett az oktató-nevelő munka személyiségfejlesztő oldalára az eddigieknél nagyobb gondot fordítunk. A társadalom és a munkahelyek ugyanis olyan széles látókörű szakembereket igényelnek, akik bánni tudnak a beosztott dolgozókkal. Maguk is az emberi kapcsolatokat értő és tartó, a rendet, munkafegyelmet következetesen megkívánó, erre példát mutató dolgozók, vezetők. (A vezetővel szemben támasztott hármas alapkövetelmény értelmében.) Akik - éppen a gazdasági érdekek szolgálatában - biztosítják a dolgozók tudásának, tenniakarásának, kezdeményezőkészségének kibontakozását. A közművelődési tevékenység számtalan lehetőségével és formájával gyarapítják a szocialista gondolkodásmód és életforma terjedését. Következésképpen kialakítják azt az ösztönző, jó munkahelyi légkört, amely alapja a feladatok optimális végrehajtásának, a szocialista humánumtól áthatott közösségi emberi kapcsolatoknak. A felsőfokú képzésnek kétségtelenül az eszmei-erkölcsi hatékonyság vonatkozásában kell teljesebbé válnia. A meglévő és általános (szakmai, gyakorlati) oktatási tevékenység mellett a már régen óhajtott etikának és a társadalompedagógiának - a mezőgazdaság szakterületére alkalmazott diszciplínák - feldolgozása (tanítása) jelentős lépéssel vinné előbbre a kongreszszus szellemében végzendő agrárértelmiség nevelésének megvalósítását. (A szervezeti struktúra kérdéskörével, problematikájával e tanulmányban nem foglalkozunk.) 184