Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 2. szám - 90 ÉVE KEZDŐDTEK A VIHARSARKI AGRÁRMOZGALMAK - Szabó Ferenc: Kutatási feladatok a Viharsarok kapitalista kori történetében - a településrendszer és a lakosságszám tükrében

között viszont már csak 6%-kal tudta növelni a népességét. (A Szegeddel együtt számított arány kedvezőbb: 45,9 ill. 17%.) 1900-ban a mai megyeterület akkori lakosságának 68,3%-a, 1941-ben pedig 67,2%-a élt a négy mezővárosban és Szegeden együttesen. Egyértelmű, hogy Szeged regionális központi szerepkörének erősödésével a négy mezőváros vonzása gyengült, ha nem is egyenlő arányban. A népességnövekedés 1900 előtt (1857-től) igen dinamikus volt: Szeged 64,2%, Csongrád 46,1%, Vásárhely 43,2%, Makó 31,7%, Szentes 20%. A századfordulótól 1941-ig tartó négy évtized Szeged már említett felfutása (32,8%) és Csongrád szerényebb 13,1%-a mellett ilyen arányokat hozott: Szentes 9,9%, Makó 5,9%, Hódmezővásárhely 1,5%. A törés súlyos. (2. táblázat.) Az iparfejlődés gyengesége nem elég magyarázat arra, hogy ezek a városok miért vesztettek oly sokat korábbi energiájukból. (Az egykézés arányai itt sem voltak nagyobbak, mint Orosházán vagy Békésen.) Valószínűnek látszik, hogy Szeged 1900-1941 közötti 33 761 főnyi népességnövekedésének a bázisait is jórészt ezekben a városokban jelölhetjük meg. A további kutatások deríthetik ki, hogy Szeged társadalmában hova tagozódtak be az odavándorlók. Annyi bizonyosnak mondható, hogy az iparban inkább a szakképzetlenek rétegét gyarapították, a szolgáltatásban és a házimunkában hasonlóképpen. A két háború közötti Szegednek - egyeteme, főiskolája, számos középiskolája, színháza, sajtója stb. révén - a szellemi pályán működőkre is érezhető kisugárzása, vonzása volt. A viharsarki mezővárosok és kismezővárosok népesedési dinamizmusának leszűkülésével (mint láttuk, 1900 és 1941 között Szeged és Békéscsaba mutatott fel kiemelkedő, Orosháza, Sarkad, Vésztő továbbá Kiskundorozsma jelentős növekedést, 7 mezőváros és 12 kismezőváros lényegében stagnált) a társadalmi struktúra addig is lassú változásai méginkább lelassultak. Az 1941. évi népszámlálás a mai Békés megye területén a lakosság 66,8%-át sorolta az őstermelő vagyis agrárnépességhez. Csongrád megyében Szeged nélkül 64,5%-ot, Szegeddel együtt 55,6%-ot képviselt az agrárnépesség. A két megye között ebben a tekintetben 3. táblázat A VIHARSAROK MEZŐVÁROSAINAK „NEM ŐSTERMELŐ" NÉPESSÉGE 1941-ben A nem agrár Arányuk Település népességhez az összes lakos tartozók száma százalékában Békés 8 823 30,13 Békéscsaba 31 830 60,74 Gyula 16 044 63,75 Orosháza 14 384 53,15 Szarvas 8 445 33.75 Csongrád 10 871 42,47 H.vásárhely 25 845 41,84 Makó 15 953 44,68 Szentes 16993 49,41 Szeged 88 069 64,40 159