Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kibédi-Varga Lajos: A KISZ kommunista jellegének erősítése Békés megyében (1974-1979)

Lenin világosan kifejtette az ifjúsági szövetség kommunista jellege és tömegszervezeti jellege dialektikus kapcsolatát. Az ifjúsági szövetség feladata, hogy segítsen a pártnak a kommunizmus építésében, hogy segítsen az egész ifjú nemzedéknek a kommunista társadalom felépítésében. A kommunista ifjúsági szövetség tagjainak élen kell járniuk a kommunista társadalom építői között, de az építőmunkába be kell vonni a munkás- és parasztifjúság tömegeit is, mert enélkiil ,,a kommunista társadalmat felépíteni nem fogják"

2 - mondott?. Lenin a kommunista nevelés fő módszerének azt tartotta, hogy az ifjúsági szövetség minden egyes tagjának konkrét feladatokat, munkát kell adni. Példákon keresztül mutatta be, hogy a nagy feladatoknak és az apró munkának egyaránt nagy jelentősége van a nevelésben. Hangsúlyozta: az ifjúsági szövetség gyakorlati tevékenységét úgy kell megszervezni, hogy annak minden egyes tagja érezze tevékenységének fontosságát, azt, hogy cselekedeteivel részesévé válik a kommunizmus építésének. Beszéde végén Lenin megjelölte a kommunista ifjúsági szövetség munkája megítélésének alapjait is: A Kommunista ifjúsági Szövetség csak úgy tudja kivívni a közmegbecsülést, ha minden egyes lépést a kommunista építés sikere szempontjából tekinti. Lenin útmutatásaiból kiindulva a Komszomol III. Kongresszusa programjában kijelölte az ifjúsági szövetség alapvető feladatát: a dolgozó ifjúság kommunista nevelését, amelyben az elméleti oktatás szorosan összekapcsolódik a dolgozó tömegek életében, harcában és építőmunkájában való aktív részvétellel. Máig érvényesen fogalmazta meg a kongresszus: ,,...a Kommunista Ifjúsági Szövetség gyakorlati munkáját minden téren alá kell rendelni az ifjúság kommunista nevelésének..."

3 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1970. február 18-19-i ülésén részletesen áttekintette az ifjúság helyzetét és elemezte az ifjúsági szövetség tevékenységét. A Központi Bizottság a lenini tanításra alapozva ismételten kijelentette: a KISZ feladata, hogy a párt vezetésével kommunistává nevelje tagjait. A KISZ továbbfejlődésének alapvető kérdéseként emelte ki, hogy jobban kidomborodjék kommunista jellegének elsődlegessége. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a KISZ kommunista vonásainak erősítése szükségessé teszi a KISZ-tagsággal szemben támasztott erkölcsi, politikai követelmények növelését, az aktívagárda, az alapszervezeti közösségek erősítését. Az ifjúságpolitikai állásfoglalásból kiindulva a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága 1974. áprilisában egyértelműen megfogalmazta, hogy mit értünk a KISZ kommunista jellegén: „A párt eszméinek és politikájának szolgálatát. Azt, hogy minden KISZ-tag: legjobb tudása és képességei szerint helytálljon a munkában, a tanulásban és a haza védelmében; ismerje meg a párt eszméit és politikáját; kiálljon érte minden körülmények között; részt vegyen annak megvalósításában."

4 A KISZ Központi Bizottsága szervezeti jellegű intézkedéseket is elhatározott a szövetség politikai jellege erősítésének elősegítésére. Úgy határozott, hogy a politikai követelmények és az alapszervezetek aktivitásának növelése érdekében minden KISZ-tagnak egyéni vállalásokat kell tennie, amelyek teljesítéséről alapszervezeti közössége beszámoltatja: a tagsági igazolványok évenkénti cseréjénél csak az marad a szövetség tagja, aki vállalásait becsületesen teljesítette, cselekvően részt vett a KISZ munkájában; a mozgalmi évre szóló akcióprogram és végrehajtásának folyamatos értékelése az alapszervezetek aktivizálását szolgálja. Az 1974. áprilisi KISZ KB határozat végrehajtásának első hat évében új lendületet kapott az ifjúsági szövetség kommunista jellegének erősödése. Természetes, hogy semmilyen követelményrendszer, méginkább semmilyen szervezeti konstrukció nem lehet örökéletű. Bizonyos, hogy a társadalom és az ifjúság változó igényei módosíthatják és módosítani is fog173