Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)
1981 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Bereczki Imre: Adatok a szilajpásztor bojtárjának az iskolázásához
pel szemben. De akinek nem volt lova, meg aki a nagybátyjától, nagynénjétől, nagyszülőtől járt iskolába, az bizony télen sokszor otthon maradt. II. Kádár Ferenc az 1873-ik iskolai év nyári felében kezdte meg az iskolázást. Az első osztályban 85 tanulóból az 58. volt. Az iskolai év második felében ötvenötödik a névsorban. Az osztály létszáma 84. Tanító Kaszap Nagy Lőrinc. A második osztályba hatvanketten járnak. Kádár Ferenc a tanév első felében a harmincadik, a második felében 66 tanuló közül a huszonkettedik. 2 4 A következő tanévben már nem találjuk nevét a névsorban. Lánya szerint a nagybátyjától, Kádár Andrástól járt iskolába. Az a vásárszélben lakott. Ferkó messzillette az iskolát. Nagybátyja küldözgette ide-oda, s mivel el-elmaradt, jól elverte. Ezért aztán a harmadik osztályba már nem iratkozott be. írni, olvasni, számolni jól megtanult. Ezt természetes érdeklődésének köszönhette, mivel elolvasott minden kezeügyébe kerülő érdekes könyvet. Az 1875/76. tanévben van először hatodik osztály, két tanulóval. Az ötödik osztályban négy, a negyedikben 18 tanuló. 2 5 Öccse, Zsigmond nevével mindössze egyszer találkozunk. Az 1878/79-es tanév második osztályos tanulói közt 115 gyerek közül a harminchetedik. 2 6 A harmadik fiú, Gyula iskolás koráról hiányzanak az írásos feljegyzések. Saját állítása szerint ekkor Pipáson lakott az apja, de már volt háza Ványán. Karácsonyi vakáció után maradt ki Gyula bácsi az iskolából. Makay Zádor eléjárt. „Úgy akarták, hogy kitanítattnak kántornak" - emlékezett vissza életének erre a szakaszára 1964-ben, kevéssel halála előtt. Nem nevezte meg, hogy kik voltak azok, akik taníttatni akarták. Lehet, hogy szó sem volt továbbtanulásról, csak a velem való gyakori beszélgetés hozta ki belőle a kántorság utáni kívánságot. Kétségtelen, hogy jó zenei hallása, s kitűnő érces hangja volt. Az akkori tömegtanítás mellett azonban nem volt mód a gyermek tehetségének részletes elemzésére. Fennmaradt az 1878/79-cs tanév tanrendje a református iskolában: Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Délelőtt Vallás Földrajz Történet Magyar Minden Minden Délután Zsoltár Ének Polgári jog Földrajz Gazdaság Számtan Mértan Olvasás Természettan Szavalat Minden Minden Szók írása és olvasása. Hatodik helyen a számok ismerete egytől húszig. A számjegyeket megismertetve, de velük nem dolgoztatva. A tanító, Nagy Kaszap Lőrinc, a jobbak közé sorolható. Feltűnő az ének nagy száma. Ebben része volt az akkori idők nagy dalszeretetének és a vallásos élet kihangsúlyozásának. Ez a második osztály tanrendje. A vizsga szeptember 7-én és március 21-én volt. 2 7 Az ötödik osztály földrajzból Európa minden országát tanulta, de csak „jegyzet"-ből. Természettanból: a melegség s forrásai, terjedése, hőmérő, léghajó, hérő (így!) lapdája. 2 8 Azt hisszük, hogy a gyermekek az említett fizikai jelenségről nem is hallottak az iskolában, ismerve Makay Zádornak fent említett nyilatkozatát a harmadik osztályosok betű nem ismeréséről. Van egy másik hiteles forrás is. Frenyó Imre, az 1882-ben született, Dévaványán Kaszap Nagy Lőrinc és Makay elé járó egyén, a mindenféle tudománnyal foglalkozó orvos, Frenyó Pál fia. Apja levélbeli és személyes kapcsolatban állott Bíró Lajossal, az Új Guinea kutatóval, Török Aurél antropológussal. Bátyjával, Sándorral a későbbi jeles gyorsíróval együtt az 1890-es évek elején Dévaványán sajátították cl a gyorsírás elemeit Bosco Faust ferences barát, katolikus káplántól. Néhány éve azt írta hozzám küldött levelében, hogy a könyveket elő se vette. 2' A munkásgyerekek még kevésbé tették ezt meg. A tanversek szép számmal fordulnak elő az anyagban. 1966-ban Lázár Papp Zsigmond a következő tanverset citálta: 108
